|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK Ősz 2013
– 23 szám.
A Zsögödi Szó méltó utódja
|
|
Régiósítás mifelénk
Már egy jó ideje ezen szórakoznak országunk politikusai. Pártonként
is változnak a régiók. Történik mindez anélkül, hogy a lakosságot egyáltalán
megkérdeznék akaratukról. A kitalált új felosztások, az esetek zöménél, a
történelmi régiók halvány másainak sem felelnek meg. Össze-vissza vannak
komplikálva, mintha nem lenne magától értetődő az egész.
Székelyföld már mióta kéri az autonómiát, de mintha nem is ebben az országban
lenne, úgy elsiklanak a téma fölött a honatyák. Néha diszkriminációt
emlegetve előhúzzák tarsolyukból ezt a dolgot, de ha elül vagy
csendesedik a gazdasági zűrzavar, akkor a magyarellenes politika is
lájtosabb (elenyészőbb) lesz. Azért a magyarság kérését a központi
vezetés igyekszik ellehetetleníteni. A Tőkés László féle
elképzeléstől politikusaink egy része valóságos hisztériába tört ki.
Utalok arra, amikor kijelentésében az anyaország erdélyi magyarság védhatalmi
szerepét hangsúlyozta. Pedig nekünk is jól esik, ha valaki vigyáz ránk és
nemcsak másodrendű állampolgárként tengődjük napjaink.
Persze nemcsak politikai úton igyekeznek szétverni bennünket,
hanem gazdaságilag is. A Székelyföldön kívül érkező befektetőknek
nyílt út van adva, hogy felvásárolják a helyi érdekeltségű cégeket.
Aztán behozzák a saját emberüket mindenféle vidékről, akik hamar otthon
érzik magukat, és a hazájában maradt székely bármilyen leleményes is, de egy
részük munkanélkülivé válik. Így egy szép és szegény régiónak nézhetünk elébe.
Mondjuk az se hej de hó (nem jó dolog), hogy székelyföldi
üzletláncok is idegen termékekkel töltik fel az üzleteket, a helyieket ezzel
kiszorítva. A helyi természeti és kulturális értékeink se csillognak úgy,
ahogy igazából tudnának. Az anyanyelv használatról nem is beszélve... Ha
egymásért sem teszünk valamit, akkor mit mind rötyötölünk (csevegünk)
szittyás autonómia igénylésünkről? Politizálócska elmélkedései
|
TEGNAP MÉG A FENYVESBE JÁRTAM...
Te, mikor érjük el a városotok melletti gyönyörű fenyveseket?
Elértük, de itt felénk felcserélődött flakonyerdőre (műanyagpalack
erdőre)
|
|
Fűtésproblémák és alternatív
megoldások
A jelen országos hangulat a fűtés körül mozog.
Emberek százezrei nem kérték csak novemberre a helyi közművektől a
fűtés beindítását, mert nincs amiből kifizessék még akkor se,
amikor már kezdik melegíteni a lakásokat. Imigyen elég érdekes helyzet
alakult ki. A tévék erről élő egyenesbe számoltak be. Néhány meleg
ruhákba béburkolódzó embert kapott filmezőre a híradók stábja. A
nők felvettek egy-két vastagharisnyát, vagy egy irdatlan meleg téli
nadrágot, hozzá felül szvetterkét meg pufojka (pufajka) mellényt vagy
kabátot. A fejükre egy szebbecske rózsás kendőt duvasztottak, s arra
pedig egy fáintos bojt nélküli gyerekcsináló sapkát raktak. A férfiak, s a
gyerekek úgyszintén tiri-tarka hacukákba voltak felötözve (itt: divatja
múlt ruhákba) annyi különbséggel, hogy a hímneműek nem húztak harisnyát
a nadrág alá (bár ki tudja...) és nem volt a fejükön kendő. Be babba
ötlet! Ha ennyire rétegesen öltözködsz, akkor már nem is kell fűtés,
legalábbis most az enyhébb időszakban. Azonban, ha egész télen nem
fognak fizetni, haddlámca (lássuk csak) meddig es (is) fogják
bírni, a szinte eszkimó fazonú ruhákba beöltözött emberekék. Egy biztos
spórolni fűtés szempontjából lehet, aztán azután gyógyszerre többet kell
költeni, az már mellékes, ha egyáltalán az ember túl tudja élni. Pláné
felénk, ahol a hőmérő higanyszála több napig -30 alá is lesüllyed.
Igaz, székelyföldi viszonylatba a fűtésre mindig adnak. Főleg a
Kárpátokon túl szeretnek spórolni, ahol az éghajlat jóval melegebb. Felénk jó
drága a fűtés, a moldovaiaknál pedig, jóval kevesebb. Bizonyos helyeken
csak töredékét kell kifizessék annak az összegnek, amit a mi elöljáróink
nekünk csíkiaknak megszabtak. Amúgy is Hargita megye, de úgy általában
Székelyföld élen jár a fűtésdrágításban (és nemcsak abban). A Krónika
erdélyi napilap téli hónapokban lévő számlát 550 lejre teszi. A valóság
azonban ennél egy picurkával többecske. Isa, volt amikor 850 lejt is
fizettünk.... Ennyit szikrányi összegecske különbségről. 850 lej, az már
soknak egy fizetés, s még valamiből élni kéne... Ezért váltak le
tömegesen a helyi közművektől. Sokan saját gázkazánnal vagy
elektromos fűtőtestekkel próbálják megoldani, ami jóval olcsóbb jön
ki, mint azelőtt volt. Így még turkálós ruhára és élelemre is marad
pénz. Kaja
Sporlóka
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI
HÍREK
Az idei mogyorótermés – Hát lelkecskéim a
zsögödkörnyéki mogyorósokban annyi mogyoró termett, hogy ejsze (tán)
még jövőre es félre lehet tenni belőle. A Csíkszeredai piacon még
most es árulják!
Öt kilós karalábé termett Zsögödbe – Silló Olga néni, zsögödi
lakós veteményes kertjében öt kilós karalábé termett. Egyszer mondom szép
példány! Volt dolga, amíg kinyüszkölte (nehezen kihúzta) az
anyaföldből.
Hóesés október elsején – Na me lelkeim, csak
eppeg ez hiányzott egyéb semmi, hogy október jóformán meg se kezdődött, s
már a hó suppincsa (suppintja) lefelé magát az égből. Úgy a Csíki
hegyek, mint a Hargita pár napra fehérbe öltözött. Aztán szerencsére jött a
felmelegedés, s újra zöldbe, majd tarkába bámulhattuk a szép természetet.
Földrengés rázta meg Zsögöd környékét – október hatodikán a
moldvai Vráncsa megyéből kiinduló Richter-skála szerinti 5,5 fokos rengés
ébresztette fel egész hajnalba, úgy félöt után a csíki embereket. Vasárnap
nevében nem volt ej de hó dolog a földtől se, hogy felköltötte a jó
népet az ide-oda rázkódásával. Furcsa dolog nagyon, hogy ilyenkor kellett
ennek reajöjjön az öt perces, főleg amikor a jó ember igazak álmát
alussza.
Gyopár Sportszálló melletti sportpálya
sorsa – A csíkszeredai Gyopár Sportszálló és a véle együtt
járó telke lassan olyan mint a kölcsönkérés. Az egyik felén lévő
betonkerítés omladozóban van. A kézilaba pályát felvette a gaz a dudva s a muhar,
s a sok műanyag palack. Lassan kóbor kutyák és hajléktalanok fáintos közös otthonává
vált. Az épület sorsa se szívderítő látvány. Állítólag osztán (aztán)
valamit fognak kezdeni véle (talán rendbe szedik), de ki tudja. Ez már
jövő zenéje.
A székelyek nagy menetelése – Október 27-én indulnak a székelyek háromszéki Bereckre. Ott
gyülekeznek. A nagy menetelést Bereck és Kökös között teszik meg.
Célja felhívni a hazai elöljárók figyelmét és világot a Székelyföldi régió
létezésére és közelgő régiósítás utáni egységben maradása. A menetelők között persze, zsögödiek is
lesznek.
November Szent András hava – Mifelénk beköszöntő őszutó legutolsó napja. Ezen a napon a
leányok házasságjósló napja volt. Sokan párnájuk alá bégyúrták (rejtették)
imádott férfijuk egyik ruháját. Őszi-Bőszi Hírözönke
|
|
SZÉKELY HÍRESSÉGEK – XIX – Fodor Sándor
1927. december 7-én született Csíksomlyó községben (ma Csíkszereda
külvárosa). Édesapja Fodor Sándor besztercei elszármazó székely család sarja,
aki számvevő tisztviselőként dolgozott a csíkszeredai
törvényszéken. Édesanyja Amalia Hagler Bukovinából elszármazott besztercei
szász volt. Takaros háziasszony és szigorú nevelő hírében állt. A kis
Sanyika gyermekéveit a faluban és környékén töltötte. Négy esztendős
koráig csak névrokoni kapcsolatban álló Fodor Antal házában (Fodor-kúria)
laktak. Többször is felidézte nemcsak műveiben, hanem interjú alanyként
is a kis hazájához való ragaszkodást. Szerette a Somlyó és környékbéli
hosszas „magányos” kóborlásokat. Sok év távlatából is műveiben hangsúlyt
kap gyerekkori életének helyszíne a Kissomlyó kápolnái, a búcsú, a barátok,
az erdő, gombászás, a gyógynövények meg a hely szellemének varázsa,
amelyből mindig erőt tudott meríteni, fel tudott töltődni. Az
elemit a Csíksomlyón járta, majd a csíkszeredai Római-katolikus
Főgimnáziumban folytatta. Néki megadatott, hogy a környék legszínvonalasabb
iskolájában járjon. 1944 észén önkéntesként vonult be Horty hadseregébe.
Tizenéves levente katonaként megélte a háború borzalmait. 1945 tavaszán
szabadul az orosz hadifogságból. Ezért a döntéséért, attól eltekintve, hogy
nem volt akkor még 17 esztendős sem a kommunista rezsim sokszor
kifaggatta. Hazatérve letette elmaradt vizsgáit és a Bolyai Tudományegyetemen
folytatta tanulmányait, amelyet 1946-ban kezdett el. Ott államvizsgázott le
román és német szakból. Ezt követően rövid időre a Temes megyei Nagyszentmiklóson
talált állást. 1951-ben Nagy Éva festőművésszel kötött házasságot.
Házasságukból két gyerek született: Éva Veronika (1954) és Eszter (1959).
1951-1956 között a Kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője.
1952-ben édesapját letartoztatták, másfél évet kapott rendszerellenesnek vélt
akkori és hajdani tevékenysége végett. 1954-ben jelent meg első
elbeszéléskötete. 1956-os esztendő változást hoz az életében a Napsugár
gyereklap egyik belső munkatársa lesz. A lap szerkesztőségének
megalakulásakor Asztalos István volt a Főszerkesztője. Akkoriban
még az erdélyi irodalmi élet színe-javával, Bajor Andorral, Szabó Gyulával és
Székely Jánossal dolgozott együtt az Állami Irodalmi és Művészeti
kiadónál Kolozsvárott. Bajor Andorral együtt átnyergeltek a Napsugár
gyereklaphoz, ahol 32 esztendőn át nemcsak szerkesztőként dolgozott.
1956 után néhány évig műveit nem adhatta ki, ezt az időszakot
műfordítással töltötte ki. Imigyen sikerült családját eltartania. Több
művét megcsonkította a cenzúra. 1972-ben tragédia érte a családot, Éva
lánya 18 korában elhunyt. 1973-ban kereste fel Márton Áron püspököt, aki
lelki segítséget nyújtott neki, azóta rendszeres templomba járó lett. Egy
keresztény lap beindítását szorgalmazták Bajor Andorral, azonban Márton Áron
püspök a hatalom cenzúrája végett inkább „elnapolta”, annak létrejöttét. 1990-től,
pedig a Keresztény Szó vallásos hetilap szerkesztője volt közel
másfél évtizeden át. Továbbra is közölt publicisztikai jellegű írásokat
a Hétben, a Hargita Népében és más közéleti lapokban.
Megjegyezendő, hogy bármennyire is akarták kényszeríteni az
akkori kommunista rezsim a párttagságot (Román Kommunista Párt) sohasem lett
az. Ellenben egy ideig elszakadt az egyháztól. 1956 volt az a fordulópont,
amikor a párttal való esetleges kapcsolatát is teljesen kizárta. Lassan
visszatért szeretett egyházához.
Már kis korában megérintette a természet szépsége. Ezért
műveiben sok helyen az anyatermészet lenyűgöző tiszta szépsége
elevenen jelenik meg az olvasó előtt. Alkotásait a facsaros (csavaros
észjárású) székely humor jellemzi, de otthonosan mozog a drámai és
abszurd tartalmú írásokban is. Legismertebb művét a Csipikét több
nyelvre is lefordították. Csipike a gonosz törpével csak bosszantani akarta
magyarországi pályatársát, Szász Imrét, akit a családja Csipikének nevezett.
Csipikéből 1984-ben Balogh László rendezésében egy órás bábfilm készült.
Ő maga is foglalkozott fordítással román és német nyelvű
műveket tolmácsolta magyar nyelven. Prózai írásai (elbeszélései,
karcolatai és regényei) mellett költészettel is próbálkozott, meg is jelent
egy kötete, de sosem tartotta magát poétának.
Vallomása szerint az írás egyik alappillére az őszinteség.
Sohasem szerette az érthetetlen dolgokat. Mindennek szeretett a végére járni.
Bár szász származású volt, de inkább bevállalta a székely mivoltát.
Információ: Fodor Sándor: Égy nap-egy élet. Bukarest,
Kriterion Könyvkiadó, 1976; Fodor Sándor: Tíz üveg borvíz. Bukarest,
Kriterion Könyvkiadó, 1979; Romániai Magyar Irodalmi Lexikon,
Főszerkesztő: Balogh Edgár. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981; Tallózás
a kolozsvári magyar adás Fodor Sándor interjúkból.
|
Őszi susogás fenn a Csíki-hegyekben
Erdélyország keleti csücskén még mindig vannak tündéri szép tájak.
A nem általunk teremtett természet, bármennyire is megcsonkítják, nem
panaszkodik. Teszi a dolgát, és sokszínűségével, de mégis egységes
pompájával nyugalmat, derűt lop az arra járók szívébe. Természetjáróka
|
|
SZÉKELY HÍRESSÉGEK
– XX – 400 esztendeje
választották Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort
400 kerek esztendő a székelység életében is
tekintélyes szám. 1613. október 23-án választották fejedelemmé az anyai ágon
székey származású Bethlen Gábort. Marosillyén született 1580. November 15-én.
Apja, Bethlen Farkas erdélyi nagybirtokos család sarja, udvari
főkapitány volt. Édesanyja Lázár Druzsina, a gyergyószárhegyi lázárok
(székely lófő család) leszármazottja. Ebből az ágból örökölt
székely vért Gábor. 1592-ben apja halála után a Bethlen család
gyergyószárhegyi Lázár-kastélyba kényszerült költözni. Édesanyjuk halála után
Lázár András nevelte a két árvát. 13 esztendősen Gyulafehérvárra ment,
hogy visszakérje a jogtalanul elvett birtokait Báthory Zsigmondtól. Ott a
fejedelem apródjaként szolgált. 1595-ben részt vesz Havasalföldön a török
elleni hadjáratban. Aztán ezt több csata követte. Harcolt Mihály román vajda
ellen is. 1602-ben Székely Mózes pártjára állva harcolt. A fejedelem halála
után Temesvár környékére majd Nándorfehérvárra menekült. Már akkor a nemesek
fejedelemmé választották, de ő fiatal korára hivatkozva visszalépett.
1605-ben feleségül veszi Károlyi Zsuzsannát. Ez időben dúl a
Bocskai-féle szabadságharc. Bocskai halála után Báthory Gábor bizalmas
tanácsadója lesz. Már akkor rájön, hogy Erdély csak a lazább török
fennhatóság alatt fejlődhet. Fejedelmé választása után Erdélyország
virágkorát éli. Fejlődésnek indul az ipar, felgyorsul a kereskedelem.
Támogatta a biblia magyarra fordítását is. Fő célja megszilárdítsa
hatalmát, egy erős ütőképes hadsereget létrehozni. Bethlen Gábor
közben a Magyar Királyság helyreállításán is fáradozott. A besztercei országgyűlés
1620 augusztusában magyar királlyá választotta, amelyről politikai
okokból 1622. januárjában lemondott, viszont ennek fejében megkapta a
német-római birodalmi hercegi címet. Ebben az esztendőbe hunyt el
első felesége. A Habsburg ellenes hadjáratai békekötéssel értek véget.
1624 májusában lemondott sziléziai birtokairól. Sikertelen országegyesítés
után Habsburg-ellenes koalíciót szeretett volna létrehozni. 1626-ban
újranősült, feleségül vette Brandemburgi Katalint. 1629. November 15-én
hunyt el.
Uralkodása alatt a székelység
visszakapta különleges jogait. Gondolok az adómentességre és a saját
önkormányzatuk helyreállítására. A szászok visszakapták önkormányzatukat és
Szeben várost is. Nem akadályozta a románok mozgását Havasalföld felé, és nem
akadályozta őket görögkeleti vallásuk gyakorlásában. Szabályozta az
adózási rendszert. A fejedelmi udvar a kultúra legfőbb támogatójává
vált. A gyulafehérvári és dévai építkezések mellett támogatta a külföldön
tanuló diákokat is. A földesurakra büntetés várt, ha a jobbágyok tanulni
vágyó gyerekeit nem engedték tanulni. Ezzel egyetemben Nagyszombaton és
Gyulafehérváron főiskolát alapított. Fejedelmi hatalmát központosítási
törekvéseivel oldotta meg. A harminc éves vallásháborúban Erdély
győztesként került ki, a protestáns országok szövetségesévé vált.
Információ: Bethlen Gábor: Levelek. Bukarest, Kriterion
Könyvk., 1980; Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest, Kriterion
Könyvk., 1992; Pálinkás Mihály: Múltunk Nagyjai. Budapest, UNIO Lap-
és Könyvker. Keresk. Kft, 1998.
|
|
Mokorcz bácsi ólomsúlyos szenvedései
Mokorcz bácsit úgy kell elképzelni, hogy eppeg (épp)
nem mai csirke, de azért holnapi se. Arcán látszódik a gondterheltség, és a
stresszel való küzdelem. Ha nem tudná valaki, de mindenki tudja, hogy életében
mennyi kemény szittya stresszen kellett átgyalogoljon, mennyit kellett
nyeljen és tűrjön (it nem a japánból származó papírtűrögetős
origamira kell gondolni, bár igaz, azzal es foglalkozott). Azt es mondhatjuk,
s mondjuk es, hogy a pöttyös szüve közbe elég nehézkesen bírta a rázúduló
óriási terhet. Nem es csuda, hisz a felesége se értette meg, s ez bizony
durcin (morcosan) fájdalmas dolog.
Nem is oly rég hazaértekor azt mesélte panaszosan
hites feleségének, hogy szinte elütötték. Akkor is a felesége szinte nemtörődömséggel
vette tudomásul a hallottakat. Ő pedig remegő és néha elcsukló
hangon mondta a történteket. Hogy öntsünk tiszta lütyüt (valamilyen
folyadékot, itt : tisztázzuk a dolgot) a pohárba, úgy történt az
eset, hogy aszongya (azt mondja), a másik utcából fejvesztve hajtott
ki egy teherautó. Mokorcz bácsi szerint, ejsze (feltételezte) vagy
120-al es teperhette a mocsok sofőr! Ha netán egy félórával hamarébb
indult volna el, akkor halálnak halálával halt volna meg!!! Na erre kössetek
bogot! Ilyenkor szigorúan felcsúszik az ember mindkét szemöldöke. Még a
nagyon nyugodtaknak is, ha nem is kettő, de legalább az egyik. Gondoljunk
csak bele, csak egy fél órán 2 percen és 6 másodpercen múlott az élete. Mily
szörnyűség! Nem es jó belegondolni, mi is lett volna, ha összeütköznek.
Hát vajon mi? Mokorcz bácsi féle fasírt meg csomó vér satöbbi, s akkor
jöhettek volna a helyszínelők, a mentők, s a kíváncsiskodók, s még
ki tudja, hogy ki a ráksúly (rákfekély, itt: csomó baj) . Mi is
az a fél órácska az Idő csöppnyi tengerében... Borzalom milyen veszélybe
kell éljen az ember. Ezek után a feleség hihetetlen nihilizmusát alig lehet
elfogadni. Talán hacsak nem együgyű. Mindennek ellenére ő mégsem
vált el tőle, inkább gürcölt, s hajtotta az igát, s majdnem beszarásig
szenvedett kegyetlenül. S e kegyetlen életben is igyekezett talpon maradni. Arról
nem is beszélve, hogy szüntelen újrakezdéssel igyekezet s igyekszik
felkelteni „kedvesének” figyelmét az őrá leselkedő folytonos
veszélyekre. Úgy néz ki, hogy a jó szüve fogja a sírba vinni. Ha életére
gondolt nagyon megsajnálta magát.
Hogy ne csak erre az esetre alapozzunk, nézzük meg
a nem is olyan rég történteket is. Úgy tavasszal hóolvadáskor esett meg, hogy
öt percen és három méteren múlott, hogy fejébe ne hulljon a jeges
háztetőn lévő takaró hótömeg. A múltkor pedig egy szikra tartotta vissza
a balesettől, attól, hogy viharban egy közeli fa egyik ága le ne
szakadjon és rá ne zuhanjon. Akkor bizony súlyos sérüléseket szerzett volna...
Nem is beszélve arról a skarlátos kislányról, aki az utolsó pillanatban tette
szája elé a kezét, majdnem szembe röfögte. S persze, egy része a köhögésnek a
keze nyílásain át szélvészként pusztított a levegőbe. Mokorcz úr, ha úgy
fordítja a fejét, akár ő is kurva beteg lenne, s nyomhatná az ágyat
rendesen. Ilyen s ehhez hasonló borzalmakon ment át hősünk, s a helyett
a felesége egy csepp együttérzést mutasson még ő áll a kert felől. Ezért
Mokorcz úr úgy gondolta elájul. Elájult, s estében úgy belerittyentette a
kobakját a konyhakredencbe, hogy a korházba ébredt fel. Megelégedés töltötte
el szívét, amikor kinyitotta csipás szemeit, s mellette látta feleségét, aki
igen aggódva figyelte őt, s az egész ármádia sajnálkozó rokonságot,
munkatársait, satöbbit. Fenyőszegi Levente
|
AZ ÚJ FOKHAGYMATÖRŐ ESETE
EGY CIKKECSKE ROBOSZTUS FOKHAGYMÁVAL
A kedves feleségem gondolt nagyot és merészet, s
vett egy fokhagymatörőt. Mint jó háziasszony abból indult ki, milyen
hasznos lesz, hiszen manapság gyakrabban használunk fokhagymát az ételekbe,
de rákenve vajas és zsíros pirítós kenyérre, vagy egyszerűen felvágva
valami mellé stb. Egy fokhagymatörő ebben az esetben igencsak jól jön a
háztartásban... Nos, folytassam csak tovább a fokhagymatörős történetet.
Alig hozta haza a csodaszerkezetet, és tette le az asztalra, még jóformán a
frissességtől „ki se hűlt”, máris kézbe vettem. Tettem is bele egy
kínai méretű cikk fokhagymát (európaihoz, netán kertihez marha nehéz
hozzájutni). Persze a gondolatmenetem szárnyra kapta kis eleségem
fűszerezését is. Ábrándozni kezdtem a finom fokhagymás-pirítós kenyéren.
Akció előtt még egy kicsit letettem a csodatörőt benne a kikukucskáló
fokhagymával, s minden mást előkészítettem egy egészen csábos uzsonnára.
Aztán újból kézbe vettem a csodatörőt, fogóit összeszorítottam, s máris
hallatszott a roppanás. Ezek örömteli percek kellettek hogy legyenek, de
mégsem azok voltak. Ugyanis nem a fokhagyma ropogása hallatszott, hanem a
fokhagymatörőé. Így esett meg az eset, hogy egy cikk kínai fokhagymával
sikerült megtörni a vadonatúj fokhagymatörőt.
Nos, kedveseim ettől nem kell agylobot kapni,
hiszen a sporlós 1 Eurós üzletből való volt. Abból a fajtából, amelyiken
boldogan, szinte megelevenedve őrülten heherészve (kacarászva,
mosolyogva) tekint szembe vélünk az egyik hajdani szappanopera sztár
kimagasló teljesítésű színésznője. Nem mondom, itt se semmi az
alakítása.
Aztán teltek-múltak a napok, majdnem egy
szekérderéknyi embernek elmeséltük érdekes fokhagymatörős esetünk.
Közülük sokan jelezték, hogy szinte mindegy az üzlet, ha nem is ily hamar
törik össze, mint a „ván eurósban” vásárolt darab, de azért egyik sem
késlekedik oly sokat.
Tanulság – mert az is van. Miért is ne lenne!
Meg kell becsülni a nagymama konyhai holmiait, mert azok nem kirakati
emléktárgynak voltak megcsinálva, hanem igazi használatra. Az azok közüli
fokhagymatörővel most is lehet törni, s nemcsak fokhagymát.
Rádöbbenő
vásárlócska
|
|
Kommunizmus
megidézése 4, rész – „Örömmel bélelt” PIONÍR élet –
A pionír szó jelentése: úttörő
(pioneer). Ezzel sok újat nem mondtam, hiszen az anyaországban e név égisze
alatt nevezték a szocializmus lelkes ifjainak szervezetét. Minálunk, 1949-ben
alapították meg e ragyogó szervezetet, amelyben 8-14 közötti bátor kommunista
ifjak vettek részt, de már létezett újságuk az akkori még lazának mondható
félig meddig szárnyait bontogató szervezetnek 1945-ben Előre
néven. Később ezt váltotta fel a Kommunista Ifjúság Szövetsége, s
felnőtt korban a Román Kommunista Párt. A hős Pionír
szervezet elődjét a Haza Sólymait jóval később
1976-ban másolták a kedves Szovjetektől. A gyerekek alig kikelve a
tojásból 4-7 esztendő között dicsőítették a Pártot. Visszatérve a
hazafias pionírokra, akik mindenféle hazafias munkába, önkéntes kényszerítéssel
részt vettek az őszi betakarításoknál, iskolák melletti farmok
kialakításában. Ezen kívül hazafias tevékenység név alatt gyógynövényt,
papírt, fémet, s ki tudja mi a nyavalyát össze nem kellett gyűjtöttek. „Boldogan”,
szinte átszellemülve dicsőítették a Párt vezetőjét, s annak
családját. Voltak lapjaik, időszakos kiadványok. 1950-ben magyarul
megjelent a hetente olvasható Pionír, ezt követte a Jóbarát. Volt
pionírinduló, pionír öltözet, cafrangok az egyenlőbbeknek, és ahol
elférjenek, - pionír házak a nagyobb városokban. A kultúrát eme
intézményekben csepegtették a gyerekekbe egy kis hazafias érzés ízzel
vegyítve. 1984-ben szinte fejvesztett boldogsággal ünnepelték 35 éves
jubileumukat. 1985-be már külön Pionír Palotájuk is lőn, a pionírok
száma ekkor már túlhaladta a 2,5 milliót. A szervezet rendszerváltáskor
omlott meg.
A hetvenes évekbéli pioníravatásom most is szemem előtt van.
Első körben nem látták jónak felvételemet, „éretlen” voltam. Ezért
nagyon irigyeltem, akik megkapták a fáintos vörös nyakkendőt az ország
zászlajának színeivel szegélyezve. Aztán a másodikra sikerült! Az eseményt a bútorgyárrá
alakított Mikó Kúria melléképületében tartották. Leállt a termelés, és mi
büszkén esküdtünk, arra, hogy hazánk hű kispolgárai és hazafias dolgozói
leszünk. Bevallom, akkor voltam életemben a legboldogabb. Visszatekintőcske
|
Divatos munkafüzetek
Manapság a munkafüzetek
fénykorát éljük az iskolákban. Szinte minden tantárgyhoz tudnak ajánlani egy
szekérderéknyi változatot. Az megnevezésük is más, egyik gyakorló, a másik
ismeretfelmérő, a harmadik csudaszép, és így tovább. Nem is kell ecseteljem,
hogy mennyire fejleszti a kreativitást... Hogy a pedagógus a szakjának
megfelelően mit választ, amit megvetett a gyerekkel, a sokoldalú. Lehet
a kollégák befolyásolása, a tekintély növelése érdekében, valaki ajánlása,
vagy egyszerűen szakszerű választás, esetleg puszizás a
szerkesztőnek és így tovább.
A kislányom munkafüzetekből dolgozva többször hibát kapott
bennük. Nem mindig egyszerű rájönni ezekre a hibákra, pláné ha a
szülő nem tud, vagy nincs ideje foglalkozni porontyával, akkor a hiba ki
sem derül. Az ismeretszerzés pedig tévesen csordogál a tanulók agyába.
Természetesen a munkafüzetek megvétele nem kötelező, de ha már az ember
benne van a mókuskerékbe, akkor muszáj helytálljon, mert az osztálytársaik
kegyetlenségét nehéz elviselni. Kiközösítéssel járhat, hogy „még ez sincs
neki!”
Nem is tudom hogy tudtuk mi elvégezni a mai rugalmas és kreatív
munkafüzetek nélkül az iskolát? Hogyan szorult belénk a tudás meg a felelősség?
Ne persze, köztünk is vannak ilyenek-meg olyanok, de az új nemzedékben egyre
több a minden mindegy, csinálja meg helyettem valaki állapot. Akkor most mi
van? Kreatív
füzet nélküli volt diák
|
|
Budapesti állatkerti érdekesség
A budapesti állatkert
számos állatot tart bent. Mint tudjuk kint is van bőven elég, de minket
az a fele kevésbé érdekel. Aki egyszer megtekinti, sosem felejti. Nyilván a
gyerekek előnyben. Ha egyszer bejutottál minden cuki. Azelőtt
bizony át kell esni a „tűzkeresztségen”. Egy embernek egy jegy jár, több
embernek még több. Gyerekeknek kedvezmény, családnak szintén. Viszont mit
jelent ennél az állatkertnél való belépésnél egy család, roppant érdekes. Ez
a fajta család áll egy szál apukából, ugyanennyi anyukából, és két
gyerekből tevődik össze. Az lehet tetszés szerint csak fiú vagy
lány, vagy mindkettő. Harmadik gyerek? Olyan nincs itt egy családban. A
negyedikről, ötödikről és így tovább nem is beszélve... Két gyerek
lehet, több nem és slussz! Mondjuk ily gondolkozással egy nemzet kevésbé fog
fönnmaradni. Sebaj, ez van. Tehát a harmadik gyerektől
kezdődően, az egy külön család. Nem is tudtam? Be butuska vagyok.
Ezek szerint, akiknél két porontynál több van, ott két család lakik egy fedél
alatt. Ezt lehet kihámozni belőle. Mivel négy fő számít egy
családnak, a nyolc főnél több már három családot feltételez! Lehet hogy
létezik nagycsaládos kedvezmény is, ki tudja. Sok meglepetés van az életben.
Ez az állatkerti belépős is az egyike ezeknek a csodáknak. Kedveseim,
jól nézzenek utána, ha valamit meg szeretnének látogatni, mert ahány
intézmény annyi szokás. Előre értesüljenek a család, gyerek és
felnőtt fogalmáról, hogy ne legyen túl nagy meglepetés, mert könnyen
kiderülhet, hogy az egyik családtag bizony nem is az. Állati figyuszkácska
|
Felfokozott
rugalmas semmittevési ügyeskedéseink Fenyőszegi úr
Keményen leizzasztódnak a mostani emberkék fontossági
futkorászásai. Úgy van beállítva tevékenységük, mintha halaszthatatlan dolguk
lenne. Ügyeskedésükben egy rakás fölösleges dolgot művelnek. Ők a
látszatvilág csudabajnokai. A sürgős semmittevésben rejlő égető
fontosságú tettrekészséget föltétlen el kell játszani, s még jobban
dokumentálni. Nem baj, ha mindjárt a városi zöld övezetek fáinak számbélisége
lassan meghaladja az úgy beczézgetett vadonét, fő, avagy rotyog az a
bizonyos tevékenység. A lényeg a minél több papíron van. Bizony ha kell, ha
nem, a végeredmény a dokumentum létrehozása (két fedő
összerittyentéséről is). Természetesen mindezt, hogy kerek legyen,
úgy kell megalkotni, hogy ki legyen kürtölve a nagyvilágnak. Ha már meg vala
a cudarul jól megalkotott népszerűsítés, akkor mind kukucskálják, vagy
nézzenek utána a szintén ebben a mókuskerékben sürgölődő-forgolódó
ipsék. Aki meg nem úgy tesz le kell neki húzni egy jó nagy büdös hazait, hadd
álljanak a szemei keresztbe.
Felülről letekintve világunkra, amelynek szépsége a mindennapi
nyugalmunkra épül úgy tetszik (úgy tűnik), mintha a mindennapos
természetes áramlás közben az emberek nagy része mérgezett egérként szaladgálna
teljességgel mindegy hogy hová. A látszattevékenységnek eredménye silány, ha
az egyik felén valamicskét is épít, a másik felén megtriplázza a rombolást.
Ebben a sziszifuszi állapotban mégis jól elvan az emberek zöme, mert az üres
mindennapos életét fontossá tudja változtatni. Sőt bevesz, vagy
rákötelez más embertársat is. Az egész szédületes és komikus, de senkinek sem
jut róla eszébe a csupa móka és kacagásjelző.
Az eljátszás csak azért is ramaty dolog, mert az igazi munkától elszívja
az ösztönzés erejét. Megokolás nélkül pedig olyan a hatása, még a sok
„komoly” megbeszélés vagy „tréningek” nevezett rugalmas felkészítők
után, mint a keringő fing a feredőben (fürdőben).
Sőt elveszik a családi és baráti együttlét örömét is a délutáni
díszprogramokkal. Az értelmet felváltó őrületesség és bődületesség
korlátoltsággal párosul, egy kis igazságlátszattal és egymás érzéseire
fittyet hányással. De ha ez egyszer megfordul, a mókuskerékben lévők azt
fogják papolni, hogy a rendszer áldozatai voltak. Jöhet a következő
rendszer, hiszen az igazi művészek azok, akik nem becsületre, hanem a
rendszernek eleget téve, bele mászva önkéntesen a mókuskerékbe teszik saját
maguk számára, boldoggá hétköznapjaikat.
|
|
Hamizási ártalmak a Hargita Vendégváróban
Lakodalom folyt a csíkszeredai Hargita Vendégváróban. Szépen
kirittyentett vendégsereg, mint szokás, nekilátott az elébük ízlésesen
kirakott finom falatokat megízlelni. A hamizás semmilyen nagyobb gyanút nem
keltett az emberekben. Nem is csoda, ilyenkor nem az eledelt kezdi
elemezgetni az ember, hanem az újdonsült házaspárra figyel. A jó közérzet
pedig szinte kötelező, hiszen ki akar lehorgasztott búskomor puffogó (duzzogó)
képpel ott lenni. Kanyarodjunk ca (csak) vissza a falatérozáshoz. A gyanútlan
tömeg maga elé vette a hidegtálat. Nem vala érezhető az étel (ételek)
romlottsága. Megbízás alapon, ha valamicskét is furcsa volt valaminek az íze,
azt nehezen veszik észre, hiszen mindenki komolyan megbízik az elébe tett
nyamika minőségéről. A „rossz nyelvek” elbeszélése szerint egyszer
csak egy-két ember rosszacskábbul érezte magát. Ámult-kábult, majd
segítséggel, vagy éppen segítség nélkül egyre gyorsabb léptekkel sietett az illemhely
felé. Ott aztán volt lázas rókázás (hányás). Freddie Mercury bújjon el
mellette a Barcelona számával, amit Montserrat Caballéval énekelt, hogy
mekkora szájakat tátva lökték vissza a belülről kikévántkozó falatok.
Aztán egyre többen kapcsolódtak be ebbe a rókázásba. Szintén a rossz nyelvek
szerint a menyasszonynak is liftet kapott a benne lévő kaja. Egy
idő után a zene is leállt. Nem föltétlen a látványtól, hanem a zenészek
hasát kezdte csikarni a fáintos kaja. Ezen a „szép” szeptembervégi szombat
éjjelen elmaradt a menyasszonyi tánc, s a vendégek berendezkedve,, arra, hogy
átéljék a lagzit, jobbnak látták lelépni. De mondjuk ki tisztán, ott volt
nyögdölődzés, rosszullét, hányás, futkorászás és sok minden. Néhányuk
úgy tekerte vissza az ételt, mint az a sárkány a mesében, amelyik éppen tüzet
okád. Egy idő után jobban hasonlított a lakodalmas menet egy
fertőző osztályra, mint egy ünneplő csapatra. Hát bizony a menyasszonyi
tánc előtt le kellett fújni a „boldog” esküvőt.
A másnap sajtó csak szőrén-hátán közölte a hírt. Olyan hibás
ne legyek hangulatba. A több mint száz vendégseregből 26-on korházba
kerültek. Az újságok ezzel szemben tizet említenek... Más források szerint
ötvenen panaszkodtak gyomorfájásra. Mindenesetre, ha egy is azért betegedett
meg, mert egy vendéglőbe felszedett valami gyomorsikodást (fosást)
émelygő és fájdalmas csikarással s még karóba hányt, lássuk be ott
tényleg baj van.
És most jön a csattanó, a vendéglő főnöke szerint
kintről hozták be a bajt. Ez a kelleténél érdekesebb megvilágításba
helyezi a történteket. Mindenképpen a több helyről összesereglett
vendégsereg titokban kellett találkozzék, s azelőtt bezabáljon. A
zenészekről nem is beszélve. Panaszos lagzisok útóhangja
|
ZSÖGÖDI
SZÓKANYAR
Zsögödbe
eléges (gyakrabban) használt szavak és magyarázatuk
Csóró – Kucifántos (nyakatekert) egy szó ez es, de megbirkózok
véle – Mán nem kölyök az
illető de nem es felnőtt, olyasmi südő fiúra mondják rea. Ha
úgy mondjuk, hogy fasza csóró, akkor azt es jelenti, hogy jól néz ki
vagy valamiben ügyeskedő fiatalember, de egy cseppnyi csúfandárossággal
(gúnnyal) jelenthet hetvenkedőt es. Úgy nagyjából a cigány
nyelvből eredeztetetik. A csóró másik jelentése, hogy valaki szegény. Ha
csórón néz ki, azt a szegényes elhanyagolt kinézetelűre mondják. Csemerkedve
(rosszallóan) mondva lehet az az ember es, aki lop, azaz valamit
elcsór (lopós csóró). Nyelvhűcske
|
|
Őszi díszbe öltözött csíki
sziklástető
Csíkban efféle táj is van. Ha
valaki errefelé veszi az irányt, akkor nemcsak a keménykedő (egyenes
szigorú, sziklaszilárd) örökzöld fenyveseket csodálhatja meg, hanem az nyári lombozatukat
őszi színekre váltó erdő alatti vagy széli és mezei bokrosokat is.
A fotográfiát maga az „ajánlógató” ejtette
meg
|
|
|
|
|