FENYŐSZEGI CSEREKJÉK  Ősz 2013 – 23 szám.

A Zsögödi Szó méltó utódja

 

 

 

Régiósítás mifelénk

   Már egy jó ideje ezen szórakoznak országunk politikusai. Pártonként is változnak a régiók. Történik mindez anélkül, hogy a lakosságot egyáltalán megkérdeznék akaratukról. A kitalált új felosztások, az esetek zöménél, a történelmi régiók halvány másainak sem felelnek meg. Össze-vissza vannak komplikálva, mintha nem lenne magától értetődő az egész. Székelyföld már mióta kéri az autonómiát, de mintha nem is ebben az országban lenne, úgy elsiklanak a téma fölött a honatyák. Néha diszkriminációt emlegetve előhúzzák tarsolyukból ezt a dolgot, de ha elül vagy csendesedik a gazdasági zűrzavar, akkor a magyarellenes politika is lájtosabb (elenyészőbb) lesz. Azért a magyarság kérését a központi vezetés igyekszik ellehetetleníteni. A Tőkés László féle elképzeléstől politikusaink egy része valóságos hisztériába tört ki. Utalok arra, amikor kijelentésében az anyaország erdélyi magyarság védhatalmi szerepét hangsúlyozta. Pedig nekünk is jól esik, ha valaki vigyáz ránk és nemcsak másodrendű állampolgárként tengődjük napjaink.

    Persze nemcsak politikai úton igyekeznek szétverni bennünket, hanem gazdaságilag is. A Székelyföldön kívül érkező befektetőknek nyílt út van adva, hogy felvásárolják a helyi érdekeltségű cégeket. Aztán behozzák a saját emberüket mindenféle vidékről, akik hamar otthon érzik magukat, és a hazájában maradt székely bármilyen leleményes is, de egy részük munkanélkülivé válik. Így egy szép és szegény régiónak nézhetünk elébe.

   Mondjuk az se hej de hó (nem jó dolog), hogy székelyföldi üzletláncok is idegen termékekkel töltik fel az üzleteket, a helyieket ezzel kiszorítva. A helyi természeti és kulturális értékeink se csillognak úgy, ahogy igazából tudnának. Az anyanyelv használatról nem is beszélve... Ha egymásért sem teszünk valamit, akkor mit mind rötyötölünk  (csevegünk) szittyás autonómia igénylésünkről?           Politizálócska elmélkedései

 

TEGNAP MÉG A FENYVESBE JÁRTAM...

 

Te, mikor érjük el a városotok melletti gyönyörű  fenyveseket?

Elértük, de itt felénk felcserélődött flakonyerdőre (műanyagpalack erdőre)

 

Fűtésproblémák és alternatív megoldások

   A jelen országos hangulat a fűtés körül mozog. Emberek százezrei nem kérték csak novemberre a helyi közművektől a fűtés beindítását, mert nincs amiből kifizessék még akkor se, amikor már kezdik melegíteni a lakásokat. Imigyen elég érdekes helyzet alakult ki. A tévék erről élő egyenesbe számoltak be. Néhány meleg ruhákba béburkolódzó embert kapott filmezőre a híradók stábja. A nők felvettek egy-két vastagharisnyát, vagy egy irdatlan meleg téli nadrágot, hozzá felül szvetterkét meg pufojka (pufajka) mellényt vagy kabátot. A fejükre egy szebbecske rózsás kendőt duvasztottak, s arra pedig egy fáintos bojt nélküli gyerekcsináló sapkát raktak. A férfiak, s a gyerekek úgyszintén tiri-tarka hacukákba voltak felötözve (itt: divatja múlt ruhákba) annyi különbséggel, hogy a hímneműek nem húztak harisnyát a nadrág alá (bár ki tudja...) és nem volt a fejükön kendő. Be babba ötlet! Ha ennyire rétegesen öltözködsz, akkor már nem is kell fűtés, legalábbis most az enyhébb időszakban. Azonban, ha egész télen nem fognak fizetni, haddlámca (lássuk csak) meddig es (is) fogják bírni, a szinte eszkimó fazonú ruhákba beöltözött emberekék. Egy biztos spórolni fűtés szempontjából lehet, aztán azután gyógyszerre többet kell költeni, az már mellékes, ha egyáltalán az ember túl tudja élni. Pláné felénk, ahol a hőmérő higanyszála több napig -30 alá is lesüllyed. Igaz, székelyföldi viszonylatba a fűtésre mindig adnak. Főleg a Kárpátokon túl szeretnek spórolni, ahol az éghajlat jóval melegebb. Felénk jó drága a fűtés, a moldovaiaknál pedig, jóval kevesebb. Bizonyos helyeken csak töredékét kell kifizessék annak az összegnek, amit a mi elöljáróink nekünk csíkiaknak megszabtak. Amúgy is Hargita megye, de úgy általában Székelyföld élen jár a fűtésdrágításban (és nemcsak abban). A Krónika erdélyi napilap téli hónapokban lévő számlát 550 lejre teszi. A valóság azonban ennél egy picurkával többecske. Isa, volt amikor 850 lejt is fizettünk.... Ennyit szikrányi összegecske különbségről. 850 lej, az már soknak egy fizetés, s még valamiből élni kéne... Ezért váltak le tömegesen a helyi közművektől. Sokan saját gázkazánnal vagy elektromos fűtőtestekkel próbálják megoldani, ami jóval olcsóbb jön ki, mint azelőtt volt. Így még turkálós ruhára és élelemre is marad pénz.     Kaja Sporlóka

 

 ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK

   Az idei mogyorótermés Hát lelkecskéim a zsögödkörnyéki mogyorósokban annyi mogyoró termett, hogy ejsze (tán) még jövőre es félre lehet tenni belőle. A Csíkszeredai piacon még most es árulják!

   Öt kilós karalábé termett Zsögödbe Silló Olga néni, zsögödi lakós veteményes kertjében öt kilós karalábé termett. Egyszer mondom szép példány! Volt dolga, amíg kinyüszkölte (nehezen kihúzta) az anyaföldből.

   Hóesés október elsején Na me lelkeim, csak eppeg ez hiányzott egyéb semmi, hogy október jóformán meg se kezdődött, s már a hó suppincsa (suppintja) lefelé magát az égből. Úgy a Csíki hegyek, mint a Hargita pár napra fehérbe öltözött. Aztán szerencsére jött a felmelegedés, s újra zöldbe, majd tarkába bámulhattuk a szép természetet.

   Földrengés rázta meg Zsögöd környékét október hatodikán a moldvai Vráncsa megyéből kiinduló Richter-skála szerinti 5,5 fokos rengés ébresztette fel egész hajnalba, úgy félöt után a csíki embereket. Vasárnap nevében nem volt ej de hó dolog a földtől se, hogy felköltötte a jó népet az ide-oda rázkódásával. Furcsa dolog nagyon, hogy ilyenkor kellett ennek reajöjjön az öt perces, főleg amikor a jó ember igazak álmát alussza.

   Gyopár Sportszálló melletti sportpálya sorsa A csíkszeredai Gyopár Sportszálló és a véle együtt járó telke lassan olyan mint a kölcsönkérés. Az egyik felén lévő betonkerítés omladozóban van. A kézilaba pályát felvette a gaz a dudva s a muhar, s a sok műanyag palack. Lassan kóbor kutyák és hajléktalanok fáintos közös otthonává vált. Az épület sorsa se szívderítő látvány.  Állítólag osztán (aztán) valamit fognak kezdeni véle (talán rendbe szedik), de ki tudja. Ez már jövő zenéje.

  A székelyek nagy menetelése Október 27-én indulnak a székelyek háromszéki Bereckre. Ott gyülekeznek. A nagy menetelést Bereck és Kökös között teszik meg. Célja felhívni a hazai elöljárók figyelmét és világot a Székelyföldi régió létezésére és közelgő régiósítás utáni egységben maradása. A menetelők között persze, zsögödiek is lesznek.

  November Szent András hava Mifelénk beköszöntő őszutó legutolsó napja. Ezen a napon a leányok házasságjósló napja volt. Sokan párnájuk alá bégyúrták (rejtették) imádott férfijuk egyik ruháját. Őszi-Bőszi Hírözönke


 

 

SZÉKELY HÍRESSÉGEK – XIX – Fodor Sándor

    1927. december 7-én született Csíksomlyó községben (ma Csíkszereda külvárosa). Édesapja Fodor Sándor besztercei elszármazó székely család sarja, aki számvevő tisztviselőként dolgozott a csíkszeredai törvényszéken. Édesanyja Amalia Hagler Bukovinából elszármazott besztercei szász volt. Takaros háziasszony és szigorú nevelő hírében állt. A kis Sanyika gyermekéveit a faluban és környékén töltötte. Négy esztendős koráig csak névrokoni kapcsolatban álló Fodor Antal házában (Fodor-kúria) laktak. Többször is felidézte nemcsak műveiben, hanem interjú alanyként is a kis hazájához való ragaszkodást. Szerette a Somlyó és környékbéli hosszas „magányos” kóborlásokat. Sok év távlatából is műveiben hangsúlyt kap gyerekkori életének helyszíne a Kissomlyó kápolnái, a búcsú, a barátok, az erdő, gombászás, a gyógynövények meg a hely szellemének varázsa, amelyből mindig erőt tudott meríteni, fel tudott töltődni. Az elemit a Csíksomlyón járta, majd a csíkszeredai Római-katolikus Főgimnáziumban folytatta. Néki megadatott, hogy a környék legszínvonalasabb iskolájában járjon. 1944 észén önkéntesként vonult be Horty hadseregébe. Tizenéves levente katonaként megélte a háború borzalmait. 1945 tavaszán szabadul az orosz hadifogságból. Ezért a döntéséért, attól eltekintve, hogy nem volt akkor még 17 esztendős sem a kommunista rezsim sokszor kifaggatta. Hazatérve letette elmaradt vizsgáit és a Bolyai Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, amelyet 1946-ban kezdett el. Ott államvizsgázott le román és német szakból. Ezt követően rövid időre a Temes megyei Nagyszentmiklóson talált állást. 1951-ben Nagy Éva festőművésszel kötött házasságot. Házasságukból két gyerek született: Éva Veronika (1954) és Eszter (1959). 1951-1956 között a Kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője. 1952-ben édesapját letartoztatták, másfél évet kapott rendszerellenesnek vélt akkori és hajdani tevékenysége végett. 1954-ben jelent meg első elbeszéléskötete. 1956-os esztendő változást hoz az életében a Napsugár gyereklap egyik belső munkatársa lesz. A lap szerkesztőségének megalakulásakor Asztalos István volt a Főszerkesztője. Akkoriban még az erdélyi irodalmi élet színe-javával, Bajor Andorral, Szabó Gyulával és Székely Jánossal dolgozott együtt az Állami Irodalmi és Művészeti kiadónál Kolozsvárott. Bajor Andorral együtt átnyergeltek a Napsugár gyereklaphoz, ahol 32 esztendőn át nemcsak szerkesztőként dolgozott. 1956 után néhány évig műveit nem adhatta ki, ezt az időszakot műfordítással töltötte ki. Imigyen sikerült családját eltartania. Több művét megcsonkította a cenzúra. 1972-ben tragédia érte a családot, Éva lánya 18 korában elhunyt. 1973-ban kereste fel Márton Áron püspököt, aki lelki segítséget nyújtott neki, azóta rendszeres templomba járó lett.  Egy keresztény lap beindítását szorgalmazták Bajor Andorral, azonban Márton Áron püspök a hatalom cenzúrája végett inkább „elnapolta”, annak létrejöttét. 1990-től, pedig a Keresztény Szó vallásos hetilap szerkesztője volt közel másfél évtizeden át. Továbbra is közölt publicisztikai jellegű írásokat a Hétben, a Hargita Népében és más közéleti lapokban.

   Megjegyezendő, hogy bármennyire is akarták kényszeríteni az akkori kommunista rezsim a párttagságot (Román Kommunista Párt) sohasem lett az. Ellenben egy ideig elszakadt az egyháztól. 1956 volt az a fordulópont, amikor a párttal való esetleges kapcsolatát is teljesen kizárta. Lassan visszatért szeretett egyházához.

   Már kis korában megérintette a természet szépsége. Ezért műveiben sok helyen az anyatermészet lenyűgöző tiszta szépsége elevenen jelenik meg az olvasó előtt. Alkotásait a facsaros (csavaros észjárású) székely humor jellemzi, de otthonosan mozog a drámai és abszurd tartalmú írásokban is. Legismertebb művét a Csipikét több nyelvre is lefordították. Csipike a gonosz törpével csak bosszantani akarta magyarországi pályatársát, Szász Imrét, akit a családja Csipikének nevezett. Csipikéből 1984-ben Balogh László rendezésében egy órás bábfilm készült.  

   Ő maga is foglalkozott fordítással román és német nyelvű műveket tolmácsolta magyar nyelven. Prózai írásai (elbeszélései, karcolatai és regényei) mellett költészettel is próbálkozott, meg is jelent egy kötete, de sosem tartotta magát poétának.

  Vallomása szerint az írás egyik alappillére az őszinteség. Sohasem szerette az érthetetlen dolgokat. Mindennek szeretett a végére járni. Bár szász származású volt, de inkább bevállalta a székely mivoltát.

 

   Információ: Fodor Sándor: Égy nap-egy élet. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1976; Fodor Sándor: Tíz üveg borvíz. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1979; Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, Főszerkesztő: Balogh Edgár. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1981; Tallózás a kolozsvári magyar adás Fodor Sándor interjúkból.                                                   

Őszi susogás fenn a Csíki-hegyekben

   Erdélyország keleti csücskén még mindig vannak tündéri szép tájak. A nem általunk teremtett természet, bármennyire is megcsonkítják, nem panaszkodik. Teszi a dolgát, és sokszínűségével, de mégis egységes pompájával nyugalmat, derűt lop az arra járók szívébe.  Természetjáróka

 

SZÉKELY HÍRESSÉGEK – XX – 400 esztendeje választották Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort

 

   400 kerek esztendő a székelység életében is tekintélyes szám. 1613. október 23-án választották fejedelemmé az anyai ágon székey származású Bethlen Gábort. Marosillyén született 1580. November 15-én. Apja, Bethlen Farkas erdélyi nagybirtokos család sarja, udvari főkapitány volt. Édesanyja Lázár Druzsina, a gyergyószárhegyi lázárok (székely lófő család) leszármazottja. Ebből az ágból örökölt székely vért Gábor. 1592-ben apja halála után a Bethlen család gyergyószárhegyi Lázár-kastélyba kényszerült költözni. Édesanyjuk halála után Lázár András nevelte a két árvát. 13 esztendősen Gyulafehérvárra ment, hogy visszakérje a jogtalanul elvett birtokait Báthory Zsigmondtól. Ott a fejedelem apródjaként szolgált. 1595-ben részt vesz Havasalföldön a török elleni hadjáratban. Aztán ezt több csata követte. Harcolt Mihály román vajda ellen is. 1602-ben Székely Mózes pártjára állva harcolt. A fejedelem halála után Temesvár környékére majd Nándorfehérvárra menekült. Már akkor a nemesek fejedelemmé választották, de ő fiatal korára hivatkozva visszalépett.  1605-ben feleségül veszi Károlyi Zsuzsannát. Ez időben dúl a Bocskai-féle szabadságharc. Bocskai halála után Báthory Gábor bizalmas tanácsadója lesz. Már akkor rájön, hogy Erdély csak a lazább török fennhatóság alatt fejlődhet. Fejedelmé választása után Erdélyország virágkorát éli. Fejlődésnek indul az ipar, felgyorsul a kereskedelem. Támogatta a biblia magyarra fordítását is. Fő célja megszilárdítsa hatalmát, egy erős ütőképes hadsereget létrehozni. Bethlen Gábor közben a Magyar Királyság helyreállításán is fáradozott.  A besztercei országgyűlés 1620 augusztusában magyar királlyá választotta, amelyről politikai okokból 1622. januárjában lemondott, viszont ennek fejében megkapta a német-római birodalmi hercegi címet. Ebben az esztendőbe hunyt el első felesége. A Habsburg ellenes hadjáratai békekötéssel értek véget. 1624 májusában lemondott sziléziai birtokairól.  Sikertelen országegyesítés után Habsburg-ellenes koalíciót szeretett volna létrehozni. 1626-ban újranősült, feleségül vette Brandemburgi Katalint. 1629. November 15-én hunyt el.

   Uralkodása alatt a székelység visszakapta különleges jogait. Gondolok az adómentességre és a saját önkormányzatuk helyreállítására. A szászok visszakapták önkormányzatukat és Szeben várost is. Nem akadályozta a románok mozgását Havasalföld felé, és nem akadályozta őket görögkeleti vallásuk gyakorlásában. Szabályozta az adózási rendszert. A fejedelmi udvar a kultúra legfőbb támogatójává vált. A gyulafehérvári és dévai építkezések mellett támogatta a külföldön tanuló diákokat is. A földesurakra büntetés várt, ha a jobbágyok tanulni vágyó gyerekeit nem engedték tanulni. Ezzel egyetemben Nagyszombaton és Gyulafehérváron főiskolát alapított. Fejedelmi hatalmát központosítási törekvéseivel oldotta meg. A harminc éves vallásháborúban Erdély győztesként került ki, a protestáns országok szövetségesévé vált.

 

   Információ: Bethlen Gábor: Levelek. Bukarest, Kriterion Könyvk., 1980; Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest, Kriterion Könyvk., 1992; Pálinkás Mihály: Múltunk Nagyjai. Budapest, UNIO Lap- és Könyvker. Keresk. Kft, 1998.

 


 

 

Mokorcz bácsi ólomsúlyos szenvedései

 

  Mokorcz bácsit úgy kell elképzelni, hogy eppeg (épp) nem mai csirke, de azért holnapi se. Arcán látszódik a gondterheltség, és a stresszel való küzdelem. Ha nem tudná valaki, de mindenki tudja, hogy életében mennyi kemény szittya stresszen kellett átgyalogoljon, mennyit kellett nyeljen és tűrjön (it nem a japánból származó papírtűrögetős origamira kell gondolni, bár igaz, azzal es foglalkozott). Azt es mondhatjuk, s mondjuk es, hogy a pöttyös szüve közbe elég nehézkesen bírta a rázúduló óriási terhet. Nem es csuda, hisz a felesége se értette meg, s ez bizony durcin (morcosan) fájdalmas dolog.

    Nem is oly rég hazaértekor azt mesélte panaszosan hites feleségének, hogy szinte elütötték. Akkor is a felesége szinte nemtörődömséggel vette tudomásul a hallottakat. Ő pedig remegő és néha elcsukló hangon mondta a történteket. Hogy öntsünk tiszta lütyüt (valamilyen folyadékot, itt : tisztázzuk a dolgot) a pohárba, úgy történt az eset, hogy aszongya (azt mondja), a másik utcából fejvesztve hajtott ki egy teherautó. Mokorcz bácsi szerint, ejsze (feltételezte) vagy 120-al es teperhette a mocsok sofőr! Ha netán egy félórával hamarébb indult volna el, akkor halálnak halálával halt volna meg!!! Na erre kössetek bogot! Ilyenkor szigorúan felcsúszik az ember mindkét szemöldöke. Még a nagyon nyugodtaknak is, ha nem is kettő, de legalább az egyik. Gondoljunk csak bele, csak egy fél órán 2 percen és 6 másodpercen múlott az élete. Mily szörnyűség! Nem es jó belegondolni, mi is lett volna, ha összeütköznek. Hát vajon mi? Mokorcz bácsi féle fasírt meg csomó vér satöbbi, s akkor jöhettek volna a helyszínelők, a mentők, s a kíváncsiskodók, s még ki tudja, hogy ki a ráksúly (rákfekély, itt: csomó baj) . Mi is az a fél órácska az Idő csöppnyi tengerében... Borzalom milyen veszélybe kell éljen az ember. Ezek után a feleség hihetetlen nihilizmusát alig lehet elfogadni. Talán hacsak nem együgyű. Mindennek ellenére ő mégsem vált el tőle, inkább gürcölt, s hajtotta az igát, s majdnem beszarásig szenvedett kegyetlenül. S e kegyetlen életben is igyekezett talpon maradni. Arról nem is beszélve, hogy szüntelen újrakezdéssel igyekezet s igyekszik felkelteni „kedvesének” figyelmét az őrá leselkedő folytonos veszélyekre. Úgy néz ki, hogy a jó szüve fogja a sírba vinni. Ha életére gondolt nagyon megsajnálta magát.

   Hogy ne csak erre az esetre alapozzunk, nézzük meg a nem is olyan rég történteket is. Úgy tavasszal hóolvadáskor esett meg, hogy öt percen és három méteren múlott, hogy fejébe ne hulljon a jeges háztetőn lévő takaró hótömeg. A múltkor pedig egy szikra tartotta vissza a balesettől, attól, hogy viharban egy közeli fa egyik ága le ne szakadjon és rá ne zuhanjon. Akkor bizony súlyos sérüléseket szerzett volna...  Nem is beszélve arról a skarlátos kislányról, aki az utolsó pillanatban tette szája elé a kezét, majdnem szembe röfögte. S persze, egy része a köhögésnek a keze nyílásain át szélvészként pusztított a levegőbe. Mokorcz úr, ha úgy fordítja a fejét, akár ő is kurva beteg lenne, s nyomhatná az ágyat rendesen. Ilyen s ehhez hasonló borzalmakon ment át hősünk, s a helyett a felesége egy csepp együttérzést mutasson még ő áll a kert felől. Ezért Mokorcz úr úgy gondolta elájul. Elájult, s estében úgy belerittyentette a kobakját a konyhakredencbe, hogy a korházba ébredt fel. Megelégedés töltötte el szívét, amikor kinyitotta csipás szemeit, s mellette látta feleségét, aki igen aggódva figyelte őt, s az egész ármádia sajnálkozó rokonságot, munkatársait, satöbbit.            Fenyőszegi Levente

 

AZ ÚJ FOKHAGYMATÖRŐ ESETE EGY CIKKECSKE ROBOSZTUS FOKHAGYMÁVAL

 

   A kedves feleségem gondolt nagyot és merészet, s vett egy fokhagymatörőt. Mint jó háziasszony abból indult ki, milyen hasznos lesz, hiszen manapság gyakrabban használunk fokhagymát az ételekbe, de rákenve vajas és zsíros pirítós kenyérre, vagy egyszerűen felvágva valami mellé stb. Egy fokhagymatörő ebben az esetben igencsak jól jön a háztartásban... Nos, folytassam csak tovább a fokhagymatörős történetet. Alig hozta haza a csodaszerkezetet, és tette le az asztalra, még jóformán a frissességtől „ki se hűlt”, máris kézbe vettem. Tettem is bele egy kínai méretű cikk fokhagymát (európaihoz, netán kertihez marha nehéz hozzájutni). Persze a gondolatmenetem szárnyra kapta kis eleségem fűszerezését is. Ábrándozni kezdtem a finom fokhagymás-pirítós kenyéren. Akció előtt még egy kicsit letettem a csodatörőt benne a kikukucskáló fokhagymával, s minden mást előkészítettem egy egészen csábos uzsonnára. Aztán újból kézbe vettem a csodatörőt, fogóit összeszorítottam, s máris hallatszott a roppanás. Ezek örömteli percek kellettek hogy legyenek, de mégsem azok voltak. Ugyanis nem a fokhagyma ropogása hallatszott, hanem a fokhagymatörőé. Így esett meg az eset, hogy egy cikk kínai fokhagymával sikerült megtörni a vadonatúj fokhagymatörőt.

   Nos, kedveseim ettől nem kell agylobot kapni, hiszen a sporlós 1 Eurós üzletből való volt. Abból a fajtából, amelyiken boldogan, szinte megelevenedve őrülten heherészve (kacarászva, mosolyogva) tekint szembe vélünk az egyik hajdani szappanopera sztár kimagasló teljesítésű színésznője. Nem mondom, itt se semmi az alakítása.

   Aztán teltek-múltak a napok, majdnem egy szekérderéknyi embernek elmeséltük érdekes fokhagymatörős esetünk. Közülük sokan jelezték, hogy szinte mindegy az üzlet, ha nem is ily hamar törik össze, mint a „ván eurósban” vásárolt darab, de azért egyik sem késlekedik oly sokat. 

   Tanulság – mert az is van. Miért is ne lenne! Meg kell becsülni a nagymama konyhai holmiait, mert azok nem kirakati emléktárgynak voltak megcsinálva, hanem igazi használatra. Az azok közüli fokhagymatörővel most is lehet törni, s nemcsak fokhagymát.              Rádöbbenő vásárlócska

 

Kommunizmus megidézése 4, rész  – Örömmel bélelt”  PIONÍR élet  –

  A pionír szó jelentése: úttörő (pioneer). Ezzel sok újat nem mondtam, hiszen az anyaországban e név égisze alatt nevezték a szocializmus lelkes ifjainak szervezetét. Minálunk, 1949-ben alapították meg e ragyogó szervezetet, amelyben 8-14 közötti bátor kommunista ifjak vettek részt, de már létezett újságuk az akkori még lazának mondható félig meddig szárnyait bontogató szervezetnek 1945-ben Előre néven. Később ezt váltotta fel a Kommunista Ifjúság Szövetsége, s felnőtt korban a Román Kommunista Párt. A hős Pionír szervezet elődjét a Haza Sólymait jóval később 1976-ban másolták a kedves Szovjetektől. A gyerekek alig kikelve a tojásból 4-7 esztendő között dicsőítették a Pártot. Visszatérve a hazafias pionírokra, akik mindenféle hazafias munkába, önkéntes kényszerítéssel részt vettek az őszi betakarításoknál, iskolák melletti farmok kialakításában. Ezen kívül hazafias tevékenység név alatt gyógynövényt, papírt, fémet, s ki tudja mi a nyavalyát össze nem kellett gyűjtöttek. „Boldogan”, szinte átszellemülve dicsőítették a Párt vezetőjét, s annak családját. Voltak lapjaik, időszakos kiadványok. 1950-ben magyarul megjelent a hetente olvasható Pionír, ezt követte a Jóbarát. Volt pionírinduló, pionír öltözet, cafrangok az egyenlőbbeknek, és ahol elférjenek, - pionír házak a nagyobb városokban. A kultúrát eme intézményekben csepegtették a gyerekekbe egy kis hazafias érzés ízzel vegyítve. 1984-ben szinte fejvesztett boldogsággal ünnepelték 35 éves jubileumukat. 1985-be már külön Pionír Palotájuk is lőn, a pionírok száma ekkor már túlhaladta a 2,5 milliót. A szervezet rendszerváltáskor omlott meg.

   A hetvenes évekbéli pioníravatásom most is szemem előtt van. Első körben nem látták jónak felvételemet, „éretlen” voltam. Ezért nagyon irigyeltem, akik megkapták a fáintos vörös nyakkendőt az ország zászlajának színeivel szegélyezve. Aztán a másodikra sikerült! Az eseményt a bútorgyárrá alakított Mikó Kúria melléképületében tartották. Leállt a termelés, és mi büszkén esküdtünk, arra, hogy hazánk hű kispolgárai és hazafias dolgozói leszünk. Bevallom, akkor voltam életemben a legboldogabb.  Visszatekintőcske

Divatos munkafüzetek

 

   Manapság a munkafüzetek fénykorát éljük az iskolákban. Szinte minden tantárgyhoz tudnak ajánlani egy szekérderéknyi változatot. Az megnevezésük is más, egyik gyakorló, a másik ismeretfelmérő, a harmadik csudaszép, és így tovább. Nem is kell ecseteljem, hogy mennyire fejleszti a kreativitást... Hogy a pedagógus a szakjának megfelelően mit választ, amit megvetett a gyerekkel, a sokoldalú. Lehet a kollégák befolyásolása, a tekintély növelése érdekében, valaki ajánlása, vagy egyszerűen szakszerű választás, esetleg puszizás a szerkesztőnek és így tovább.

   A kislányom munkafüzetekből dolgozva többször hibát kapott bennük. Nem mindig egyszerű rájönni ezekre a hibákra, pláné ha a szülő nem tud, vagy nincs ideje foglalkozni porontyával, akkor a hiba ki sem derül. Az ismeretszerzés pedig tévesen csordogál a tanulók agyába. Természetesen a munkafüzetek megvétele nem kötelező, de ha már az ember benne van a mókuskerékbe, akkor muszáj helytálljon, mert az osztálytársaik kegyetlenségét nehéz elviselni. Kiközösítéssel járhat, hogy „még ez sincs neki!”

   Nem is tudom hogy tudtuk mi elvégezni a mai rugalmas és kreatív munkafüzetek nélkül az iskolát? Hogyan szorult belénk a tudás meg a felelősség? Ne persze, köztünk is vannak ilyenek-meg olyanok, de az új nemzedékben egyre több a minden mindegy, csinálja meg helyettem valaki állapot. Akkor most mi van?    Kreatív füzet nélküli volt diák


 

 

Budapesti állatkerti érdekesség 

  A budapesti állatkert számos állatot tart bent. Mint tudjuk kint is van bőven elég, de minket az a fele kevésbé érdekel. Aki egyszer megtekinti, sosem felejti. Nyilván a gyerekek előnyben. Ha egyszer bejutottál minden cuki. Azelőtt bizony át kell esni a „tűzkeresztségen”. Egy embernek egy jegy jár, több embernek még több. Gyerekeknek kedvezmény, családnak szintén. Viszont mit jelent ennél az állatkertnél való belépésnél egy család, roppant érdekes. Ez a fajta család áll egy szál apukából, ugyanennyi anyukából, és két gyerekből tevődik össze. Az lehet tetszés szerint csak fiú vagy lány, vagy mindkettő. Harmadik gyerek? Olyan nincs itt egy családban. A negyedikről, ötödikről és így tovább nem is beszélve... Két gyerek lehet, több nem és slussz! Mondjuk ily gondolkozással egy nemzet kevésbé fog fönnmaradni. Sebaj, ez van. Tehát a harmadik gyerektől kezdődően, az egy külön család. Nem is tudtam? Be butuska vagyok. Ezek szerint, akiknél két porontynál több van, ott két család lakik egy fedél alatt. Ezt lehet kihámozni belőle. Mivel négy fő számít egy családnak, a nyolc főnél több már három családot feltételez! Lehet hogy létezik nagycsaládos kedvezmény is, ki tudja. Sok meglepetés van az életben. Ez az állatkerti belépős is az egyike ezeknek a csodáknak. Kedveseim, jól nézzenek utána, ha valamit meg szeretnének látogatni, mert ahány intézmény annyi szokás. Előre értesüljenek a család, gyerek és felnőtt fogalmáról, hogy ne legyen túl nagy meglepetés, mert könnyen kiderülhet, hogy az egyik családtag bizony nem is az.     Állati figyuszkácska

 

Felfokozott rugalmas semmittevési ügyeskedéseink        Fenyőszegi úr

   Keményen leizzasztódnak a mostani emberkék fontossági futkorászásai. Úgy van beállítva tevékenységük, mintha halaszthatatlan dolguk lenne. Ügyeskedésükben egy rakás fölösleges dolgot művelnek. Ők a látszatvilág csudabajnokai. A sürgős semmittevésben rejlő égető fontosságú tettrekészséget föltétlen el kell játszani, s még jobban dokumentálni. Nem baj, ha mindjárt a városi zöld övezetek fáinak számbélisége lassan meghaladja az úgy beczézgetett vadonét, fő, avagy rotyog az a bizonyos tevékenység. A lényeg a minél több papíron van. Bizony ha kell, ha nem, a végeredmény a dokumentum  létrehozása (két fedő összerittyentéséről is). Természetesen mindezt, hogy kerek legyen, úgy kell megalkotni, hogy ki legyen kürtölve a nagyvilágnak. Ha már meg vala a cudarul jól megalkotott népszerűsítés, akkor mind kukucskálják, vagy nézzenek utána a szintén ebben a mókuskerékben sürgölődő-forgolódó ipsék. Aki meg nem úgy tesz le kell neki húzni egy jó nagy büdös hazait, hadd álljanak a szemei keresztbe.

  Felülről letekintve világunkra, amelynek szépsége a mindennapi nyugalmunkra épül úgy tetszik (úgy tűnik), mintha a mindennapos természetes áramlás közben az emberek nagy része mérgezett egérként szaladgálna teljességgel mindegy hogy hová. A látszattevékenységnek eredménye silány, ha az egyik felén valamicskét is épít, a másik felén megtriplázza a rombolást. Ebben a sziszifuszi állapotban mégis jól elvan az emberek zöme, mert az üres mindennapos életét fontossá tudja változtatni. Sőt bevesz, vagy rákötelez más embertársat is. Az egész szédületes és komikus, de senkinek sem jut róla eszébe a csupa móka és kacagásjelző.

   Az eljátszás csak azért is ramaty dolog, mert az igazi munkától elszívja az ösztönzés erejét. Megokolás nélkül pedig olyan a hatása, még a sok „komoly” megbeszélés vagy „tréningek” nevezett rugalmas felkészítők után, mint a keringő fing a feredőben (fürdőben). Sőt elveszik a családi és baráti együttlét örömét is a délutáni díszprogramokkal. Az értelmet felváltó őrületesség és bődületesség korlátoltsággal párosul, egy kis igazságlátszattal és egymás érzéseire fittyet hányással. De ha ez egyszer megfordul, a mókuskerékben lévők azt fogják papolni, hogy a rendszer áldozatai voltak. Jöhet a következő rendszer, hiszen az igazi művészek azok, akik nem becsületre, hanem a rendszernek eleget téve, bele mászva önkéntesen a mókuskerékbe teszik saját maguk számára, boldoggá hétköznapjaikat.

 

Hamizási ártalmak a Hargita Vendégváróban

    Lakodalom folyt a csíkszeredai Hargita Vendégváróban. Szépen kirittyentett vendégsereg, mint szokás, nekilátott az elébük ízlésesen kirakott finom falatokat megízlelni. A hamizás semmilyen nagyobb gyanút nem keltett az emberekben. Nem is csoda, ilyenkor nem az eledelt kezdi elemezgetni az ember, hanem az újdonsült házaspárra figyel. A jó közérzet pedig szinte kötelező, hiszen ki akar lehorgasztott búskomor puffogó (duzzogó) képpel ott lenni. Kanyarodjunk ca (csak) vissza a falatérozáshoz. A gyanútlan tömeg maga elé vette a hidegtálat. Nem vala érezhető az étel (ételek) romlottsága. Megbízás alapon, ha valamicskét is furcsa volt valaminek az íze, azt nehezen veszik észre, hiszen mindenki komolyan megbízik az elébe tett nyamika minőségéről. A „rossz nyelvek” elbeszélése szerint egyszer csak egy-két ember rosszacskábbul érezte magát. Ámult-kábult, majd segítséggel, vagy éppen segítség nélkül egyre gyorsabb léptekkel sietett az illemhely felé. Ott aztán volt lázas rókázás (hányás). Freddie Mercury bújjon el mellette a Barcelona számával, amit Montserrat Caballéval énekelt, hogy mekkora szájakat tátva lökték vissza a belülről kikévántkozó falatok. Aztán egyre többen kapcsolódtak be ebbe a rókázásba. Szintén a rossz nyelvek szerint a menyasszonynak is liftet kapott a benne lévő kaja. Egy idő után a zene is leállt. Nem föltétlen a látványtól, hanem a zenészek hasát kezdte csikarni a fáintos kaja. Ezen a „szép” szeptembervégi szombat éjjelen elmaradt a menyasszonyi tánc, s a vendégek berendezkedve,, arra, hogy átéljék a lagzit, jobbnak látták lelépni. De mondjuk ki tisztán, ott volt nyögdölődzés, rosszullét, hányás, futkorászás és sok minden. Néhányuk úgy tekerte vissza az ételt, mint az a sárkány a mesében, amelyik éppen tüzet okád. Egy idő után jobban hasonlított a lakodalmas menet egy fertőző osztályra, mint egy ünneplő csapatra. Hát bizony a menyasszonyi tánc előtt le kellett fújni a „boldog” esküvőt.

   A másnap sajtó csak szőrén-hátán közölte a hírt. Olyan hibás ne legyek hangulatba. A több mint száz vendégseregből 26-on korházba kerültek. Az újságok ezzel szemben tizet említenek... Más források szerint ötvenen panaszkodtak gyomorfájásra. Mindenesetre, ha egy is azért betegedett meg, mert egy vendéglőbe felszedett valami gyomorsikodást (fosást) émelygő és fájdalmas csikarással s még karóba hányt, lássuk be ott tényleg baj van.

   És most jön a csattanó, a vendéglő főnöke szerint kintről hozták be a bajt. Ez  a kelleténél érdekesebb megvilágításba helyezi a történteket. Mindenképpen a több helyről összesereglett vendégsereg titokban kellett találkozzék, s azelőtt bezabáljon. A zenészekről nem is beszélve.                Panaszos lagzisok útóhangja

 

 

ZSÖGÖDI SZÓKANYAR

Zsögödbe eléges (gyakrabban) használt szavak és  magyarázatuk

 

   Csóró Kucifántos (nyakatekert) egy szó ez es, de megbirkózok véle – Mán nem kölyök az illető de nem es felnőtt, olyasmi südő fiúra mondják rea. Ha úgy mondjuk, hogy fasza csóró, akkor azt es jelenti, hogy jól néz ki vagy valamiben ügyeskedő fiatalember, de egy cseppnyi csúfandárossággal (gúnnyal) jelenthet hetvenkedőt es. Úgy nagyjából a cigány nyelvből eredeztetetik. A csóró másik jelentése, hogy valaki szegény. Ha csórón néz ki, azt a szegényes elhanyagolt kinézetelűre mondják. Csemerkedve (rosszallóan) mondva lehet az az ember es, aki lop, azaz valamit elcsór (lopós csóró).     Nyelvhűcske

 

Őszi díszbe öltözött csíki sziklástető

   Csíkban efféle táj is van. Ha valaki errefelé veszi az irányt, akkor nemcsak a keménykedő (egyenes szigorú, sziklaszilárd) örökzöld fenyveseket csodálhatja meg, hanem az nyári lombozatukat őszi színekre váltó erdő alatti vagy széli és mezei bokrosokat is.

A fotográfiát maga az „ajánlógató”  ejtette meg

 

Ha valamit szeretne rötyötölni, akkor erre a címre pötyögjön: borbelevi@yahoo.fr – , A szerkesztő mostani honlapcíme: www.borbelevi.atw.hu