FENYŐSZEGI CSEREKJÉK Nyár 2014 – 27 szám.

A Zsögödi Szó igazi belévaló utódlapja

 

Főútvonalak Székelyföldön

 

   Olyan mint az autonómia megadása, egy kicsit eltér Székelyföldtől. A történelmi Székelyföld térképe ezt hűen tükrözi. A hajdani Monarchiabeli első osztályú útvonalak zöme másodrangúvá, vagy még az alá degradálódtak. A mostani főútvonalak olyan részeken vannak kiépítve, ahol számottevő román lakosság van, vagy Moldovát könnyen összeköti a román többségű vidékekkel. Hargita és Kovászna megye központjait ezek az elsőrendű főútvonalak nem érintik, sőt a többi jelentős magyarlakta székelyföldi városét sem, kivételt képez Kézdivásárhely. Ő a mi Dezsőkénk. Imigyen nagyrészt Székelyföld belsejében másodrangú és nem tudom milyen rangú, vagy rangon aluli (nélküli) útvonalak haladnak át.  Most röviden ismertetem a székelyföldi főútvonalak szakaszait: Moldova felől Gyergyótölgyes - Borszék - Maroshévíz, s ez neki megy egy kis kerülővel Régen - Marosvásárhelynek, majd halad tovább két irányba. A másik szintén Moldovából érkezik az Ojtozi szoroson keresztül Bereck - Kézdivásárhely irányába Brassó felé.  A székelyföldiek csak annyit szeretnének, amennyit más hazai régiók is kapnak, vagyis ugyanannyi részesülést és figyelmet, ha már  szinte 100 esztendeje egy úton kell járunk...                                              Aszfaltbetyár

 

Kicsike, gyere-gyere te is játszani!        A szerkesztő bácsi kockatúrája

 

Jééé Anya!!!   Látod kicsim, hogy telik az idő, két héttel ezelőtt ez még egy játszótér volt.

 

ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK

 

  Csihányosi felfordulás A zsögödfürdei Csihányos környezetvédelmi területen a vízhálózat bővítése céljából megnagyolták az ottani utat. A föld nagy részét ügyesen felhányták az éppen védett turbánliliomok területére. Persze a feljelentés után a munkáltatók szakszerűen elmondták, hogy csak ideiglenesen vették (dobták) oda a földkupacokat. S az is elhangzott elég nagy az a terület ahol nyílnak ezek a virágok, há (hát) egy ennyi nem is kár... Nem nem! Hanem akkor mi?

 Alkotótábor a zsögödi Riehen Egyesület székhelyénl Bakó Klára képzőművész szakmai irányítása alatt zajlott július elején a kisgyerekek képzőművészeti tábora. Részük volt mesék illusztrálásában, kis nyomdászkodásban, gipszmetszetek készítésében, papírnyomat-dúckészítésben, ikebanakészítésben, bábok formázásában stb.

   Angol tábor Zsögödfürdőn A Csányi Alapítvány a Gyermekekért „Kis-Mentor” címmel pályázatot írt ki. Az egyik jutalom a Zsögödfürdői angol nyelvtábor július 13. és 18 között. Isten hozta a nyerteseket!

 

      Nyáron látogatható a zsögödi Nagy Imre galéria Nagy Imre zsögödi festőről elnevezett galéria egészen október dereka utánig tart nyitva. A neves festő későbbi hatvanas évekbéli műveit lehet bámuldozni, nezegetni (megtekinteni).

 

 

     Előadóművészeti Zsögödben Augusztus 3 és 8 között szervezik meg Zsögödben a Komplex előadóművészeti tábort, a Pan Art Egyesület égisze alatt. Gitár és dobtanításon kívül lesz hangtechnikai és színházi képzés is. Aki többre kíváncsi az olvasson utána a www.koplex.ro honlapon.

 

    Heves esőzések Zsögöd környékén A nyár kemény esőzésekkel indított. Öntözni nem kellett semmit, de az volt a félő, hogy egy idő után a halak fogják lerágni a termést. Néhányszor a nagy robajjal érkező felhőszakadás levitte a cserepeket a háztetőkről, nagy ramazúrit csapott az udvarokba, főleg amikor jégesővel párosult. A cirkusz július elején csendesült, de ki tudja mi vár augusztusra...

 

   Gombászó idény Csíkban Mifelénk tartó hűvös nyár esőzéseivel kicsalogatta a gombákat a földből.  Hasznost a kellemessel összekötve lehet természetet járni. Mondjuk érdemes becsületesen felöltözni, s az esőkabát se maradjon el.

 

Egyszer volt, hol nem volt... – Pap-halála –

   A Nagy Laji dombjától délre, még az Ördök-Likon is túl, Csíkszentkirály határában található a Pap-halála dombja. Mostanság nagy részét a zsögödhöz tartozó véderdő borítja. Az országútról nézve is pompás látvány tárul elénk. Ékes erdei fenyők fenyők borítják a dombot, aljnövényzetében megtaláljuk a sóskaborbolyát, a kányát, a kökényt. A levegőben sasok keringenek, tavasztól őszig énekes madarak hangja zengi be tájat. Pillangók röpködnek a virágok fölött. Egyik erdőszéli részén még turbánliliomok is nyílnak. Azonban tartani kell a keresztes viperától.

   Nevének története már nem ennyire idilli, mint a fentiekben említettek. Valóban egy pap lelte halálát ezen a dombon. A történet visszanyúlik egészen a XVI század végére a XVII. század közepére, amikor az erdélyi uralkodó osztály (beleértve a fejedelmeket is) színe-java protestáns volt. Az egész Báthori András fejedelem    Rómába küldött levelével kezdődött, amelyből kitűnik, hogy az új rendelet szerint a katolikus papok is nősülhetnek. Imigyen még Csíkban is nősültek a katolikus papok. Természetesen számon volt tartva, hogy melyik pap nősült meg és melyik nem. A tizenhét csíki pap közül csak öten nem nősültek, tizenkettő igen. Ez a „furcsa szokás” I. Apaffi Mihály koráig megmaradt.  Demeter prépost leveléből az is kitűnik, hogy a háromszéki megnősült katolikus papok esperesüknek választották Gyergyai Jánost. A levél állítása szerint Gyergyai üldözte a nőtlen papokat.  Ezért Mikes Kelemen író nagybátyja , aki szintén e névre hallgatott, Apor gróffal és más nemesekkel együtt Torjára hívatták a nős papokat. A lényeg, hogy feleség nélkül éljenek hívatásuknak. A papok nem jelentek meg a hívásra, hanem tovább végezték a dolgukat, mint addig, vagyis egyfajta reformálást hajtottak végre. Hogy mit takart ez, mai szemmel nagyjából azt, hogy megtartották a feleségüket. Közülük néhányan akadtak, akik már hajlottak a „szép szóra”. Azonban Gyergyai hallani sem akart efféle döntésről, nem hajtotta el a nejét, sőt dacolt az urakkal szemben. A nemesek inkább őt tartották veszélyesnek. Mint a papok bujtogatóját, vezérüket látták benne. Nem is mondtak le róla, hogy valamilyen módon elhallgattassák. Gyergyai igyekezett  a saját igazát érvényesíteni, ezzel is kivívva magának a nemesek haragját. Az úr 1659-es esztendejében Gyergyait, szimpatizánsai védelme ellenére is sikerült kézre kerítenie Mikesnek, elfogatása után a Csíkszeredai Mikó várába záratta. Béldi Pál az akkori Háromszék főkapitánya meghallván a hírt kiszabadítására igyekezett. Mikes idejében értesült Béldi Pál érkezéséről, ezért  megelőzvén őt a börtönből kihurcolva lefejeztette az Ördök-Likkal szembeni dombon, amelyet a mai napig is Pap-halálának neveznek. Az eset után a papok továbbra is nőtlenül töltötték be tisztségüket, és többé nem nősülhettek. A megrázó hír nemsokára a eljutott a római pápához is. Róma szerint a cél, hogy többé ne házasodjanak a papok, az helyes volt, a módszer, ahogyan végrehajtották, az nem.

 

Információ: Orbán Balázs: Székelyföld Leírása, Pest, 1871-es kiadásának új változata, valamint Szőcs János csíkszeredai történész elmesélése alapján.

 

SZÉKELYFÖLD KincseiII. Természetvédelmi területek 

   Kis otthonunk gyönyörű környezetének gazdag élővilága figyelemreméltó érték.  A táj szépsége pedig egyenesen lenyűgöző. Ebből a Tündérországból adok egy kis ízelítőt.

   NEMZETI PARKOK - 1. Békási Szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park. Legmegkapóbb látvány e parkban az egek felé törekedő Békás patak völgyében húzódó sziklák és a tőle nem messze fenyvesekkel körülölelt Gyilkos tó. Szembetűnő látványossá a az Oltárkő sziklatorony, amelynek tetején keresztet állítottak fel. A Gyilkos-tó 1837-ben keletkezett. A gyakori esőzések következtében földcsuszamlás idéztek elő. A hegyről érkező törmelék egy része elzárta a völgyet és meggátolta a környékbeli patakok továbbfolyását. A patakok lassan feltöltötték a völgyet vízzel. A tóban található csutakok a ma napig is árulkodnak a hajdani természeti csapásról, amelynek látványa egyből elbűvöli az arrajárót. Sűrűn látogatott még a Nagyhagymásban található Egyes kő is, ami szép időben még a zsögödi Nagy Laji dombjáról is kivehető.

2. Kelemen Havasok - Nemzeti Park. Székelyföld legészakibb csücskében kezdődik, de nagy része más erdélyi régióhoz tartozik.  Vulkanikus eredetű hegység, ez meglátszik a hegyek kúp alakú formáin is. Helyenként túlhaladják a 2000 métert. Egyik igen szép látvány az Isten széke, ami egy sziklákkal körülvett várszerű építményhez hasonló, havasi tisztásban kiteljesedő képződmény. Onnan lenézve káprázatos panoráma nyílik a Maros folyó völgyére. A másik bámulatos látvány a Tizenkét Apostol nevet kapó sziklacsoport. Más látnivalók: Rekettyés tó és környéke, a cirbolyafenyő állomány, A Poiana Stampei-i mocsár. A Kelemen havasokat Maroshévízről lehet a könnyebben megközelíteni.

3.  Csalhó Nemzeti Park. Szinte az egész park a moldovai Nyámc   megyéhez tartozik. A természet által kifaragott mészkőszikla alakzatai sok helyi legendákat szültek.  Turisták számára fontos látnivalók a Kőkapú, Az Isten Trónusa, a Toaca stb., s egyben az egész vidék.

FIGYELEMRE MÉLTÓ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK - A.) a maroshévizi Vizesés Barlang, amelyből az utóvulkáni tevékenységeknek eredményeként termálvíz tör a felszínre. Hasonló vízesésbe lehet gyönyörködni a madarasi Hargitán. B.) a Gyergyói-medence hatalmas földalatti képződménye a Súgó-barlang. Látogatása csak kalauzolással történik. C.) a gyergyószentmiklósi arborétum 185 ritka növényfaj “hazája”. D.) a Hargita fürdői mofetták. Szintén vulkáni tevékenységek utóhatásának köszönhetően maradt fenn. Gyógykezelésre javallott. E.) a Lucs tőzegláp a kis termetű fenyők és a törpe nyír hazája. A védett terület elröpít minket a tundrák világába. A közeli csíkszentkirályi Borsáros tőzegláp nyírese is hasonló élővilággal büszkélkedik. F.) a Zsögödfürdői Csihányos sok védett és fokozottan védett növény és állatfaj otthona. G.) a Mohos tőzegláp és a Szent Anna-tó. A Mohos régebb a Szent Anna-tó “testvére” volt. Manapság elláposodott formában tekinthető meg. Kis méretű fenyői szintén tundrai hatás kölcsönöz a körülzárt vidéknek. A Szent Anna-tó, pedig Csomád-hegység vadregényes környezetében beékelődő vulkáni kráter tava.  H.) a Pogány-Havas. Ámulatba ejtő táj tárul elénk a Gyimes völgye felé. A szomszédságában lévő csíkszépvízi gát festő környezetbe burkolva adja át szépségét. I.) a torjai Büdös-Barlang. Bálványos Fürdő határában lévő természet alakította gyógyhely. Európa legnagyobb mofettája. J.) a Bufogó tőzegláp, szintén közel van Bálványoshoz.. Ritka növény-, és állatfaj paradicsoma, ahol a vulkáni utóműködések folytonos gázfeltöréseket idéznek elő. K.) a Kovászna városi Pokolsár vagy fortyogó. Régebb fürdőkúrára használták, most városi látványosság. L.) Kommandó tőzegláp hazája számos védett növényfajnak nyújt otthont. M.) Rétyi Nyír. A háromszéki Réty közelében fekvő nyíres, melynek homokját nagyon régen a közeli Feketeügy folyó hordta össze. Látványossága a ritka göcsörtös nyír és más védett növényfaj. N.) Vargyasi-szoros. Székelyföld egyik legnagyobb karsztvidéke a Vargyas patak mentén. A szorosban 124 barlang található. O.) Szentegyházi nárciszrét. Egyedülálló természeti kincs. A város déli részén, mint egy öthektárnyi területen nyílik eme illatos virág.  P.) az Ivói vadaspark, az európai ősvadfajok erdei környezetben való bemutatása. Szép az arra fele vezető úton található Zeteváralji gát. R.) Igen gazdag természeti látványt nyújt a Parajdi sóhát és Sószoros is. A községi sóbánya nemcsak turisztikai célpont, hanem gyógyközpont is. S.) a szovátai Medve tó. A város üdülőtelepén található világ legnagyobb helio-

 

termikus tava medve alakjáról kapta a nevét.  T.) a görgényszentimrei dendrológiai park. Számos ritka növényfajt rejteget. U.) Mocsáredő. A Görgény-patak bal partján húzódó ártéri síkságot foglalja magába. Jellegzetes fafajtája a kocsányos tölgy. V.) Ha nem is természetvédelmi terület, de érdemes elidőzni a Nyárádmentén is. Z.) Aranyosszék fő látványossága a Torockó melletti Székelykő.

    Az említettek mellett több helyi jellegű fokozottan védett terület van.

*

Székelyföld hegyes vidékeit túlnyomórészt lucfenyő borítja., de más tűlevelű fajok is előfordulnak. Például a havasi törpefenyő, a közönséges boróka. Növényi ritkaságok a cirbolyafenyő, a tiszafa, csűdfű, a nehézszagú boróka, a mécsvirág, a boroszlán, a kockásliliom, a havasi gyopár, a havasi nefelejcs, a kikerics, a kosborfélék, a tárnics, a havasszépe, kékberek (májvirág), erdélyi boglárka, jegenyefenyő, pirosló hunyor, tavaszi hérics, a pünkösdi rózsa (zergeboglár), sárga tárnics, a bíborfű stb.

A lombhullató részt a bükkerdők követik majd gyertyán, és tölgyerdők tarkítják a vadon termő gyümölcsfákkal. Jelentős a szilfa, a cserfa, a hársfa és a kőrisfa jelenléte is. Növényzetének nagy része keveredik a közel lévő hegyi növényvilággal.

Rezervátumokban átnyúlva megtalálható a tőzegmoha, törpefenyő, törpenyír, tőzegáfonya, kereklevelű harmatfű, hüvelyes gyapjúsás, a kisasszony papucsa, vörös és fekete áfonya stb.

 

Székelyföld állatvilága fajokban nagyon gazdag. A barnamedve, róka, vaddisznó, őz, szarvas, farkas, mókus szinte minden nagyobb erdőben megtalálható. Számos védett faj közül a havasi lepkefélék, a patakokban lévő hegyi pisztrángok, az elevenen szülő gyík, a barna varangy, a keresztes vipera, a rézsikló,  a hajnalmadár, a havasi cinege, a jégmadár, a bajszos sármány, a héja, a siketfajd, a nyírfajd, a holló, a csúszka, a lappantyú a siketfajd, bagolyfélék, a szirti sas, a gímszarvas, a zerge, a vadmacska,  a hiúz érdemelnek említést.

Információ: Hargita Megye védett és ritka növényei, állatai, Csíkszereda 1980; Vargyas Antal: Székelyföld - Útikalauz. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001;Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2004.    F.B. Levente

 

MESEVILÁG ÉS A DOLGOS KEZEK HAZÁJA

 

Völgyet vigyázó fenyvesek.   Fényképezte: a Szerkesztő úr.

 

   A Nagy Laji domjáról kitekintve a zsögödi legendák két helyszíne őrzi a faluban lakó szorgos lelkek tisztaságát. A közeli Kisvártető, és a távolabbi Haromvára csodát lehelve a medencébe, dacolva az idővel, békét hoz minden portára. Ez a mesebeli táj az itt élők valóságos mentsvára. Érdemes elidőzni errefelé, mert a völgy lakói szeretettel fogadják a „vándorokat”.  BL

 

Kommunizmus megidézése 8. részA tévézések hőskora

   1956. december 31.-től gyúlt bé (indult el) a tévéadás Romániában, azonban a tévézések hőskorát a hatvanas évek végétől számíthatjuk. 1969-től magyar adása is lőn a bukaresti televíziónak. A hetvenes években a négyórás magyar adás háromra, majd kettőre, aztán egyre csökkent, mígnem 1984-re teljesen megszűnt, csak a rendszerváltás után adtak engedélyt, akár a többi kisebbségek adásainak is. Azok a nem román ajkú állampolgárok voltak jobb helyzetben, akik a határmentén laktak, legalább tudták fogni a környező államok tévéműsorait. A nemzeti televízió bégyújtotta 1968-tól a TVR2 adását, amit viszont Székelyföldön nem lehetett fogni. 1983-tól még színes adás is volt, de ezt sem élvezte a nagyérdemű közönség, hiszen a hazai tévék a fehér-fekete színskálán mozogtak. Hogy milyen adások voltak a tévében? Rengeteg szocialista vívmány mutogatása, amely elvezetett egyenesen a kommunizmus igazi fénye felé. Lehetett az a műsor egyszerű gazdasági, politikai vagy játékfilm, de akár rajzfilm is, amit mesének becéznek, a hangsúly a „haza szüntelen építésén” volt. A “szórakoztató programok” komolyan be voltak osztva. Hétköznap esténként híradó előtt egy tízperces rajzfilm, majd későbbi órákban egy film vagy színház volt béduvasztva (itt - berakva). Mennyiségre azért ennyi, hogy a népnek a sok tévézés ne vegye el az igen hőn áhított munkáról a figyelmet. Szombaton és vasárnap már hosszabban tartó szórakoztató műsorok is voltak. Sőt folytatásos amerikai filmek is. Még az is megtörtén, hogy három filmet is adtak egy nap! Ilyenkor tették be az ismeretterjesztő filmeket is. A rajzfilmek akár húsz percnél is többet tartottak, néha átlépték az egyórás határt is! Volt zene (komoly és könnyű vegyítve) is! Na me! Ennyi minden... Persze ezt a jól kidolgozott programot “felborította” egy-egy hivatalos kihagyhatatlan szocialista ünnep. Ilyenkor mindenki boldogan felvonult, a tévében hősies kiállású szavalók dübörgő hangon adták elő az előadni valójukat, balett lépésekben dolgozó, a semmit odébb rakó munkások hada táncolt, hazaszeretetről éneklő proletár táncdal- és folklórénekesek színesítették a palettát stb.

 Azért mégis érdemes volt a tévé elé ülni, csak talált az ember valami kedvére valót. Naponta az egy filmet megnézte, s nem válogatott. Ha pedig több kellett elment moziba. Sajnos a nyolcvanas évektől kezdődően, a heti műsoradás egyre jobban karcsúsult, s a filmek is egyre hazafibbak lettek. A filmek témájának nagy része egy jól meghatározott sablont követett. A sablon az vala, hogy egy vidékre kihelyezett mérnök és mondjuk egy laboránsnő egymásba bolondult. De a főhősök funkcióit boldogan lehet cserélgetni-vegyíteni, mondjuk tanárral, téeszigazgatóval stb. Az ilyen filmekben a konfliktus mindig abból adódott, hogy az egyik félnek nem mutatkozott ki eléggé a munkamániája. A konfliktust a küllem is hordozta. Például a téesz titkár nénije magas sarkú cipőbe ment ki a mezőre, hogy aláírasson egy papírt a fiatal gumicsizmában lévő mérnök úrral. Szerencsére mindig megoldódott a baj, s boldogsággal végződött film, mert aztán mindannyian vígan dolgoztak halálukig. A külföldi filmek zöme kínai, orosz (de a régiből), koreai és nagyjából a szocialista ország blokkjaiból valóra cserélődött le. A mai napig is emlékszem, amikor egy kantin ebédlőjében felveszett egy igazi dolgozó kínai lány, s úgy földhöz rittyentette a pléhtányérját, hogy egy percig csörömpölve hánykolódott az az ebédlő cementjén. Nem is csuda, hiszen a másik társa tíz perccel többet akart pihenni! Felejthetetlen maradt az a koreai film is amikor egy hegyi falut a PÁRT segítségével összekötöttek az országúttal, s ahogy elsuhant hőn szeretett vezérük kocsija a hegyaljba, az egész falu népe összegyűlve integettek, miközben örömmámorban sírásba tocsogva úsztak. A film vége még egy bőgést idézett elő egy apró félreértés, hiszen a busz kásszírnőjére bízott film valahová eltűnt. Az egész busz népe önkritikától megrendülve bőgedezett (sírt). Nem is csoda, hiszen a falu első lett országos szinten a pityókatermelésben (burgonyatermelésben)! Szép filmek voltak, de ezek is elfogytak. A tíz perces mese is kétpercessé csökkent, az egész adásidő napi két órás lett, egészen 1989 karácsonyáig. Szerencsére valamelyest a film utáni éhséget pótolta a videózás. A kilencvenes esztendők még a mozikat is megszüntették sokcsatornás adásaikkal.  Hajdani Tévike Bámuló

 

EGYSZESÉGÉBEN POMPÁZÓ VISELETÜNK

  Táncra perdült csobotfalvi székelyek. Fénykép: Székely Atyafi

   Mindig az egyszerűség az amiben nem vész el lényeg. Az Ezer Székely Leány napja is ezt az egyszerűségében is nagyszerűt adta vissza. Nem volt szükség hangulatkeltésre és semmiféle rugalmas szórakoztató ákombákomra, a szépség magától jött.  A népviseletben öltözött székelyek látványa megbabonázta a máshonnan érkezetteket. A sokat emlegetett összetartozás élménye pedig benne volt a levegőbe. Itt mindenki számított, még az egyszerű kíváncsiskodó is. Akár táncot ropott valaki, akár csak a domboldali jövés-menés választotta, szekéren vagy lóháton kólicált, (mendegélt, eregelt), s közben megállt, esetleg ott pihent a zöld lombok alatt, mindenképpen hozzájárult a közös ünnepteremtés bűvöletéhez. Nem is csoda, hogy mindenki jól érezte magát. Még az időjárás is kegyes volt az emberekhez. Ők énekükkel és táncukkal igyekeztek meghálálni ezt az örömteli pihenésre szánt napot. Maradjon meg a szervezők jó szokása!, hogy az elkövetkezendő esztendőkben továbbra tudják ismételgetni. Következőben te se hagyd ki!                                                  Székelyfi

 

MERÉSZ GOMBÁSZÓK HADA      Gombászó Fenyőszegi

   Gombászni a zsögödkörnyéki erdőkben nagyon szeretnek az emberek, sőt el Tusnádig, s fel a Hargitáig, s még tovább. A gombászási kedvre egyszerű a magyarázat, van gomba elég. A sok esőtől egyre többen dugják ki a fejüket az erdei csereklyés földből. Az sem elhanyagolható, hogy vannak honfitársaink, akiknek a minimálbére a béke segge alatt van, azok is kell pótolják valamivel a jövedelmüket. Mi sem egyszerűbb, mint a nyári gyűjtögetés, hiszen nyakig benne vagyunk a szezonba. Mifelénk a legismertebb nyami falatok gombából a szekfű gomba (fűgomba - már lejárt a szezonja), a csapirka (csiperke) (lehet erdei és mezei), az őzláb, a rókagomba, a galambgomba, a medve gomba (hirip, vargánya), a későbbi az ökörnyelv (gereben gomba), a fenyőalja, a lila pereszke, és az emellett mezőn kapható lófing (pöfeteg). A választék sokkal nagyobb skálán mozog, de ha ennyit ismer az ember, akkor már egy cseppet sem elesett. A szezon alatt a piacon is lehet kapni ezekből a gombákból, sőt a sétáló nem hivatalos árusok között még többet. Némelyik nem éppen az ehetők osztályába sorolható. Bizony azoktól különböző szervi ismeretségre tehet szert az ember. Jobban fogja érezni a gyomrát, a máját satöbbi. Görcsbe is rándulhat, s a falatérozás (evés) után helyben eljárja a kállai kettőst. Ez még a jobbik eset, de van, aki megfutamodik, és a világbajnoki babérokra törekedő barátaink is megirigyelhetnék gyorsaságáért. De minden futkorászásnak és ikrándozásnak (vergelődésnek) egy a vége, a korházi kimosatás. Azé nem kell most megijedni. A gomba az igencsak finom eledel, sokan kedvelik és használják az ételekbe, de inkább kell hagyni a szakértőkre, akkor sohasem lesz kigülledt (kiguvadt) szemünk. Sajnos vannak élen járó okos polgárok, akik még azt is megállapították, hogy jó gombát szedtek, csak a mocsok esőzések végett azok hatóanyaga kimosódott belőlük. Tudományos fejtegetésük során azt is megállapították, hogy ilyenkor egy jó gomba a mellette lévő mérges gomba (mérgező) levét felszippantva az is bolondgombává változik. A mit sem sejtő gombászó megbízva benne, finom tokányt készít belőle, s csak zabálás után veszi észre, hogy valami nincs rendben... Érdekes, vélem ilyen turpiság nem fordult elő. Eszembe jutott az a kis történet mikor legényke koromban bátyámmal voltunk gombászni az erdőbe. Egy gombászó pacák érkezett felénk. Rákérdezett ismerjük-e azokat a gombákat, amiket összeszedett. Azt mondta, ami nem jó dobjuk ki a neccéből. Nagy részük kirepült, főleg a piros pöttyösök. Nagyon ideges leve tőle, ezért magára bíztuk döntését.

 

VIZSGÁK HEGYÉN-HÁTÁN, avagy nesze neked gyerekkor

   Az idéntől (ettől az évtől kezdődően) a megtáltosodott hazai oktatási tárca szintfelmérést végeztetett a tanulókkal, hogy milyen képességi szinten vannak a gyerekek. Ezt persze már második osztálytól elkezdték, nehogy stressz mentesen megússzák a kicsik. A második osztály után a negyedik, majd a hatodik és a nyolcadik osztályban méretgettek. Egyébként az egész tanterv egy förmedvény, amibe egyaránt bele vannak kényszerítve a diákok és a pedagógusok. Már az óvónők is sokkal többet kell dolgozzanak a lehetetlen követelményekhez igazodva. Amit régebben csak az iskolában sajátítottak el a gyerekek most a dedóban próbálják bétőteni (betölteni) az agyacskákba. A tanítók és tanárok, pedig szélmalomharcot vívnak a tanügyminisztérium által követelt tananyaggal. Szinte lehetetlen ilyen anyagmennyiséget belegyömöszölni a gyerekekbe. Főleg ha nekik azzal telik el az idejük, hogy folyton valami házi feladatot kell megoldjanak. És hol marad a gyerekkor, a játszás? Az nem fontos? Hol tanulják meg a közösség szellemét, ha nem a mindennapi játszmákban? Hát nem is egy táborba, vagy egy továbbképzőn... A jó idejében bestresszelt gyerekek egy idő után immúnissá válnak a folyton változó, hóbortos időjáráshoz hasonló követelményekhez. Fokozatosan alábbhagy a lelkesedésük és a legszükségesebbeket sem tanulják meg, ha nincs a hátuknál nem egy, hanem két szülő, meg néhány lelkes pedagógus. Kilencedik osztályra már a nem is érdekel hangulat uralkodik, sőt vannak esetek, hogy kinézik, leröhögik azt a diákot a társai, aki, mer jelentkezni órán. A szintfelmérés sem kutya, de a próbaérettségi az aztán rendesen beteszi az ajtót. Már tizenegyedik osztályban elkezdik a próbát, még egyszer megismétlik tizenkettedik osztályban, s akkor jöhet a nagy reccsentés (érettségi). Hasonlításképpen a kismama sem tud próbaszülést végezni, mert, ha gyerek napvilágra, akkor nem bújik vissza egy “rendes szülésre”.  Még nem es volt szó az ezt követő továbbtanulásról, ahol továbbra is nem a gyakorlatra hanem a elméletre fektetik a hangsúlyt. A munkahelyi lehetőségekről, a felkészített jövőbeni munkaerőről inkább elhanyagolok bármit is írni. Csak azt nehéz megérteni, hogy miért nem tesznek szakértő embereket ezekre a helyekre, hátha a jövőre nézve kisülne valami jó is.          Diákból lett szülő

Kirándulni a csíkkörnyéki havasokon

   Nem egy egyszerű feladat, bár annak tűnik. Minden egyes kirándulásra alaposan fel kell készülni a túrára, nehogy az ember hegymászás közben túrázza fel magát (idegeskedjen). A megszokott dolgokon kívül érdemes több élelmet bepakolni, lehet az csupa száraz kenyér is, mert a juhász kutyák nem alszanak... Bizony kellemetlen dolog hazaeregélni (itt: hazatérni) egy fenékbe maradt csukott szájú ebbel. Jó figyelni a juhász pajtásra is, ha van szivar az embernél, vagy egy csepp frissítőcske, mondjuk szilvapálinka, akkor a továbbhaladás a „csordavámon”, olyan egyszerű, mint kisgyermeknek az ágybaszarás. Ezek irtóan fontos tanácsok. Még így is van Nyugatról érkezett kullancs dögivel, akik már határt nem ismerve uniósodtak mifelénk. No, meg vannak más meglepik is. Találkozhatunk egy vaddal, addig nincs is baj ameddig be nem vadul. Itt nem föltétlen a mókusokra gondoltam. Bizony vagyon az erdőkbe dögivel macik, a többit nem is említem. A kedves mézkedvelők főleg a gyümölcsös részekbe szeretnek elleni. Bendőrakás után pedig rászoktak pihenni. Jobb, ha nyitva a szemünk, fülünk, s csukva a szánk, mert ha ez fordítva esik meg, ott már nagy a baj. Továbbá ügyelni kell a folyton nyiladozó flakonmezőre (pille palackokra), meg egyéb kézből légiesen elszabadított tárgyakra, mert nem mindegy, hogy ordítás nélkül haladunk-e tovább.    Kirándikácska

 

Összevissza nevezések divatkora    Mostanság komoly energiát fektetnek bele az emberek abba, hogy egy gondolatot / fogalmat más névre keresztelve megszépítsék a mondandójukat. Néhány példát lepötyögök. Az egyik ilyen árvaház. Nagyon durvának tűnt eme kifejezés ezért kicserélték közösségi otthonra. Na ugye, hogy ettől a gyerek jobban érzi magát, s már nem is árva. Nehogy valaki meg találja vétózni, mert így az igazi! Az igazgató is már a régi. Őkelme újonnan, menedzseri posztért méretteti meg magát a vezetői állásért. A posztot nem megkapják, sem betöltik, hanem elnyerik! Vajon másként végzik feladatukat, mint elődeik? A cigány sem lehet cigány, mert az sértő rájuk nézve. Most egyetemes megszólítással romák lettek. A helyzetük ennek ellenére egy csöppet sem változott. Hajdan a suliban a gyerekek tudták, hogy milyen isteni egy osztálykirándulás / iskolakirándulás. Mindenki jól érezte magát és senki sem hajtotta nyakra főre a közösségépítés elképesztő csudaerejét. Senki sem rohant pszichológushoz terápiára, helyette ott volt a családi és a baráti kör, a pap, akik igyekeztek megoldani a belső lelki vívódásaikat. Most meg ezzel külön szakember foglalkozik, s mégis a bajok egyre jobban tornyosulnak. Sőt már annyira, hogy kezelhetetlenné kezdett válni a nevelési helyzet. A szülők nem érnek rá módjára felhányódnak a gyerekek, és nem kapják a helyüket a világba. Jó lenne, ha nem szakmai felújított divatos fogalmak és névcserék neveznék nevén a dolgokat, hanem a jóakarat és a józanész irányítaná mindezt. Akkor talán jobban figyelnénk egymásra. Figyelőke

 

A TERMÉSZET FITOGTATÓ EREJE

Csónakkocsikázás. Fotó: Árvizet szemlélő könyvtáros

 

   Egy felhőszakadás eredményeként a csíkszeredai Megyei Könyvtár és a Nagy Imre Általános iskola között jókora tavacska keletkezett. Hogy miként gyűlt fel annyi víz, amiből beszivárogva jutott a könyvtár előadótermébe is, azt mondják meg az illetékesek. Mindenesetre, itt a gumicsizma kevés lett volna a sétához. Inkább előnybe kellett volna részesíteni a csónakázást. Én

ZSÖGÖDI SZÓKANYARGÓZÁS –  Fenyőszegbéli BöLö fejtegője

zsögödbe es rötyötölt szavak helybéli fejtegetése

 Makuj  Há (hát) e mán (már) nem annyira nyakatekert szó. Könnyen ki lehet bogozni. Most itt helybe meg es repesztem (itt: hamar megfejtem).

  Makuj az a fajta polgár aki eléggé nyakas, s nem hagy a huszonegyből. A huszonkettőből, pedig még annyit se. De ezt lehetne dörszinteni (itt: mondani, ragozni) tovább es. Az ilyen ha egyszer megvette a lábát, akár a makacs szamár nem könnyű kimozdítani állapotából. A makuj azért rendesen szeret puffogni (duzzogni), hogy másokat béfolyásolja (befolyásolja) megsértett pöttyös lelke fájdalmának jobb elbírálása érdekében. Makacskodását magas szinten műveli. Ha valami nem tetszik rögtön bédobja a törülközőt, s jelzi, hogy ő már biztos nem fogadja el a többiek véleményét. Helyette látványosan mérgelődve szenved, hátha mégis eléri a célját. Csökönyös ragaszkodása a magáéhoz nem mindig hoz eredményt. Akaratossága, konoksága és önfejűsége végett elég nehezen lehet változtatni rajta. Inkább kell hagyni makujkodni, legtöbbször csak így tér észhez.

 

E  K  L  Á  M  L  O  C C S !

   Kedveseim elképesztően jó hírem van! Hihetetlen de igaz! Nem tudom megállni, hogy el ne áruljam nektek. Képzeljétek az erdőt-mezőt, falut és várost járva, no meg a tanyákat is, rengeteg flakonyt (pille palackot), papírt és más kincsekre bukkantam. A flakonyba lehet tejet, benzint, gázt, vagy akármilyen folyadékot tárolni. Nagyszerű virágöntözésre is. A sörös dobozok isteniek ideiglenes hamutartóknak. Ha felét levágod, akár a flakonyt, lehet az akár ideiglenesen virágváza is. A többi részét, s ha már megrongálódott, akkor az újrahasznosítható hulladékba dobhatod. Hiszen, ha valamit ingyen kapsz, cserében ennyit ingyen is adhatsz. Há (hát) nem-e? A sok papírról nem is beszélve. Kirándulóknak elengedhetetlen tűzgyújtó lehet, akár a házakban is, ahol tüzelnek. A rongyok, pedig kiválóak szőnyeganyagnak, de feltörölni stb is. A fémek, pedig ha leadod, pénz üti a markod! És ez mind csupa ingyen van! Reklámizú

 

Ha kedve szottyan írjon ide: Szerkesztőség borbelevi@yahoo.fr, Rátekinthet a szerkesztő úr honlapját es : www.borbelevi.tvn.hu .