|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK Nyár 2014 – 27
szám.
A Zsögödi Szó igazi belévaló utódlapja
|
|
Főútvonalak Székelyföldön
Olyan mint az
autonómia megadása, egy kicsit eltér Székelyföldtől. A történelmi
Székelyföld térképe ezt hűen tükrözi. A hajdani Monarchiabeli első
osztályú útvonalak zöme másodrangúvá, vagy még az alá degradálódtak. A
mostani főútvonalak olyan részeken vannak kiépítve, ahol számottevő
román lakosság van, vagy Moldovát könnyen összeköti a román többségű
vidékekkel. Hargita és Kovászna megye központjait ezek az elsőrendű
főútvonalak nem érintik, sőt a többi jelentős magyarlakta
székelyföldi városét sem, kivételt képez Kézdivásárhely. Ő a mi
Dezsőkénk. Imigyen nagyrészt Székelyföld belsejében másodrangú és nem
tudom milyen rangú, vagy rangon aluli (nélküli) útvonalak haladnak át. Most
röviden ismertetem a székelyföldi főútvonalak szakaszait: Moldova
felől Gyergyótölgyes - Borszék - Maroshévíz, s ez neki megy egy kis
kerülővel Régen - Marosvásárhelynek, majd halad tovább két irányba. A
másik szintén Moldovából érkezik az Ojtozi szoroson keresztül Bereck -
Kézdivásárhely irányába Brassó felé. A székelyföldiek csak annyit
szeretnének, amennyit más hazai régiók is kapnak, vagyis ugyanannyi
részesülést és figyelmet, ha már szinte 100 esztendeje egy úton kell
járunk... Aszfaltbetyár
|
Kicsike, gyere-gyere
te is játszani! A szerkesztő bácsi kockatúrája
Jééé Anya!!! Látod kicsim, hogy
telik az idő, két héttel ezelőtt ez még egy játszótér volt.
|
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK
Csihányosi
felfordulás – A zsögödfürdei Csihányos környezetvédelmi
területen a vízhálózat bővítése céljából megnagyolták az ottani utat. A
föld nagy részét ügyesen felhányták az éppen védett turbánliliomok
területére. Persze a feljelentés után a munkáltatók szakszerűen
elmondták, hogy csak ideiglenesen vették (dobták) oda a földkupacokat.
S az is elhangzott elég nagy az a terület ahol nyílnak ezek a virágok, há (hát)
egy ennyi nem is kár... Nem nem! Hanem akkor mi?
Alkotótábor a zsögödi Riehen Egyesület székhelyénl – Bakó Klára képzőművész szakmai irányítása alatt zajlott
július elején a kisgyerekek képzőművészeti tábora. Részük volt
mesék illusztrálásában, kis nyomdászkodásban, gipszmetszetek készítésében,
papírnyomat-dúckészítésben, ikebanakészítésben, bábok formázásában stb.
Angol tábor Zsögödfürdőn – A Csányi Alapítvány a
Gyermekekért „Kis-Mentor” címmel pályázatot írt ki. Az egyik jutalom a
Zsögödfürdői angol nyelvtábor július 13. és 18 között. Isten hozta a
nyerteseket!
Nyáron látogatható a zsögödi Nagy Imre galéria – Nagy Imre zsögödi festőről elnevezett galéria egészen
október dereka utánig tart nyitva. A neves festő későbbi hatvanas
évekbéli műveit lehet bámuldozni, nezegetni (megtekinteni).
Előadóművészeti Zsögödben – Augusztus 3 és 8 között szervezik meg Zsögödben a Komplex
előadóművészeti tábort, a Pan Art Egyesület égisze alatt. Gitár és
dobtanításon kívül lesz hangtechnikai és színházi képzés is. Aki többre
kíváncsi az olvasson utána a www.koplex.ro honlapon.
Heves esőzések Zsögöd
környékén – A nyár kemény esőzésekkel indított.
Öntözni nem kellett semmit, de az volt a félő, hogy egy idő után a
halak fogják lerágni a termést. Néhányszor a nagy robajjal érkező
felhőszakadás levitte a cserepeket a háztetőkről, nagy
ramazúrit csapott az udvarokba, főleg amikor jégesővel párosult. A
cirkusz július elején csendesült, de ki tudja mi vár augusztusra...
Gombászó idény Csíkban –
Mifelénk tartó hűvös nyár esőzéseivel kicsalogatta a gombákat a
földből. Hasznost a kellemessel összekötve lehet természetet járni.
Mondjuk érdemes becsületesen felöltözni, s az esőkabát se maradjon el.
|
Egyszer volt, hol nem volt... – Pap-halála –
A Nagy Laji dombjától délre, még az Ördök-Likon is túl,
Csíkszentkirály határában található a Pap-halála dombja. Mostanság
nagy részét a zsögödhöz tartozó véderdő borítja. Az országútról nézve is
pompás látvány tárul elénk. Ékes erdei fenyők fenyők borítják a
dombot, aljnövényzetében megtaláljuk a sóskaborbolyát, a kányát, a
kökényt. A levegőben sasok keringenek, tavasztól őszig énekes
madarak hangja zengi be tájat. Pillangók röpködnek a virágok fölött. Egyik
erdőszéli részén még turbánliliomok is nyílnak. Azonban tartani kell a
keresztes viperától.
Nevének története már nem ennyire idilli,
mint a fentiekben említettek. Valóban egy pap lelte halálát ezen a dombon. A
történet visszanyúlik egészen a XVI század végére a XVII. század közepére,
amikor az erdélyi uralkodó osztály (beleértve a fejedelmeket is) színe-java
protestáns volt. Az egész Báthori András fejedelem Rómába küldött
levelével kezdődött, amelyből kitűnik, hogy az új rendelet
szerint a katolikus papok is nősülhetnek. Imigyen még Csíkban is
nősültek a katolikus papok. Természetesen számon volt tartva, hogy
melyik pap nősült meg és melyik nem. A tizenhét csíki pap közül csak
öten nem nősültek, tizenkettő igen. Ez a „furcsa szokás” I. Apaffi
Mihály koráig megmaradt. Demeter prépost leveléből az is kitűnik,
hogy a háromszéki megnősült katolikus papok esperesüknek választották
Gyergyai Jánost. A levél állítása szerint Gyergyai üldözte a nőtlen papokat.
Ezért Mikes Kelemen író nagybátyja , aki szintén e névre hallgatott, Apor
gróffal és más nemesekkel együtt Torjára hívatták a nős papokat. A
lényeg, hogy feleség nélkül éljenek hívatásuknak. A papok nem jelentek meg a
hívásra, hanem tovább végezték a dolgukat, mint addig, vagyis egyfajta
reformálást hajtottak végre. Hogy mit takart ez, mai szemmel nagyjából azt,
hogy megtartották a feleségüket. Közülük néhányan akadtak, akik már hajlottak
a „szép szóra”. Azonban Gyergyai hallani sem akart efféle döntésről, nem
hajtotta el a nejét, sőt dacolt az urakkal szemben. A nemesek inkább
őt tartották veszélyesnek. Mint a papok bujtogatóját, vezérüket látták
benne. Nem is mondtak le róla, hogy valamilyen módon elhallgattassák.
Gyergyai igyekezett a saját igazát érvényesíteni, ezzel is kivívva magának a
nemesek haragját. Az úr 1659-es esztendejében Gyergyait, szimpatizánsai
védelme ellenére is sikerült kézre kerítenie Mikesnek, elfogatása után a
Csíkszeredai Mikó várába záratta. Béldi Pál az akkori Háromszék
főkapitánya meghallván a hírt kiszabadítására igyekezett. Mikes idejében
értesült Béldi Pál érkezéséről, ezért megelőzvén őt a
börtönből kihurcolva lefejeztette az Ördök-Likkal szembeni dombon,
amelyet a mai napig is Pap-halálának neveznek. Az eset után a papok továbbra
is nőtlenül töltötték be tisztségüket, és többé nem nősülhettek. A
megrázó hír nemsokára a eljutott a római pápához is. Róma szerint a cél, hogy
többé ne házasodjanak a papok, az helyes volt, a módszer, ahogyan
végrehajtották, az nem.
Információ: Orbán Balázs: Székelyföld Leírása, Pest, 1871-es
kiadásának új változata, valamint Szőcs János csíkszeredai történész
elmesélése alapján.
|
|
|
|
|
SZÉKELYFÖLD Kincsei – II. Természetvédelmi területek
Kis
otthonunk gyönyörű környezetének gazdag élővilága figyelemreméltó
érték. A táj szépsége pedig egyenesen lenyűgöző. Ebből a
Tündérországból adok egy kis ízelítőt.
NEMZETI PARKOK - 1. Békási Szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park.
Legmegkapóbb látvány e parkban az egek felé törekedő Békás patak
völgyében húzódó sziklák és a tőle nem messze fenyvesekkel körülölelt Gyilkos
tó. Szembetűnő látványossá a az Oltárkő sziklatorony,
amelynek tetején keresztet állítottak fel. A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett.
A gyakori esőzések következtében földcsuszamlás idéztek elő. A
hegyről érkező törmelék egy része elzárta a völgyet és meggátolta a
környékbeli patakok továbbfolyását. A patakok lassan feltöltötték a völgyet
vízzel. A tóban található csutakok a ma napig is árulkodnak a hajdani
természeti csapásról, amelynek látványa egyből elbűvöli az
arrajárót. Sűrűn látogatott még a Nagyhagymásban található Egyes
kő is, ami szép időben még a zsögödi Nagy Laji dombjáról is
kivehető.
2. Kelemen Havasok - Nemzeti Park. Székelyföld legészakibb csücskében kezdődik, de
nagy része más erdélyi régióhoz tartozik. Vulkanikus eredetű hegység,
ez meglátszik a hegyek kúp alakú formáin is. Helyenként túlhaladják a 2000
métert. Egyik igen szép látvány az Isten széke, ami egy sziklákkal körülvett
várszerű építményhez hasonló, havasi tisztásban kiteljesedő
képződmény. Onnan lenézve káprázatos panoráma nyílik a Maros folyó
völgyére. A másik bámulatos látvány a Tizenkét Apostol nevet kapó sziklacsoport. Más
látnivalók: Rekettyés tó és környéke, a cirbolyafenyő állomány, A Poiana
Stampei-i mocsár. A Kelemen havasokat Maroshévízről lehet a könnyebben
megközelíteni.
3. Csalhó Nemzeti
Park. Szinte az egész park a moldovai Nyámc
megyéhez tartozik. A természet által kifaragott mészkőszikla alakzatai
sok helyi legendákat szültek. Turisták számára fontos látnivalók a
Kőkapú, Az Isten Trónusa, a Toaca stb., s egyben az egész vidék.
FIGYELEMRE MÉLTÓ TERMÉSZETVÉDELMI
TERÜLETEK - A.) a maroshévizi Vizesés Barlang, amelyből az
utóvulkáni tevékenységeknek eredményeként termálvíz tör a felszínre. Hasonló
vízesésbe lehet gyönyörködni a madarasi Hargitán. B.) a Gyergyói-medence
hatalmas földalatti képződménye a Súgó-barlang.
Látogatása csak kalauzolással történik. C.) a gyergyószentmiklósi
arborétum 185 ritka növényfaj “hazája”. D.) a Hargita
fürdői mofetták. Szintén vulkáni tevékenységek utóhatásának
köszönhetően maradt fenn. Gyógykezelésre javallott. E.) a Lucs tőzegláp a kis termetű
fenyők és a törpe nyír hazája. A védett terület elröpít minket a tundrák
világába. A közeli csíkszentkirályi Borsáros
tőzegláp nyírese is hasonló élővilággal büszkélkedik. F.) a Zsögödfürdői Csihányos sok védett és
fokozottan védett növény és állatfaj otthona. G.) a Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó. A Mohos régebb a Szent Anna-tó
“testvére” volt. Manapság elláposodott formában tekinthető meg. Kis
méretű fenyői szintén tundrai hatás kölcsönöz a körülzárt vidéknek.
A Szent Anna-tó, pedig Csomád-hegység vadregényes környezetében beékelődő
vulkáni kráter tava. H.) a Pogány-Havas. Ámulatba ejtő táj tárul
elénk a Gyimes völgye felé. A szomszédságában lévő csíkszépvízi gát
festő környezetbe burkolva adja át szépségét. I.) a torjai Büdös-Barlang. Bálványos Fürdő
határában lévő természet alakította gyógyhely. Európa legnagyobb
mofettája. J.) a Bufogó tőzegláp,
szintén közel van Bálványoshoz.. Ritka növény-, és állatfaj paradicsoma, ahol
a vulkáni utóműködések folytonos gázfeltöréseket idéznek elő. K.) a Kovászna városi
Pokolsár vagy fortyogó. Régebb fürdőkúrára használták, most
városi látványosság. L.) Kommandó tőzegláp
hazája számos védett növényfajnak nyújt otthont. M.) Rétyi Nyír. A háromszéki Réty közelében
fekvő nyíres, melynek homokját nagyon régen a közeli Feketeügy folyó
hordta össze. Látványossága a ritka göcsörtös nyír és más védett növényfaj. N.)
Vargyasi-szoros. Székelyföld egyik
legnagyobb karsztvidéke a Vargyas patak mentén. A szorosban 124 barlang
található. O.) Szentegyházi nárciszrét.
Egyedülálló természeti kincs. A város déli részén, mint egy öthektárnyi
területen nyílik eme illatos virág. P.) az Ivói
vadaspark, az európai ősvadfajok erdei környezetben való
bemutatása. Szép az arra fele vezető úton található Zeteváralji gát. R.)
Igen gazdag természeti látványt nyújt a Parajdi
sóhát és Sószoros is. A községi sóbánya nemcsak turisztikai célpont,
hanem gyógyközpont is. S.) a szovátai Medve tó. A város üdülőtelepén
található világ legnagyobb helio-
|
termikus tava medve alakjáról kapta a nevét. T.) a görgényszentimrei dendrológiai park. Számos
ritka növényfajt rejteget. U.) Mocsáredő. A Görgény-patak bal partján
húzódó ártéri síkságot foglalja magába. Jellegzetes fafajtája a kocsányos
tölgy. V.) Ha nem is természetvédelmi terület, de érdemes elidőzni a Nyárádmentén is. Z.) Aranyosszék fő
látványossága a Torockó melletti Székelykő.
Az említettek mellett több helyi jellegű fokozottan védett
terület van.
*
Székelyföld hegyes vidékeit túlnyomórészt
lucfenyő borítja., de más tűlevelű fajok is előfordulnak.
Például a havasi törpefenyő, a közönséges boróka. Növényi ritkaságok a
cirbolyafenyő, a tiszafa, csűdfű, a nehézszagú boróka, a
mécsvirág, a boroszlán, a kockásliliom, a havasi gyopár, a havasi nefelejcs,
a kikerics, a kosborfélék, a tárnics, a havasszépe, kékberek (májvirág),
erdélyi boglárka, jegenyefenyő, pirosló hunyor, tavaszi hérics, a
pünkösdi rózsa (zergeboglár), sárga tárnics, a bíborfű stb.
A lombhullató részt a bükkerdők követik
majd gyertyán, és tölgyerdők tarkítják a vadon termő
gyümölcsfákkal. Jelentős a szilfa, a cserfa, a hársfa és a kőrisfa
jelenléte is. Növényzetének nagy része keveredik a közel lévő hegyi
növényvilággal.
Rezervátumokban átnyúlva megtalálható a
tőzegmoha, törpefenyő, törpenyír, tőzegáfonya,
kereklevelű harmatfű, hüvelyes gyapjúsás, a kisasszony papucsa,
vörös és fekete áfonya stb.
Székelyföld állatvilága fajokban nagyon
gazdag. A barnamedve, róka, vaddisznó, őz, szarvas, farkas, mókus szinte
minden nagyobb erdőben megtalálható. Számos védett faj közül a havasi
lepkefélék, a patakokban lévő hegyi pisztrángok, az elevenen szülő
gyík, a barna varangy, a keresztes vipera, a rézsikló, a hajnalmadár, a
havasi cinege, a jégmadár, a bajszos sármány, a héja, a siketfajd, a
nyírfajd, a holló, a csúszka, a lappantyú a siketfajd, bagolyfélék, a szirti
sas, a gímszarvas, a zerge, a vadmacska, a hiúz érdemelnek említést.
Információ: Hargita Megye védett és ritka növényei, állatai, Csíkszereda
1980; Vargyas Antal: Székelyföld - Útikalauz. Pallas-Akadémia,
Csíkszereda, 2001;Vofkori László: Utazások Székelyföldön.
Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2004. F.B.
Levente
|
|
MESEVILÁG ÉS A DOLGOS KEZEK HAZÁJA
Völgyet vigyázó fenyvesek. Fényképezte: a Szerkesztő úr.
A Nagy Laji domjáról kitekintve a zsögödi legendák két helyszíne
őrzi a faluban lakó szorgos lelkek tisztaságát. A közeli
Kisvártető, és a távolabbi Haromvára
csodát lehelve a medencébe, dacolva az idővel, békét hoz minden portára.
Ez a mesebeli táj az itt élők valóságos mentsvára. Érdemes elidőzni
errefelé, mert a völgy lakói szeretettel fogadják a „vándorokat”. BL
|
|
Kommunizmus megidézése 8. rész – A
tévézések hőskora
1956. december 31.-től gyúlt bé (indult el) a tévéadás
Romániában, azonban a tévézések hőskorát a hatvanas évek végétől
számíthatjuk. 1969-től magyar adása is lőn a bukaresti
televíziónak. A hetvenes években a négyórás magyar adás háromra, majd
kettőre, aztán egyre csökkent, mígnem 1984-re teljesen megszűnt, csak
a rendszerváltás után adtak engedélyt, akár a többi kisebbségek adásainak is.
Azok a nem román ajkú állampolgárok voltak jobb helyzetben, akik a
határmentén laktak, legalább tudták fogni a környező államok
tévéműsorait. A nemzeti televízió bégyújtotta 1968-tól a TVR2 adását,
amit viszont Székelyföldön nem lehetett fogni. 1983-tól még színes adás is
volt, de ezt sem élvezte a nagyérdemű közönség, hiszen a hazai tévék a
fehér-fekete színskálán mozogtak. Hogy milyen adások voltak a tévében?
Rengeteg szocialista vívmány mutogatása, amely elvezetett egyenesen a
kommunizmus igazi fénye felé. Lehetett az a műsor egyszerű
gazdasági, politikai vagy játékfilm, de akár rajzfilm is, amit mesének
becéznek, a hangsúly a „haza szüntelen építésén” volt. A “szórakoztató
programok” komolyan be voltak osztva. Hétköznap esténként híradó előtt
egy tízperces rajzfilm, majd későbbi órákban egy film vagy színház volt
béduvasztva (itt - berakva). Mennyiségre azért ennyi, hogy a népnek a
sok tévézés ne vegye el az igen hőn áhított munkáról a figyelmet.
Szombaton és vasárnap már hosszabban tartó szórakoztató műsorok is
voltak. Sőt folytatásos amerikai filmek is. Még az is megtörtén, hogy
három filmet is adtak egy nap! Ilyenkor tették be az ismeretterjesztő
filmeket is. A rajzfilmek akár húsz percnél is többet tartottak, néha
átlépték az egyórás határt is! Volt zene (komoly és könnyű vegyítve) is!
Na me! Ennyi minden... Persze ezt a jól kidolgozott programot “felborította”
egy-egy hivatalos kihagyhatatlan szocialista ünnep. Ilyenkor mindenki boldogan
felvonult, a tévében hősies kiállású szavalók dübörgő hangon adták
elő az előadni valójukat, balett lépésekben dolgozó, a semmit odébb
rakó munkások hada táncolt, hazaszeretetről éneklő proletár
táncdal- és folklórénekesek színesítették a palettát stb.
|
Azért mégis érdemes volt a tévé elé ülni,
csak talált az ember valami kedvére valót. Naponta az egy filmet
megnézte, s nem válogatott. Ha pedig több kellett elment moziba. Sajnos a
nyolcvanas évektől kezdődően, a heti műsoradás egyre
jobban karcsúsult, s a filmek is egyre hazafibbak lettek. A filmek témájának
nagy része egy jól meghatározott sablont követett. A sablon az vala, hogy egy
vidékre kihelyezett mérnök és mondjuk egy laboránsnő egymásba bolondult.
De a főhősök funkcióit boldogan lehet cserélgetni-vegyíteni,
mondjuk tanárral, téeszigazgatóval stb. Az ilyen filmekben a konfliktus
mindig abból adódott, hogy az egyik félnek nem mutatkozott ki eléggé a
munkamániája. A konfliktust a küllem is hordozta. Például a téesz titkár
nénije magas sarkú cipőbe ment ki a mezőre, hogy aláírasson egy
papírt a fiatal gumicsizmában lévő mérnök úrral. Szerencsére mindig
megoldódott a baj, s boldogsággal végződött film, mert aztán mindannyian
vígan dolgoztak halálukig. A külföldi filmek zöme kínai, orosz (de a régiből),
koreai és nagyjából a szocialista ország blokkjaiból valóra cserélődött
le. A mai napig is emlékszem, amikor egy kantin ebédlőjében felveszett
egy igazi dolgozó kínai lány, s úgy földhöz rittyentette a pléhtányérját,
hogy egy percig csörömpölve hánykolódott az az ebédlő cementjén. Nem is
csuda, hiszen a másik társa tíz perccel többet akart pihenni! Felejthetetlen
maradt az a koreai film is amikor egy hegyi falut a PÁRT segítségével
összekötöttek az országúttal, s ahogy elsuhant hőn szeretett vezérük kocsija
a hegyaljba, az egész falu népe összegyűlve integettek, miközben
örömmámorban sírásba tocsogva úsztak. A film vége még egy bőgést idézett
elő egy apró félreértés, hiszen a busz kásszírnőjére bízott film
valahová eltűnt. Az egész busz népe önkritikától megrendülve
bőgedezett (sírt). Nem is csoda, hiszen a falu első lett
országos szinten a pityókatermelésben (burgonyatermelésben)! Szép
filmek voltak, de ezek is elfogytak. A tíz perces mese is kétpercessé
csökkent, az egész adásidő napi két órás lett, egészen 1989
karácsonyáig. Szerencsére valamelyest a film utáni éhséget pótolta a
videózás. A kilencvenes esztendők még a mozikat is megszüntették
sokcsatornás adásaikkal. Hajdani Tévike Bámuló
|
|
EGYSZERŰSÉGÉBEN POMPÁZÓ VISELETÜNK
Táncra perdült csobotfalvi
székelyek. Fénykép: Székely Atyafi
Mindig az egyszerűség az amiben nem vész el
lényeg. Az Ezer Székely Leány napja is ezt az egyszerűségében is
nagyszerűt adta vissza. Nem volt szükség hangulatkeltésre és semmiféle
rugalmas szórakoztató ákombákomra, a szépség magától jött. A népviseletben
öltözött székelyek látványa megbabonázta a máshonnan érkezetteket. A sokat
emlegetett összetartozás élménye pedig benne volt a levegőbe. Itt
mindenki számított, még az egyszerű kíváncsiskodó is. Akár táncot ropott
valaki, akár csak a domboldali jövés-menés választotta, szekéren vagy lóháton
kólicált, (mendegélt, eregelt), s közben megállt, esetleg ott pihent a
zöld lombok alatt, mindenképpen hozzájárult a közös ünnepteremtés
bűvöletéhez. Nem is csoda, hogy mindenki jól érezte magát. Még az
időjárás is kegyes volt az emberekhez. Ők énekükkel és táncukkal
igyekeztek meghálálni ezt az örömteli pihenésre szánt napot. Maradjon meg a
szervezők jó szokása!, hogy az elkövetkezendő esztendőkben
továbbra tudják ismételgetni. Következőben te se hagyd
ki! Székelyfi
|
MERÉSZ GOMBÁSZÓK HADA Gombászó Fenyőszegi
Gombászni
a zsögödkörnyéki erdőkben nagyon szeretnek az emberek, sőt el Tusnádig,
s fel a Hargitáig, s még tovább. A gombászási kedvre egyszerű a
magyarázat, van gomba elég. A sok esőtől egyre többen dugják ki a
fejüket az erdei csereklyés földből. Az sem elhanyagolható, hogy vannak
honfitársaink, akiknek a minimálbére a béke segge alatt van, azok is kell
pótolják valamivel a jövedelmüket. Mi sem egyszerűbb, mint a nyári
gyűjtögetés, hiszen nyakig benne vagyunk a szezonba. Mifelénk a
legismertebb nyami falatok gombából a szekfű gomba (fűgomba
- már lejárt a szezonja), a csapirka (csiperke) (lehet erdei és
mezei), az őzláb, a rókagomba, a galambgomba, a medve gomba (hirip,
vargánya), a későbbi az ökörnyelv (gereben gomba), a
fenyőalja, a lila pereszke, és az emellett mezőn kapható lófing (pöfeteg).
A választék sokkal nagyobb skálán mozog, de ha ennyit ismer az ember, akkor
már egy cseppet sem elesett. A szezon alatt a piacon is lehet kapni
ezekből a gombákból, sőt a sétáló nem hivatalos árusok között még
többet. Némelyik nem éppen az ehetők osztályába sorolható. Bizony
azoktól különböző szervi ismeretségre tehet szert az ember. Jobban fogja
érezni a gyomrát, a máját satöbbi. Görcsbe is rándulhat, s a falatérozás (evés)
után helyben eljárja a kállai kettőst. Ez még a jobbik eset, de van, aki
megfutamodik, és a világbajnoki babérokra törekedő barátaink is
megirigyelhetnék gyorsaságáért. De minden futkorászásnak és ikrándozásnak (vergelődésnek)
egy a vége, a korházi kimosatás. Azé nem kell most megijedni. A gomba az
igencsak finom eledel, sokan kedvelik és használják az ételekbe, de inkább
kell hagyni a szakértőkre, akkor sohasem lesz kigülledt (kiguvadt)
szemünk. Sajnos vannak élen járó okos polgárok, akik még azt is
megállapították, hogy jó gombát szedtek, csak a mocsok esőzések végett azok
hatóanyaga kimosódott belőlük. Tudományos fejtegetésük során azt is
megállapították, hogy ilyenkor egy jó gomba a mellette lévő mérges gomba
(mérgező) levét felszippantva az is bolondgombává változik. A mit
sem sejtő gombászó megbízva benne, finom tokányt készít belőle, s
csak zabálás után veszi észre, hogy valami nincs rendben... Érdekes, vélem
ilyen turpiság nem fordult elő. Eszembe jutott az a kis történet mikor
legényke koromban bátyámmal voltunk gombászni az erdőbe. Egy gombászó
pacák érkezett felénk. Rákérdezett ismerjük-e azokat a gombákat, amiket
összeszedett. Azt mondta, ami nem jó dobjuk ki a neccéből. Nagy részük
kirepült, főleg a piros pöttyösök. Nagyon ideges leve tőle, ezért
magára bíztuk döntését.
|
|
|
|
|
VIZSGÁK HEGYÉN-HÁTÁN, avagy nesze neked gyerekkor
Az
idéntől (ettől az évtől kezdődően) a megtáltosodott
hazai oktatási tárca szintfelmérést végeztetett a tanulókkal, hogy milyen
képességi szinten vannak a gyerekek. Ezt persze már második osztálytól
elkezdték, nehogy stressz mentesen megússzák a kicsik. A második osztály után
a negyedik, majd a hatodik és a nyolcadik osztályban méretgettek. Egyébként
az egész tanterv egy förmedvény, amibe egyaránt bele vannak kényszerítve a
diákok és a pedagógusok. Már az óvónők is sokkal többet kell dolgozzanak
a lehetetlen követelményekhez igazodva. Amit régebben csak az iskolában
sajátítottak el a gyerekek most a dedóban próbálják bétőteni (betölteni)
az agyacskákba. A tanítók és tanárok, pedig szélmalomharcot vívnak a
tanügyminisztérium által követelt tananyaggal. Szinte lehetetlen ilyen
anyagmennyiséget belegyömöszölni a gyerekekbe. Főleg ha nekik azzal
telik el az idejük, hogy folyton valami házi feladatot kell megoldjanak. És
hol marad a gyerekkor, a játszás? Az nem fontos? Hol tanulják meg a közösség
szellemét, ha nem a mindennapi játszmákban? Hát nem is egy táborba, vagy egy
továbbképzőn... A jó idejében bestresszelt gyerekek egy idő után immúnissá
válnak a folyton változó, hóbortos időjáráshoz hasonló követelményekhez.
Fokozatosan alábbhagy a lelkesedésük és a legszükségesebbeket sem tanulják
meg, ha nincs a hátuknál nem egy, hanem két szülő, meg néhány lelkes
pedagógus. Kilencedik osztályra már a nem is érdekel hangulat uralkodik,
sőt vannak esetek, hogy kinézik, leröhögik azt a diákot a társai, aki,
mer jelentkezni órán. A szintfelmérés sem kutya, de a próbaérettségi az aztán
rendesen beteszi az ajtót. Már tizenegyedik osztályban elkezdik a próbát, még
egyszer megismétlik tizenkettedik osztályban, s akkor jöhet a nagy reccsentés
(érettségi). Hasonlításképpen a kismama sem tud próbaszülést végezni, mert,
ha gyerek napvilágra, akkor nem bújik vissza egy “rendes szülésre”. Még nem
es volt szó az ezt követő továbbtanulásról, ahol továbbra is nem a
gyakorlatra hanem a elméletre fektetik a hangsúlyt. A munkahelyi
lehetőségekről, a felkészített jövőbeni munkaerőről
inkább elhanyagolok bármit is írni. Csak azt nehéz megérteni, hogy miért nem
tesznek szakértő embereket ezekre a helyekre, hátha a jövőre nézve
kisülne valami jó is. Diákból lett szülő
|
Kirándulni a csíkkörnyéki havasokon
Nem egy egyszerű
feladat, bár annak tűnik. Minden egyes kirándulásra alaposan fel kell
készülni a túrára, nehogy az ember hegymászás közben túrázza fel magát (idegeskedjen).
A megszokott dolgokon kívül érdemes több élelmet
bepakolni, lehet az csupa száraz kenyér is, mert a juhász kutyák nem
alszanak... Bizony kellemetlen dolog hazaeregélni (itt: hazatérni) egy
fenékbe maradt csukott szájú ebbel. Jó figyelni a juhász pajtásra is, ha van
szivar az embernél, vagy egy csepp frissítőcske, mondjuk szilvapálinka,
akkor a továbbhaladás a „csordavámon”, olyan egyszerű, mint
kisgyermeknek az ágybaszarás. Ezek irtóan fontos tanácsok. Még így is van
Nyugatról érkezett kullancs dögivel, akik már határt nem ismerve uniósodtak
mifelénk. No, meg vannak más meglepik is. Találkozhatunk egy vaddal, addig
nincs is baj ameddig be nem vadul. Itt nem föltétlen a mókusokra gondoltam.
Bizony vagyon az erdőkbe dögivel macik, a többit nem is említem. A
kedves mézkedvelők főleg a gyümölcsös részekbe szeretnek elleni.
Bendőrakás után pedig rászoktak pihenni. Jobb, ha nyitva a szemünk,
fülünk, s csukva a szánk, mert ha ez fordítva esik meg, ott már nagy a baj.
Továbbá ügyelni kell a folyton nyiladozó flakonmezőre (pille
palackokra), meg egyéb kézből légiesen elszabadított tárgyakra, mert
nem mindegy, hogy ordítás nélkül haladunk-e tovább. Kirándikácska
|
|
Összevissza nevezések divatkora Mostanság komoly energiát fektetnek bele az emberek abba, hogy
egy gondolatot / fogalmat más névre keresztelve megszépítsék a mondandójukat.
Néhány példát lepötyögök. Az egyik ilyen árvaház. Nagyon durvának tűnt
eme kifejezés ezért kicserélték közösségi otthonra. Na ugye, hogy ettől
a gyerek jobban érzi magát, s már nem is árva. Nehogy valaki meg találja
vétózni, mert így az igazi! Az igazgató is már a régi. Őkelme újonnan,
menedzseri posztért méretteti meg magát a vezetői állásért. A posztot
nem megkapják, sem betöltik, hanem elnyerik! Vajon másként végzik
feladatukat, mint elődeik? A cigány sem lehet cigány, mert az sértő
rájuk nézve. Most egyetemes megszólítással romák lettek. A helyzetük ennek
ellenére egy csöppet sem változott. Hajdan a suliban a gyerekek tudták, hogy
milyen isteni egy osztálykirándulás / iskolakirándulás. Mindenki jól érezte
magát és senki sem hajtotta nyakra főre a közösségépítés elképesztő
csudaerejét. Senki sem rohant pszichológushoz terápiára, helyette ott volt a
családi és a baráti kör, a pap, akik igyekeztek megoldani a belső lelki
vívódásaikat. Most meg ezzel külön szakember foglalkozik, s mégis a bajok
egyre jobban tornyosulnak. Sőt már annyira, hogy kezelhetetlenné kezdett
válni a nevelési helyzet. A szülők nem érnek rá módjára felhányódnak a
gyerekek, és nem kapják a helyüket a világba. Jó lenne, ha nem szakmai
felújított divatos fogalmak és névcserék neveznék nevén a dolgokat, hanem a
jóakarat és a józanész irányítaná mindezt. Akkor talán jobban figyelnénk
egymásra. Figyelőke
|
A TERMÉSZET FITOGTATÓ EREJE
Csónakkocsikázás. Fotó: Árvizet szemlélő könyvtáros
Egy
felhőszakadás eredményeként a csíkszeredai Megyei Könyvtár és a Nagy
Imre Általános iskola között jókora tavacska keletkezett. Hogy miként
gyűlt fel annyi víz, amiből beszivárogva jutott a könyvtár
előadótermébe is, azt mondják meg az illetékesek. Mindenesetre, itt a
gumicsizma kevés lett volna a sétához. Inkább előnybe kellett volna
részesíteni a csónakázást. Én
|
|
ZSÖGÖDI SZÓKANYARGÓZÁS
– Fenyőszegbéli
BöLö fejtegője
– zsögödbe es rötyötölt szavak helybéli fejtegetése –
Makuj – Há (hát) e mán (már) nem annyira nyakatekert szó.
Könnyen ki lehet bogozni. Most itt helybe meg es repesztem (itt: hamar
megfejtem).
Makuj az a fajta polgár aki eléggé nyakas, s nem hagy a
huszonegyből. A huszonkettőből, pedig még annyit se. De ezt
lehetne dörszinteni (itt: mondani, ragozni) tovább es. Az ilyen ha
egyszer megvette a lábát, akár a makacs szamár nem könnyű kimozdítani
állapotából. A makuj azért rendesen szeret puffogni (duzzogni), hogy
másokat béfolyásolja (befolyásolja) megsértett pöttyös lelke
fájdalmának jobb elbírálása érdekében. Makacskodását magas szinten
műveli. Ha valami nem tetszik rögtön bédobja a törülközőt, s jelzi,
hogy ő már biztos nem fogadja el a többiek véleményét. Helyette
látványosan mérgelődve szenved, hátha mégis eléri a célját. Csökönyös
ragaszkodása a magáéhoz nem mindig hoz eredményt. Akaratossága, konoksága és
önfejűsége végett elég nehezen lehet változtatni rajta. Inkább kell
hagyni makujkodni, legtöbbször csak így tér észhez.
|
R E K
L Á M
L O C
C S !
Kedveseim
elképesztően jó hírem van! Hihetetlen de igaz! Nem tudom megállni, hogy
el ne áruljam nektek. Képzeljétek az erdőt-mezőt, falut és várost
járva, no meg a tanyákat is, rengeteg flakonyt (pille palackot),
papírt és más kincsekre bukkantam. A flakonyba lehet tejet, benzint, gázt,
vagy akármilyen folyadékot tárolni. Nagyszerű virágöntözésre is. A sörös
dobozok isteniek ideiglenes hamutartóknak. Ha felét levágod, akár a flakonyt,
lehet az akár ideiglenesen virágváza is. A többi részét, s ha már
megrongálódott, akkor az újrahasznosítható hulladékba dobhatod. Hiszen, ha
valamit ingyen kapsz, cserében ennyit ingyen is adhatsz. Há (hát)
nem-e? A sok papírról nem is beszélve. Kirándulóknak elengedhetetlen
tűzgyújtó lehet, akár a házakban is, ahol tüzelnek. A rongyok, pedig
kiválóak szőnyeganyagnak, de feltörölni stb is. A fémek, pedig ha leadod,
pénz üti a markod! És
ez mind csupa ingyen van! Reklámizú
|
|
|
|
|
|