|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK Nyár 2013 – 22 szám.
A Zsögödi Szó méltó utódja
|
|
Erdély önrendelkezéséért tüntettek Kolozsváron
Kellemesen ütötte meg fülem botját, hogy román honfitársaink kis
tüntetésbe fogtak Erdély autonómiájáért. Ezen a különlegesnek számítható
eseményen nem voltak sokan, de jelentősége annál nagyobbra sikerült. A
románokhoz magyarok is csatlakoztak Kolozsváros Széchenyi terén. A források
szerint a tüntetésre néhány szimpatizáns érkezett Szebenből,
Medgyesről és Nagyváradról. Hát igen, ezt is megértük. Tudjuk, hogy egy
fecske nem csinál tavaszt, sőt egy kis csoport sem, de azért mégis jól
esik mindannyiunknak az e fajta kezdeményezés. Hogy milyen baj származna a
föderációból? Hát semmi. Az ország nem esne szét, csak a pénzek elosztásánál
történnének némi változások. Mindegyik történelmi régió önellátásra kellene
berendezkedjen, természetesen az együttműködés keretén belül. Ez nekünk
sem lenne rossz. Vajon kinek fájdalmas? Ezt mindenki tudja. Hasonló az alkotmánymosósítástól
viszolygó politikusaink kijelentése. Hivatkoznak az alkotmányban leírtakra, -
a szuverén, független, egységes és oszthatatlan jelzőkre. Csak azt nem
értik meg, hogy az ország egy történelmi régiósítástól még nem lenne
osztható, s nem dőlne össze tőle a világ sem. Politikuska
|
FRISSEN ÜLTETETT FÁK ÉLETE VÁROSUNKBAN
-
Mit tesztek szemtelen
kölykök!? Miért kell ezt csinálni?
-
Azért vén szivar, mert
hö! Höhhö!! Höhö höhö...
|
|
NYÁRI HŰSÜLÉS A TERMÉSZET HŰS
VIZÉBEN
Végre eljöve a nyár és rotyog az idő, ha nem
esik az áldott eső. Lehet tervezni a pihenőszabadságot! Ej be jó!
Igaz, azért kell eső is, hanem nem lesz pepe (kenyér), amit
bébeleljünk (tele tömjük a bendőnket), de nem annyi, hogy a veteményes
kertbe a halak rágják le majd az elültetett zöldségszárakat... Ha
szünidő fogalmazzunk úgy, hogy az időjárás sem számít, ha egyszer
bégyúl (beindul) a valahová el kell húzni, mint vadlibák ösztön. Ilyenkor
még a pénzhiány sem akadály, még akkor is megéri, ha őszelején, mikor
üres már a fecskefészek és hirtelen diétás kosztra vált a kirándulásban
szenvedő hazatért család apraja-nagyja, többet nézik egymást, mint
amennyit hamiznak. Semmilyen tény sem változtat a lényegen. Pontosan azon,
hogy valahol érdemes hűsülni, s az csak éppeg (éppen) ne a sitt
legyen.
Válasszon bármit az ember, vagy éppen az asszony, netán a gyerek
(akkor a szülőknek kuss!), lehet tengernél, vagy a hegyek között, a
lényeg az, hogy őszre feltöltődve érkezzék vissza akár egy duracell
nyuszi a munka mezejére. Kellemetes NYARAT kíván
a szerkesztő!
 Lubickolás Szent Anna tavában. Fotó: Szintén a Szerkesztő
úr
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI
HÍREK
Zsögödfürdői túra – Kambacsoljanak (itt – barangol,
kellemesen elüti az időt, arra tekergőzik) cag (csak)
Zsögödferedőre! Szép a táj. Ellehet sétálni a Fenyőszegi úton a
hideg bazinig (hideg borvízfürdő), s ott benne lubickolni. Aztán ha
van kedvük a mászkálódásra, akkor lehet feltépetni (frissen jókedvvel
igyekezve) a Zsögödi Kis várhoz, vagy a Haromvárhoz. Ejsze, van vagy 870
tengerszintfeletti meter (méter). Ott szép a kilátás. Onnan meglehet
bámulni egész Csíkszeredát, Zsögödöt meg Somlyó hegyét es. Jó időbe
pedig jól kivehető a messzi Egyeskő es.
Zsögödi Nagy Imre Galéria – a 120 éve született
(július 25.) híres
zsögödi festőnk kiállítását, az általa elnevezett galériában
tekintheti meg a kíváncsiskodó naponta, hétfő kivételével 9-17 óra
között.
Talpdiagnosztikai
központ Zsögödben – A
Zsögödi Natúr Lakópark Talpdiagnosztikai központtal büszkélkedhet. Egyéni
méretre készítenek talpbetéteket, vagy lábfejlődés szempontjából hasznos
egészségügyi cipőket. Ha baja van a lábával, érdeklődjön utána.
Bűz Zsögöd környékén – Egyesek szerint a derítőállomás
engedte el magát, vagyis annak a szaga érződik. Mások szerint a
kanálissá tett Somlyó pataka csinálja. De még van más egyéb is, egy kis
gumiégetés, Olt menti mocsok dombocskák satöbbi. Mindegy, hogy a szargyár, a
kanálissá tett patak, vagy más az oka van ennek bűznek, ha a
szellőcske fellebbentett szárnyán a városi lakosoknak is jut egy-két
slukk belőle. A zsögödiek és a szeredaiak reménykednek a bűz
megszűntetésében. Nem csoda, hisz a mondás szerint a remény hal meg
utoljára.
Megyei könyvtár a város „szívében”– Csíkszereda városa egyre
nagyobb központtal rendelkezik. A már több mint egy fél esztendeje megnyílt a
Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár új székhelye az akkori
sajtóvisszhang alapján szintén a város központjában kapott helyet. Alighanem
a városnak szívnagyobbodása lett… Van egy másik magyarázat is, a központ
terjeszkedik! Nos, a „centerben” lévő könyvtárban azóta sűrűn
veszik a levegőt a benne lévő könyvtárosok, mert rendezvény
rendezvényt ér. Valahogy a látogatók zöme odavan érte. Biztos lesz nyáron is
egy szekérderéknyi rendezvény. Többek között ott fogják tartani július
derekán a Bolyai Nyári Akadémia keretén belül a könyvtárosok agytágítós
kiakadémiáját. Nyíri-Nyári Hírözönke
|
|
|
|
|
SZÉKELY HÍRESSÉGEK – XVIII – Márton Áron
1896. augusztus huszonnyolcadikán látta meg a napvilágot
Csíkszentdomokoson, egy székely földműves család harmadik gyerekeként.
Édesapja Márton Ágoston. Édesanyja Kurkó Julianna. Az elemit
szülőfalujában a Romai Katolikus Elemi Népiskolában végezte el
1903-1906 között. Vallásos neveltetésbe részesült kicsi kora óta. Többször
járt szekérrel a pünkösdi búcsúra. Középiskolai tanulmányait 1907-től a Csíksomlyói
Romai Katolikus Gimnáziumban, majd a gimnázium átköltöztetésekor a Csíkszeredai
Római Katolikus Főgimnáziumban végezte, amelyet 1914-től a Gyulefehérvári
Kisszemináriumban folytatott és 1915-ben fejezte be. Pár nappal
később katonai behívót kapott. Szolgált közkatonaként a
székelyudvarhelyi 82-es gyalogezredben, ahol tizedessé léptették elő és
hadapród lett. Ezt követte Doberdó (mai Szlovénia), Nagyszeben (Erdélyi
szászváros, ahol tisztiiskolában járt), az Ojtozi-szoros (Székelyföld –
Háromszék) és Asiago (Észak-Olaszország). Négyszer sebesült meg a harcok
folyamán. Háború (1918) után szülőfalujában gazdálkodott, majd egy kis
időre Brassóban vasesztergályosként dolgozott, amikor igazgatója elbocsátotta,
mert nem volt szász nemzetiségű. Visszament szülőfalujába és 1920
őszén, megkésve a Gyulafehérvári Papneveldébe jelentkezett, ahol
úgy társai, mint tanárai hamar megkedvelték. Késését döntése késleltette. Még
a falubeliek úgy emlékeznek rá, hogy „nem szeretett volna a falu kutyája
lenni”. Majláth Gusztáv Károly, Erdély akkori katolikus püspöke 1924. Áprilisában
diakónussá, majd június hatodikán, Gyulafehérváron pappá szentelte. Első
szentmiséjét szülőfalujában tartotta meg. Lelkészi munkáját Ditróban
kezdte és Gyergyószentmiklóson (1924-1925), mint káplán folytatatta. 1926-1928
között káplán és hittanár Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen, ahol
igazgatóhelyettes is volt. 1929-től plébános Vöröstoronyban (Szebenhez
közel), valamint a szebeni Szent Teréz árvaház tanulmányi felügyelője
lett. 1930-tól 1932-ig Gyulafehérváron teljesít szolgálatot, mint udvari
káplán, püspöki titkár és levéltáros. Ugyanakkor az Erdélyi Római
Katolikus Népszövetség egyetemi szakosztályának vezetője. Ugyanez
időben 1936-ig Kolozsváron hitszónoki és egyetemi lelkész. 1936-1938
között vikáriusa a bajban jutott kolozsvári Szent Mihály egyházgözségnek.
1938. December 24-én XI. Piusz Pápa gyulafehérvári püspökké nevezi ki.
Felszentelése azonban 1939. Február 12-én történt meg. Elsők között
volt, aki beszédében kinyilvánította háborúellenességét. A második világégés
alatt a kettészakított Erdély Romániai részén (délen) maradt. Tiltakozott a
zsidók elhurcolása és deportálása ellen (1944). 1945-ben Márton Áront
bíborossá akarták kinevezni, de Rákosi Mátyás tiltakozása végett Mindszenty
Józsefet választották helyette. Ugyanebben az esztendőben Vencel József
tanítványa lakásán memorandumot fogalmaztak meg, hogy a békeszerződéskor
vegyék figyelembe az etnikai arányokat is. 1946. Január 28-án Petru Grozának
írt levelében kitért a román kormány magyarellenes tevékenységére. A
csíksomlyó búcsún, mint szónok, 150000 tömeg előtt elmondta a
nagyhatalmak döntését, hogy visszaállítják a trianoni határokat. 1947-ben az
ő közbenjárásával egy kis időre szabadon engedik Vencel Józsefet. 1948
márciusában többedmagával levelet fogalmaztak meg az akkori román kormánynak
az alkotmánytervezetben fellelhető ellentmondásokra hivatkozva, ami a
lelkiismeretet és vallásszabadságot illeti, ugyanakkor tiltakozik a görög
katolikus vallás betiltása ellen. 1949. Tavaszán bérmaúton volt Felcsíkon. A
gyimesiek lovagot ajándékoztak neki, és a búcsú alkalmával lóháton ment
Csíksomlyóra. Az állami hatóságok már a búcsú után le akarták tartóztatni,
de székelyek védőgyűrűt alkottak körülötte. A hatóságiak terve
egyelőre meghiúsult. Sajnos 1949. Június 21-én az állami biztosok fondorlatos
cselszövéssel megtették. Először szebenbe vitték, ahol vallatáskor
testileg is bántalmazták. Az esetről Róma is tudott. 25 éves papsági
tevékenységéért XII. Piusz Pápa érseknek nevezte ki. Sajnos nem sokat
értesült a körülötte lévő fejleményekről, mert 3 esztendőt
fogságban töltött a Pitesti (Román Alföldön), Nagyenyedi ás a
Márámarosszigeti börtönökben. 1951 júliusában a bukaresti katonai törvényszék
életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Ennek ellenére 1955. Február 2-án
szabadon engedik, és a bukaresti érsekségen egy hónapot tölt, ameddig fizikailag
rendbejött. Március 24-én érkezik a püspökségre vissza. Gyulafehérváron újra
kezdi munkálkodását. Népszerűsége végett egy esztendő után házi
őrizetre ítélik (1956-1967). Csak a püspöki székházban, annak udvarán és
kertjében mozoghatott szabadon, még a
|
papneveldébe se mehetett át. A második vatikáni zsinat idejére a
kormány Rómába küldi. Ő azzal érvelt, hogy házi fogsága végett ez
lehetetlen. Arra gondolt, meg akarnak szabadulni tőle. 1967. November
19-én elengedik König bíboros fogadására. Oda Jakab Antallal megy. Ezt
követően, 22-én a román hatóságok szabad mozgást biztosítottak neki. Visszaérkezve
Gyulafehérvárra beszámolt az örömteli eseményről. Hiába volt
szabadlábon, hívei féltették. Az 1969-es bérmaúton, újból spontán
testőrgárda alakult körötte. Ez évben jut el Rómában és találkozik VI.
Pál pápával is. Luigi Poggi érsek többször is figyelmezteti Márton Áront, hogy
az állam és egyház közötti feszültséget szüntesse meg. Ő ellenben
továbbra is kitart a görög katolikus egyház betiltása ellen. 1974-ben rákos
betegséget fedeznek fel nála. 1980. Április 2-án II. János Pál pápa többszöri
kérésre felmentette az erdélyi egyházmegye vezetése alól, mindezt tette az
egészségügyi állapotára való tekintettel. 1980. Szeptember 29-én búcsúzik az
elők sorából.
Jelenleg folyik a boldoggá avatása. Több erdélyi és határontúli magyar
intézmény viseli a nevét.
Információ: Borsodi László, Miklós József: Az emberkatedrális.
Csíkszereda, Kiadja a csíkszeredai M.Á.G. igazgatója, 1996; Domokos Pál
Péter: Rendületlenül. Eötvös Kiadó, Budapest, 1989; Keresztény szó
– Márton Áron emlékére, Kolozsvár, 2013 /2; Márton Áron Breviárium,
válogatta, az életrajzi adatokat összeállította, és az utószót írta: Virt
László, Kairosz Kiadó, Budapest, 2012; Márton Áron emlékkönyv. Marton
József szerkesztésében. Kolozsvár, Glória Kiadó, 1996. Borbé Levente
|
|
Csak tiszta forrásból
A hajdani csíkszeredai municípiumi művelődési ház
előadótermében született képzőművészeti alkotást, a Cantata
Profana című kerámiamozaikot mostanság nem látja senki, pedig annak
idején három fiatal művész dolgozott bele. A remekbe sikerült művet
Gaál András, Márton Árpád és Pálffy Árpád alkották még 1967-ben. Ha az emlékezeten nem csal, akkor Bartók Béla
A kilenc csodaszarvas művét örökítették meg egyetlen képben. A
történet pedig egy öregapáról, s annak kilenc fiáról szól, aki vadászként
élte a hétköznapjait gyerekeivel együtt. Egyik vadászatos napon, a fiúk,
mikor magukra maradnak szarvassá változtak. Apjuk mikor rájön, hogy kik,
kérlelni kezdi őket, hogy térjenek meg otthonukba. A kilenc szarvassá
változott fiú öregapjuk szomorúságára már nem tér haza. Nos, a művön
látható az öregapó és kilenc gyereke, és az is, hogy szarvassá változnak. Ezt
lehetett bámulni az unalmas nyolcvanas évekbéli „Megéneklünk Románia” és
hasonló szocialista-realista előadásokon. Legalább addig is az ember
agya pihent. A kilencvenes években, sőt az ezredforduló után is látható
volt egy darabig. Az épület csíki színházzá válása után kapta meg ezt a
leplet. Nem lehet tudni miért. Talán azért, hogy nem vegye el a figyelmet az
előadásokról, vagy nem illett bele a képbe, vagy ki tudja. Inkább
maradjunk a vagy ki tudjánál, mert az a legsokat mondóbb… Kérdéses marad
viszont a mű ottléte. Reméljük, nem vakarták le. Ebbe a modern világba
jócskán belefér az efféle cselekedet is. Az is lehet megakarják kímélni. Sok
minden lehetséges. A kíváncsiskodónak szinte mindegy a képlet, ha már nem
láthatja. Pedig volna, amit nézni, s aztán látni. Egy ilyen alkotás csak
tiszta forrásból születhetett.
Egy kicsit elkalandozva az épületek belső díszítésű
munkáitól, a városban létező hajdani szabadtéri művek még olyanabb
helyzetben vannak. A régi posta melletti mozaikfal, ami évekig le volt
takarva, és amit Márton Árpád készített, valamint moziépület homlokzatán
lévő márványmozaik, amely alkotás Zsigmond Márton munkáját dícséri,
szerencsésebbek közé sorolhatóak. Ott maradnak a helyükön a város
ékességeként. De a Tosca cukrászda előtti szökőkutas ülő és a volt
Központi Áruház (mostani Tulipán Áruház) előtti álló hölgyszobrok már a
múlté. Nem beszélve a vasútállomás melletti Erzsébet park (ma már
elhalványult mása egy parknak) ékességét a Sziszi szobrot, amelynek talapzata
a Csíki Székely Múzeumban van. Természetesen a rendszerváltás utáni két
évtizedben számos képzőművészeti alkotás (főleg szobor és emléktábla)
jelen meg a városban. Többségük elődeink emlékezetére emelve. Akad
azonban olyan is, amely más témát érint. Sohasem lehet tudni, miért vágnak
sutba egy műalkotás, miért rejtik el. Egy biztos, amit a városlakók
megkedveltek, azt érdemes lenne meghagyni, mert a település ékeivé és
kincsivé váltak. Alkotási Nezelő
|
|
– HATALMAS ÚR KÁRRIERJE – Fenyőszegi Lövan története
Hatalmas úr, nagyon picurkán kezdte életét, akár
a története. Az anyukája elbeszélése alapján bubaként több ízben is úgy
betojt, annyira, hogy nyakig sáros kicsi bokorhoz hasonlított. Az óvodai
karrieje a játékok szétszedésében merült ki. Kisiskolásként nagyon szerette
megenni a színes ceruza belét. A zöldet az éretlensége, a barnát a rothadtsága meg a feketét a szenessége véget nem komálta, s így nem
csömizte be (nem ette meg). Ha megfázott tüzet gyújtott több ízben a fapadjában.
Ezt sem osztálytársai, sem tanító nénije, nem értékelte kellőképpen. Szerette
a zenét, főleg, amit ő maga gyártott. Többször kiült a házuk eleji
udvarra, s ott szabadtéri koncertezett. Elég sokszor megdobálták, vagy
meghajkurászták kutyákkal a fellépése véget. Persze őmaga úgy gondolta,
hogy kurvára irigykednek rá. Ahogy teltek az évek egyre visszahúzódottabbá vált, mígnem egy szép napon kitört belőle a
sztár. Mindenkinek tanácsot osztogatott, segítkezett, akármilyen szervezet
tagja lett, végül annyira menedzselte magát, hogy sokan belészerettek az
öltözködésébe és a viselkedési stílusába. Érettségi után hatalmasra nőve
(ütötte a két métert) beiratkozott a Moszkvai űrhajózási egyetem
űrhajószakácsi szakjára. A kamcsatkai titkos űrállomáson
praktizált, aztán végül az egyik európai egyetemen szőrszálhasogatásból
doktorált. Doktoránduszában a „Merre álljon a hajunk napközben” irdatlanul
nehéz témáját fejtette ki. Ezért sokan irigyek is voltak rá. Egyetemi évei
után visszatért a kutatáshoz. Több űrközponti laborba dolgozott élete
folyamán. Ki is adott egy 8 kötetből álló űrhajószakácsi
receptkönyvet a jövő űrturistái számára. Hatalmas kárriert futott
be életébe! Egy szép nap eltűnt őkelme. Utoljára egy űrhajon
látták, amint éppen az egyik űrturista vendég kifejezve az eledel iránti
elégedetlenségét egy hatalmas lábast húzott a fejébe. Hogy hová lett? Hová hová?
Hát a memoárjait írogatja belecsempészve néhány titkos receptet a kamcsatkai
titkos űrállomáson.
|
MIKOR KEZDJÜK A KIRÁNDULÁST?
A válasz: minél hamarabb! Ha kezdő a kedves
kiránduló, akkor sátortábort lehet verni a településünkhöz közeli dombokon.
Sőt a tábortűz melletti éneklés, a szalonnasütés se maradjon el!
Aztán jöhet a sátorbani társasjáték parti! Bölö
Erős kiránduló Fényképezte: A kislány apja
|
|
Alcofarm, avagy a kékszesz hasonmás
története
Május derekán esett e hír. 40-ből 25-en élték
túl a kékszeszhez hasonló palackozású Alcofarm metilalkoholt, tartalmazó
szeszes lütyüzést (ivászatot) Bihar megyében. Igen, mert mifelénk ezt
az italt nemcsak külső, hanem belső dörzsölgetésre is szeretettel használják
az emberek, és ráadásul elég sokan.
 
A fent látható képeken jól kivehető a két
lütyü (folyadék) közötti hasonlóság. Mindkét műanyag palackon ott
áll a lerobbant alkoholisták mentőkeresztje. Mifelénk a kékszesz (ami közbe-közbe
zöld színben kapható) az „óceán likőr”
becenevet is megkapta. Egyesek szerint azért jó a kékszesz, mert ez „az egyetlen
szeszes ital, amelyet a hazai Egészségügyi Minisztérium is jóváhagyott”. A nagy
durranás mégis a hasonlóság végett történt meg. Szegény aligkapoknyugdíjat, esetleg
semmiből sem élek, vagy az utcaembereknek jól jött eme kis
erősítő. Sajnos a címre semmit sem adva rendesen bévettek (sokat
ittak) a testbe belőle. Az eredmény sem maradt el. A vizsgálódás
csak most kezdődött el. A Beszterce megyei Naszódi gyár „fertőtlenítő
hatású bőrápoló szerét” Bihar megyében beszedték a kereskedelemből.
A fogyasztóvédelem pedig ellenőrzi a
piacokat, hogyha még forgalomban van valahol az efféle szesz tudják
legombolni. Egyben felhívták a vásárlók figyelmét, hogy a kékszeszt nem
belső, hanem külső lemosó fertőtlenítőszerként
használják.
A minap egy kisüzletbe járva egy fiatalember kért
kékszeszt. Megmagyarázta becsületesen – „Fáj a karom s bé (be) kell
kennyem (kenjem), sa (és a) többire cukorkát adjon, jó-e?”
Ilyen esetben melyik eladó nem adna egy palackkal. Lütyi Szemmeresztő
|
Kommunizmus
megidézése 3, rész – VIDEÓZÁSOK FÉNYKORA
Az első videó-gép 1952-ben látott napvilágot
Angliában. Aztán folyton fejlődött, de még mennyire! Attól eltekintve,
hogy a nyugati országokban 1972-től lehetett megvásárolni az újabb
technikai csodamasinát, nálunk 1980-tól kezdte élni virágkorát, amikor valóságos
köztermékké vált. 1985 után szinte minden menőnek (párttitkárok gyerekei
előnyben) volt videója. Az illető dugi forrásokból beszerzett egy
halom videojátékot meg filmet, s lehetett szervezni az éjjeli tévében és
moziban nem látni filmek összejövetelét. A videokazettára való vétel
általában akármilyen volt. Legtöbb esetben kalózfelvétel, amin valaki sajátos
módon fordította a filmeket. Hogy milyen filmek voltak azok? Főleg
akciós, verekedős-búnyos, olyan föltétlen megbosszulok valamit, de
bőven lehetett kapni horrort, fantasztikust, szex és pornófilmeket is. A
többi zárt műfaji kategóriákból jelentéktelen számban vala jelen. Közbe-közbe
megesett egy-két romantikusnak vagy szerelmesnek mondható film. Ennél sokkal
ritkábban fordult elő a rajzfilm.
A fentiekben felsorolt filmek az ilyen videózós összejövetelekkor
nem akárhogy történtek. Annak komoly forgatókönyve volt. Először
béduvasztottak egy egy akciófilmet. Ilyenkor kiállt egy aszfaltbetyár, s
elmondta mi a címe, melyik akcióhős a főszereplő, valamint a
történet kezdetét. Az akciófilmet legtöbbször még egy akciontos követte,
aztán tértek át a fantasztikusra, néhány esetben horrorra. Majd hajnal felé
mikor a társaság már szunyokálós pózt vett fel gyorsan bevették a titkos
fegyvert, a szexfilmet. A szinte kínaisan összezárt és alvatlanságtól beguvadt
pirosas szemek a látványtól fokozatosan kerekedtek ki, mintha a nagyobb
dolgukat végeznék az illemhelyen. A szexfilmet már csak a pornó überelte!
Annak láttán mindenki megelevenedett. Abban az együtt vagyunk egymás szagát
szívunk társaság még ráadást is kért, ha szombaton esett meg a videózás.
Ilyenkor közkívánatra felrittyentettek egy már megnézett, vagy a repertuárból
akarattal kihagyott fasza csórós (vagány) verekedős filmet.
A pénz beszedésének szintén külön szertartása volt. Az első
film megnézése után ejtették meg. Ezzel megpecsételték azt is, aki már végignézett
egy filmet le kellett pengesse az éjszakás kuksolás egészét. Ha nem tette
különböző bunyós megoldáshoz folyamodtak a bevételt gyűjtők.
Hiszen ők alig várták, hogy kipróbáljanak néhány nagyszerű mutatványos
rúgást meg kapálózást, amit valamelyik akcióhőstől, rátermett
keleti sport szakértőtől lestek le a filmek bamba bámulása után. Na
de az ilyesmi szinte soha nem esett meg. Ezért filmnéző barátaikkal
együtt karöltve az akkori „utcai harcokba” élhették ki hajlamukat a
csöveseknek, rockosoknak s még mittudomén minek nevezett kakaskodó bandák.
Ezek többsége később külföldön próbált szerencsét...
Mégis mi az, ami megmaradt a videózásból. Hát az, ha a társaság
vagy éppenséggel a filmek nem tetszettek se volt baj. Olyan kommunista
ellenes békés harcnak minősült az egész, mivel illegálisan
működött, ahogy minden abban az időben. Néha feldobott a
körülbelüli szinkronos fordítás. Emlékszem, egyik alkalommal egy rémesen
vísítós hangú hölgy angolról románra fordította a nevetést. Mindent megért.
Egy kerek hétig, ha eszembe jutott e nagyszerű szinkronizálás, bárhol is
tartózkodtam, azon nyomban hahotázni kezdtem. Ott helyben pedig legalább egy félóra
bulit jelentett. Visszatekintőke
|
|
|
|
|
-
Hermina
álomnapja - regélő: Bölö
Korán kelt fel Hermina Szentíván napján, harmatba
mosta orcácskáját, aztán a többi leánnyal elindultak énekelni a faluba.
Kaptak es egy szekérderéknyi tésztát (süteményt), s félretették az esti tüzes
máglya rakás nezelődési közti falatozáshoz. Virágból koszorút fontak s
fejükre biggyesztve, gyógynövényeket gyűjtöttek, s mikor eljött az ideje
lánytársaival beledobták a tűzbe. A lángok eljátszódtak velük, üdítő
illatot árasztva héthatárra. A tűzbe lett lányokkal ő is táncra perdült,
hej de szinte repdestek a lángok körül. A nagy táncba Hermina elvesztve egyensúlyát,
s beleeset a tűz közepébe. A többi lány nem vette észre, csak az
erdőszéli bokrokban meghúzódó leselkedő legények. Közülük Gyuri,
akinek már rég tetszett Hermina kiszökött a bokorból, s uzsgyi a tűz
felé! A lányok ekkor már félvisítva, azért hátha megfogsz alapon
szétszaladtak. A bokorban maradt legények megbátorodva utánuk iramodtak,
csak Gyuri tette tiszteletét az egyre jobban lángoló tűz közepébe. A
lángok közül kiemelve Herminát ölbe vitte haza, s átadta szüleinek. Reggel
Hermina vidám madárcsicsergésre ébredt, kinyitva az ablakot, megfújta orcáját
és megcibálta haját a nyári szél. Azon elmélkedett, milyen furcsát is
álmodott.
|
SZAPPANOPERA HOSSZÚSÁGÚ ÉRETTSÉGI
Június tizedikén kezdődött el szép hazánkban az érettségi,
ami, ha minden jól megy július ötödikén be is fejeződik. Természetesen
még ezek után lesz az ideiglenes eredmények kifüggesztése (július 8), és a
véglegesek pedig, a fellebbezések elbírálása után, július 12-én születik meg.
Hogy mi a különbség a régi és az új érettségi rendszer között? A régi hamarabb
lejárt, s nagyjából azt a tudásszintet mutatta, amennyire valójában képes
volt a gyerek. Mostanság is azt mutatja, csak egy kis jegyfelturbózással jár.
Sajnos a tanügyi rendszer már 1987-től arra a következtetésre jutott,
hogy minden diák „képes leérettségizni”. Ez meg is történt. Aztán az 1990-es
rendszerváltás után a lavina csak folytatódott. Egyre több ilyen-olyan
törvénymódosításon ment át a tanügy. Mindehhez istenien béfütött (befűtött)
az alternatív tankönyvek megjelenése. A magyar nyelv és irodalom tankönyvek
kivételével rögtön kiderült, hogy a román szerzőké a nyerőbb,
amelyek síkegyenesbe voltak lefordítva a kisebbségek nyelvére, tele
hemzsegő hibákkal. Jó példa erre az Aramis tankönyvkiadó 9-es biológia
könyve, aminek a borítóján ez áll: BIÓLOGIA 9. Sok hitele lehetett a gyerekek
szemében egy ilyen tankönyvből tanítani. A követelmények egyre
csökkentek. Helyettük megszületett a kilencedikesek négyév átlaga utáni
számítógépes elosztás. Semmi felvételi, s jöhetett az igazi balhé, az
egyetemekre menés, amire mondjuk úgy 1995-ig nehezebben lehetett bejutni,
azután pedig, lassan be lehetett sétálni. Az utóbbi pár évben újból
szigorítanak. Kamerákkal pakolják tele az osztálytermeket, s azzal is lesik
az érettségizőket. Egyesek meglepetésére az érettségin való átmenés
szintje óriásit zuhant. Vajon miért? Csaknem azért mert közel két évtizedet
lehetett nyugodtan lesni? Úgy durrogtak a puskák, a mobiltelefonon való feladatmegoldások
átküldése, mintha mindenkinek az lett volna a dolga, hogy ne gondolkozzék,
hanem más információkhoz nyúlva hozza össze az érettségi egyre nagyobb egeket
verő átlagát. Aztán ez a kamerázás, meg az egyhónapot tartó
papírhalmazba belelehet fulladni hatamas megoldás... Mégis több a semminél.
De minek kell tudjon annyit egy szaklíceumos, mint egy elméletis? Ez nem
kérdés, már válasz. Azért akadnak jó jelek manapság! Például a Babes-Bolyai
egyetemre az idéntől újra kell felvételizni. Kezdetnek nem rossz. Vissza
kellene vezetni 9-ik osztályba is, a gyerekek segítségére. Monoklis Nézőke
|
|
Fenntartható fejlődés
Öhö, a fenti cím sokat
mond, de keveset takar. Vajon métt es (miért is)? Azért mert a mostani
beszédes világban, amikor mindegyre összegyűlünk és nagyon rugalmasan,
szinte akrobatista csúcsokat döngetve összehozunk különböző
előadásokat e témában (s azután mindenki megy a dolgára, mert le van
beszélve), megy tovább az élet egyfelé. Hogy milyen irányban? Az szinte
mindegy. Mi olyan okosan tudunk fogalmazni, s még jobban beszélni! Ami egy
cseppecskét háttérbe szorul az a cselekvés és a tett. Ezért van az, hogy
manapság a környezetvédelemről való fecsegés, meg a fenntartható
fejlődés csúcsokat dönget. Divattá a cuccos-puccos és dizájnos
szójátékok, teletömve marketing és menedzsment elemekkel, s még ki tudja
mikkel.
Jó lenne ha saját dolgainkkal kezdenénk valamit. Például megtaláljuk-e
a szemetest, ha valamit el kell dobni? Átadunk-e társainknak számunkra hasztalan,
de másoknak még használható dolgokat? Valóban mindent takarékosan
felhasználunk? Átmasírozunk-e a zöld övezeteken hisztériás fontoskodás
végett? Ez csak néhány a sok közül, amit bárki megtudna tenni. De minek,
amikor nyugodtan következmények nélkül szemetelni. A büntetés az, ami esetleg
kedvét szegné a laza típusúak mocskolkodásának. Addig a duma továbbra is
halad, a tett az viszont marad. Örzőke
Zsögödfürdei Hármas vályú üdítő
vízénél. Fotó: Kovács Zsuzsa
|
ZSÖGÖDI
SZÓKANYAR
–
zsögödbe
es használt szavak és a magyarázatuk –
Makuj – Na, lássuk cag (csak) ezt es – Makuj ember van köztünk es elég rendesen. Ha
erőt vennénk magunkon, gátat lehetne tőteni (tölteni) velik
(vélük). Azé meg kell hagyni, nem eppeg a legegyértelműbb a szó
jelentése. A makuj ember önfejű, nem elemezgeti mások akaratát, s így el
se fogadja. Ezért a makuj természet egyfajta makacsságra vall. A különbség
csak az, hogy a makacság lehet rövid lefolyású. A makujkodás ellenben sokkal
hosszabb, mert együtt jár az akaratossággal, olyan nem hagyok a huszonegyből
ső (és) duzzogással es. Ez a nyakasság alkalomadattán (alkalomadtán)
átcsap még azért se mondok semmit sem-be. Főleg kölykeknél (fiúknál)
és a cefréknél (lányoknál) szokott kiütni, ami osztán (aztán) még
puffogással (duzzogással) es párosulhat. Ha felfokozódik az egész
makrancossággá válhat, de az mán más tál tészta (más téma). Sajnos a makuj
típusú az legtöbbször a saját feje után megy, s a saját hibáiból se tanul,
olyan hűbelébalázs módjára dönt. Ahol csak lehet feszültséget kelt, s
folyton azt akarja, amit ő elgondol. Azért elég nehez (nehéz)
dolga lehet nekije (neki) es… Nyelvhű
|
|
AMATŐR SAKKVILÁGBAJNOKSÁG
NYERTESE
A székelyföldi származású
Vrencián Lehel lett a Jászvásári (Iaşi) április végén
megrendezett amatőr sakkvilágbajnokság nyertese! A versenyen több, mint
200-an vettek részt 37 országból. Ahogy felénk szokták mondani, hát nem semmi
ez a teljesítmény. Lehel Brassóban lakik, és jelenleg a brassói Áprily Lajos
Főgimnázium XI-es diákja. További sok sikert célja megvalósításához!
|
|
AUGUSZTUSI HULLÓ CSILLAGOK
Nincs szebb látvány, mint
augusztusban élféjtájt bámulni a tiszta csillagos eget és lesni az
időnként megjelenő hulló fénycsodákat. Ezt bárhol megteheti az
ember. Lehet otthon, tábortűz mellett, éjjeli sétán a tengerparton vagy
éppen a város között. Csudajó akkor is, ha álmatlanság gyötör, vagy az
embernek felfelé kiakadt a nyaka, mert az élménybeli látvány semmiképp sem
nem marad el. Csillagvizsgálóka
|
|
|
|
|