FENYŐSZEGI VIRÁGILLAT. 2015 – szám. A Zsögödi Szó eresszed ca bátran tovébb lapja

Ami alul volt, miért is ne lenne felül!

   Kedveseim, eltérve a csúnya mogorva búbánatos szövegektől most a divatról fogok ejteni egy-két szót. Hajdan a kopott farmereket csak otthoni bokros teendőink végzésekor vettük fel, s ím már módi lett belőle, úgy ahogy a kiszakadt farmer is, de azt sem a sántéron (építőtelepen), sem a gazdálkodás, sem ácsolás közben satöbbi nem hordták olyan sokáig, mint manapság. Ha ezt előre tud volna, höhöö... Félretéve a cuccokat, most hirtelen elgazdagodnék. Már csak néhány márkás plecsnit kellene hézabaggatni (hozzávarrani, rávarrni), s kész a fáintos (vagesz, cuki) új árú. De igazából ami dívik azok a női estélyi ruhák. Olyanok, mind a hajdani kombinék, amelyikben a XX. századi mamáink tértek nyugovóra. Vaj (vagy), ha messzebb szárnyalunk, azok, amibe annak idején az olasz színésznő hírességek magas hangszínskálájukkal csábították ágyba gavallérjaikat. Nem beszélve férfimelegítőkről... Szinte nélkül trikóknak néznek ki. A minap pedig nem tudtam megkülönböztetni a pizsama cuccot a vékony tréningöltözéktől. Képtelen vagyok kiigazodni a divaton. Meglehet a modern öltözködés valamely szintjén megrekedtem, de az egyre világosabb, hogy ami régen alul volt, mostanra felül került. Igaz egy cseppet meghímezve, hámozva, hogy az a bizonyos eladásra készen álló piacos test legyen még harapni valóbb.      Divatlassúcska

Fenyvesekhez közel szedtem csokrot. Elküldöm, hogy mindenkinek jusson. Csalóka, mert csak ott helyben nem fakasztott illatot.   Fotó: Fenyőszegi úr

ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK

 Zsögödfürdei szálloda – Megbubásodott (megszépült) a zsögödfürdei szálloda. Na nem kell mindjárt valami nagy dologra gondolni, csak a természet erői dolgoztak véle. Imitt-amott gyönyörű kis pázsitocskák tarkítják, meg apró fák zöldellnek rajta.

 15 esztendeje szűnt meg „Tavasz a Hargitán” Zsögödfürdőn – Az említett ünnepséget, amelyet 1967-től mesterségesen gerjesztve tartottak meg a kommunisták minden egyes rákövetkezendő esztendőben, a pünkösdi búcsú „ellensúlyozása” végett, az 1990-es rendszerváltás után már lemaradt. Nem volt aki fentről diktálja... Győzött az emberi lélekhez felemelőbb, és közelebb álló búcsú. Az utolsó „Tavasz a Hargitán” inkább folklórfesztiválnak mondható szocialista műkedvelők szórakoztató brigádja 1989. május 27-én tombolta ki jövőbenéző tehetségét az összesereglett tömeg előtt, természetesen pünkösd vasárnapján. Most jelenleg, 15 esztendeje csöndben ásítozik a domb, és néma szelídséggel nyílik rajta a sok tarka virág, köztük a védett mezei kökörcsin.

 Zsögödi kultúrház színpada  – Három esztendővel ezelőtti kultúrház rendbetételébe belegombásodott a színpad, amit újra fel fognak újítani. Más technológiát alkalmaznak, hogy még egyszer ne forduljon elé.

 Zsögödi utak  – Folytatódnak a zsögödi utak rendbetétele. Egyszer csak meglesz.

Pitypangra készülve. Fotó: Virítócska

PÜNKÖSDI BÚCSÚ 2015  - mottója: „Oltalmad alá futunk” - 500 esztendős a csíksomlyói Szűz Mária kegyszobor – A búcsú szónóka: Jakubinyi György gyulefehérvári érsek lesz.  A somlyói nyeregben való kikerülés a hagyományokhoz híven a gyergyóiak kezdik, majd következik Felcsík, Alcsík, Felsőnyárádmente, Sóvidék Udvarhelykörnyéke, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke, Gyimes, moldvai csángók településeinek zarándokai. Üket követik a még messzebbről érkezők zárják. A zsögödi keresztalja a csíkszeredaiak után következik.

ZSÖGÖD MELLETTI SUTAI LAKÓPARK

   Csíkszereda városát képező Natúr Lakópark helyén még a múlt évezred utolsó nyolcvanas éveiben istállók sora állott.  A zsögödi Mikó kúriát és a templomot elhagyva működött a régi gazdaság székhelye. Innen kiindulva az új temető melletti útvonal egészen a hajdani gazdasági pontig egyben marad. Egyik ága kurtán a lakóparkig vezet, a másik, pedig keresztül halad a Hármas Sután majd jóval arrébb a Mindszent-Boroszlói szakasszal gabalyodik össze. Mű (mi) azért maradunk a lakóparknál, ahol anno nemcsak disznófarm, hanem fafeldolgozás és vágóhíd is működött. Aztán 1997 után kutyamenhely lett belőle. A kutyusokat egy helyi építőcég terve távolíttatta el, amely a 2005. áprilisi engedélyeztetése után alakította ki a ma is látható épületegyüttest. Összesen 16 nagy házat  húztak fel, ezekben 99 lakrész található. Vannak köztük egyszerű garzonok, de többszobásak is. Az otthont keresők zömét az elbűvölő környezet, no meg az ígéretkínálatok csábították oda. 

   A környezet az adta magát, kivétel a sutai részről kivágott fák. Szerencsére helyükbe idejében voltak csemeték ültetve. Nem messze az út mellett még egy borvízküpü (ásványvízkút) is található. Sokan járnak  ideki piknikezni az emberek. A  környező mezők mennyei friss illatot lehelnek a tájba. Főleg májusban és júniusban sokszínű virágköntösbe vedlenek át a kaszálók. Még a lakóparki zöldövezet is kielégítő, csak eppeg (éppen) legyen, aki kaszálja... A közeli erdőben sok ehető gomba található, de a vadállatok sem maradnak el. Egyesek közülük, főleg télidőbe bemerészkednek a házakhoz egy kis harapnivalóért.

    Most maradjunk az ígéreteknél. Még a világhálón a mai napig is fellelhető kínálat között szerepel az óvoda, az orvosi segélynyújtó központ, az üzlet, a fodrászszalon és a fitneszterem, amelyekből ideiglenesen létezett az üzlet. A többi csak próbálkozás maradt a nehéz megközelítés végett.  Az arra vezető út,  Zsögödöt elhagyva nincs leaszfaltozva, s imitt-amott nagy gödrök tátongnak rajta, eső után akár kiskacsa úsztatók is lehetnének. Habár a bűz a vidéken nagyjából megszűnt, azért a határában csak úgy lazán lehanyigált (lehajigált) szemét megteszi a hatását. No meg a határában csörgedező nem éppen illatos kis patak se kutya... Az odaköltözöttek egy része kemény javítási munkálatokba fogtak. Voltak akik a beígért 24 cm. lakrészek közötti 12 cm-re „sikerült” hangszigetelést meg se parittyázó falakért panaszkodtak. Mások pedig a barakk kinézetélet kifogásolták. A sorházak pedig betonlapokon nyugszanak. A legnagyobb probléma végül is, kapcsolat a várossal. Reggel hétkor van egy busz, de a hétre induló dolgozók nem vehetik igénybe. A városban tanuló gyerekek pedig szinte délután négyig várhatnak, ha az autóbusszal szeretnének hazamenni. Mindenki sajátos módon kell feltalálja hogyan is teremt kapcsolatot a külvilággal, attól eltekintve, hogy az úthálózat növelése és javítása is be volt harangozva. A javítás megkezdődött. Az is valami. Eleinte kevesen költöztek ki, inkább bérbe adták megvásárolt lakrészüket. 2014-ben véletlenül néhány napra felfüggesztették a gázszolgáltatást. Majd az építkezési cég felszámolása után áruba (2013) bocsátották a megmaradt 59 lakást, amelyből 14 még mindig gazdára vár. Többnyire kétszobásak és garzonok, de mintha maradt volna egy-két háromszobás is.

   A Natúr lakópark benépesülni látszik. Hátha most több figyelmet kap a város e része is.      BöLö

 SZÉKELYHONI TAVASZÚTÓ

Zsögödbe kukkintás a Nagy Laji dombjáról. Fotó: Szittya Zsögödi

  Virágzó május idusába fordulva, mintha a napsugarak küldenék le hozzánk, az üdítő illatozó élénk színű foltocskák hadát. A zöldbe kacsintó csíki táj, madárkától csivitelő fák tövétől odébb, a mezei rovarok bongásának egyre élemedőbb hangja lengi körül a folytatásban békésen készülő nyárelő méltóságát.   Zsögödházi

Csudás filmnezések a kereskedelmi tévécsatornákon

   Rengeteg tévéadást lehet bámulni manapság. Bezzeg az én időmben csak hármat nézhettünk. Két hazait és egy oroszt. A tövörö egyes az mindig bejött, a tövörö kettős csak módjával, s egyre ritkábban. Az orosz pedig csudaantennákkal felszerelt tévén szórta a műsort. Főleg akkor, amikor a hazai tévéállomások szüneteltek. A szovjet-orosz tévének köszönheti a székely, hogy a nyolcvanas években még a foci világbajnokság meccseit is megnézhette itt Csíkban (egyre közelebb a Hargita csúcsához).  Ehhez hozzásegítettek a parabolák is, amik 1990 után még jobban elszaporodtak. Na de a kábeltévés világ eszket (ezeket) is mind kiütötte. Különböző szolgáltatók versenye kezdődött el, s adtak rengeteg akármiről szóló tévécsatornát. Most már szinte mindenhol megy a tévé, akkor is, ha senki se nézi. Mégis az úgynevezett villás egybezárt egyének, meg a zenés szórakoztató bolondságok a legnépszerűbbek. A kínálatban van sok ölős, meg világmegmentős, ugyanakkor félvilág kinyírós film is. Sőt a világhálón való kambacsolás (bódorgás, bolyongás) is előretört, ott is akad bőven számtalan vagonnyi szórakoztatásra alkalmas kínálat. Na, de az ember, ha egyszer is leheppen (lehuppan) a tévé elé, mert gyünn (jön) egy film, amit netán megszeretne nézni egy ilyen kereskedelmis ízén, azt rögtön megtörik a reklámok. Mondjuk, egy kis szünet közbe jól jön, ha eppeg (éppen) valami pufába (pofába) bégyúrni (begyúrni) valót keres a szórakozni vágyó. De ha már megvolt az előkészített rágcsálni való, a pia, esetleg a pisilés is, akkor az illető már kénytelen végignézni a rázúduló csodaszerek, s feltaláltam az életelixírt, meg a legjobban járok véle hírveréses ajánlások sorozatát. A „legcukibbak ilyenkor” a fogínyvérzéses, a bőrgombás, a hüvelygombás, a prosztata problémás, a taknyos allergiás, az ekcémás és a fogyókúrás reklámok. Ilyenkor a tévé előtt lezombisodott nasizó, újra ember formát ölt, s legjobb esetben hányingere lesz, hanem elmegy okádni, mint egy fenevad sárkány. Bizony az is megtörténhet, hogy a torkán akad egy falat. Kár lenne azért tévére bámulva pihe-puha fotelben meredni meg, mert az élethez való fontos légzés szabálya ekképpen maradt ki. Inkább szaglásszunk körbe kinek van meg, vagy hol lehet megtalálni a kívánt filmet satöbbit, s az életünk talán a vártnál is hosszabb lesz. Ha meg reklámokra áhítozunk, azt éhgyomorra tegyük, s az egészségünk védelmében pihenjünk utána legalább egy fél órát...         Tévézike

Facebook-os szurprájz! Több kedves ismerősömet meglepetés érte mikor felvánszorgót a pofa könyvecskéjére (faceebook-ra) a világhálón. Kéretlenül ismeretlen személyektől kamaszútra szexis jeleneteit küldték el. Na de nem annyira művésziest, a helyes megnevezése inkább a gamatszutra lenne. A meglepett világhálós kirándulók első látásra azt hitték, hogy egy rossz vicc valamelyik ismerőstől, mert amúgyan érkezett. Sajnálatosan sokkal rosszabb vicc volt, aki az ilyenekbe lelte örömét. Azt még nem tudni, hogy az ipse leállt-e humorával.  Hö

 „Falu a városban” Csíkszék fővárosában csak úgy...

  Ősszel eresztik meg Csíkszeredában „Falu a városban” névre keresztelt csodát. Ilyenkor a rendezvény szervezői feldobják a városi úgynevezett dendrológiai parkot. Ott aztán van falusi csoda... Amíg valaki is lenézné ezt a rendezvényt el kell mondanom, hogy Csíkszereda tartozéktelepülései, azaz falurészek ifjúsága is elidegenedett a hajdani vidéki élettől, amit valójában a falusi gazdálkodás jelent. Azonban más életelemek hőn szeretett városunkban úgy élnek hagyományként, mint akármelyik házakkal megpakolt településen. Ennek a vonalnak az egyik legremekebb éke a pletyka.

   No, de mi köze az egésznek úgy tavaszutó és nyárelő természetserkentős robbanásához. Hát az, hogy a városba ki be járva örömöznek csak úgy a háziállatok. Mondjuk ősszel a tehéncsorda, meg a juhnyáj többször betér a Suta felőli városrészhez. Attól függ a pásztorok hová terelik be. Hiszen még akad néhány harapnivaló zöld övezett ott is. A lovasszekerek hada a zsongó nyüzsgő időre előkerülnek, s a mellettük fityegő „láthatatlan kötéllel megkötött ebek társaságában többször is átnyargalnak, de nem csak a városszéleken, hanem a központban is. Néha még ki vannak kötve egy-egy kispark mellett falatérozni (falatozni). Közel a tömbházakhoz komoly birkafarm is működik. Ennek egyik ékes bizonyítéka a Nagy Laji domb alatti gazdaság, ahol még a báránykák születését is nyomon lehet követni. De az udvarra bámulva láthatsz kecskét, disznót, tyúkot, kakast, libát, récét, kutyát, macskát, s ha ügyes fürkésző vagy, akkor más házi jószágot is. A látvány nem rossz. Talán az egyre melegedő időben szellő szárnyán lengedező trágyaszagocska, ami megcsapja a megyei kórház felé le vagy feleregelő (felgyalogoló)  személyek orrát, ott van némi bibi. De úgy vettem észre még az se annyira, mert nem nagyon panaszkodnak rájuk, még a szomszédok sem. Ez igen példás tolerancia! A város még azt is bírja, ha vidékről kutyákat meg macskákat helyeznek „szabadlábra” egyes vidékiek. Tehát időnként, amíg a nagy rendezvényre sor kerül, be-belopódzik egy egy falu hangulatú esemény. Hogy milyen, hát a minap például egy gazdátlan bivalycsorda urizálósan (jól nevelten) kis patácskáival finomkodott át városunk utcáin. Ki tudja ők is akarnak egy szeletett abból a dicsőségből, amelyből a rendezvény során csak néhányuknak lesz része. Faluvárosika

   Sétát tenni gyermekkorunk mesevilágában sosem késő. Lépteink nyomában szegődő csodalények lesik minden mozzanatunkat, hogy mire figyelünk fel a „palotánk” fele vezető káprázatos ligettel körülölelő ösvényen. Azért ügyelni is kell ám, nehogy valamelyik bokorból előugorjon egy manó, vagy  csak úgy felettünk keringjen egy sárkány...         Fenyőszegi út. Fotó: Zsögödi Hercegfi

NAGY LAJI DOMBI KOSZDOMBOCSKA

   Valamikor tavasszal kerülhetett oda. A Szereda és Zsögödközti kishegy természetes élőtakarójának egy részét eddig ismeretlen honpolgárok szemétlerakónak használták. Azon a felén, ahol be lehet kukkintani (kukkantani) a templom felé. Az egészet egy gödröcskébe, esővíz táplálta  tavacska mellé baszkulálták (ürítették) le. Szegényeknek kemény és kitartó hegymászásba kerülhetett, amíg kikecmeregtek a célig. Csak remélni tudom, nem tört el se kezük, se lábuk. Igaz, hogy a szemetet a településről hetente többször is elviszik, de minek, valószínűleg az ipsék szobrot szeretnének emelni a kupacokból. Sok flakonydarab (pillepalack), szivarasdoboz, s más csomagoló papírok hada tarkítja az összehordott bűzlő dombocskát, de van néhány alig használt rothadó ruhadarab és egy szétesett rózsaszín babakocsi is.  Igyekezni kell, mert  a készlet azt hiszem „kiárusítás alatt van”! Figyelőke

Ha valami észbe kapja, pötyögjön ide: Szerkesztőség – borbelevi@yahoo.fr, A szerkesztő úr honlapja e ne : www.borbelevi.tvn.hu

Fenyőszegi Újság melléklete

      RENDKIVÜLI POSTABONTÁS!

     Egyszer mindennek eljön az ideje. Most jelenleg a székelyföldi értékek tudósításának eredménye kezdett virágzásba indulni. Boldog vagyok minden apró visszajelzésnek, hát még egy nagyobb volumenűnek!

   Nemrég az egyik kedves magyarországi olvasónk küldött levelet a Székelyföldi Legendárium könyvének élményeiről, amelyben a legendagyűjteményeimből is akad néhány, és amelynek ajándékozási ötletgazdája szintén jómagam voltam. Mégis a legnagyobb öröm az, hogy a könyv és a térkép életre kelt általa. A közlés célja, hogy hasonló példás tettel gyarapodjék Székelyföld kultúrájának népszerűsítése.

Munkájáért külön  illeti köszönet Nyirő Gizellát!

Borbé Levente

Rövid beszámoló az általa kreált élményekről:

Székelyföldi legendák egy pécsi iskola tananyagában

Két évvel ezelőtt az a megtisztelő feladat ért, hogy részt vehettem egy komlói kolléganőmmel előadóként a XXI. Bolyai Nyári Akadémián. Az iskolai könyvtáros szekcióban rendkívül közvetlen, barátságos kollégákkal találkoztam. Lelkesek, nyitottak, kreatívak voltak minden általunk hozott téma, feladat, játék iránt. Búcsú ajándékként a Székelyföldi Legendárium című könyvet és legenda térképet kaptuk tőlük.

Akkor, ott tudtam, hogy egyszer lesz majd egy olyan osztályom, vagy szakköri csoportom, akikkel, ezzel a könyvvel fogjuk végig barangolni „Tündérkert” minden zugát. Várnom kellett egy kicsit, de a 2014/15-ös tanév meghozta, amit vártam. Az egyik elsős osztályunkban bekerült az órarendbe heti 2 könyvtári óra, melyet mesefoglalkozásként tartottunk meg. 

Egyetemi hallgatóim, önkéntes könyvtáros kolléganőm és jómagam hétről hétre nagy izgalommal válogattunk a magyar és külföldi klasszikus nép - és műmesék erdejéből. Aztán lassan eljutottunk odáig, hogy már kikacsintgattunk a mondák és legendák felé is. Ekkor mutattam meg nekik a színes képekkel illusztrált, gyönyörű kivitelű könyvet, és a térképet. Kezdésnek csak játszottunk a térképpel, az illusztrációkkal, a helységnevekkel ismerkedtünk. Aztán szépen sorban olvastam nekik egyiket a másik után.  Elsős létükre tökéletesen meg tudták fogalmazni mi a hasonlóság és mi a különbség a mesék és a legendák között. A számukra ismeretlen székelyföldi kifejezéseket, fogalmakat is egyből értették, a szövegösszefüggésből kitalálták mit jelentenek, értelmes mondatokban megfogalmazták azokat. Az idő előrehaladtával örömmel nyugtáztam, hogy sok kifejezést használnak a legendák eljátszásánál, elbábozásánál. Természetessé váltak számukra, az addig sosem hallott nevek, fogalmak, kifejezések. Szebbnél szebb rajzokat készítettek kedvenc legendáikról.

Egy más világ tárult ki előttük a legendákon keresztül. A történelem, a küzdelmes emberi élet, az emberi lélek sokszínűsége, ártatlan tisztasága, az egyszerű ember mindent megmagyarázó leleményessége, rácsodálkozása a világra.

Ez az igazi kincs egy kisgyermek számára. A mesék, mondák, legendák csodás világának megismerése, a bennük való megmártózás és elmélyülés. Azt hiszem száz szónál is ékesebben mesélnek a következő képek a mi Székelyföldi legendás óráinkról.

Minden olvasónak kívánok hasonló élményekkel teli órákat:

Nyirő Gizella

könyvtárostanár

Pécsi Tudományegyetem

Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

  A TANÓRÁK ALATT KÉSZÜLT FÓTÓKBÓL

A legendák megörökítése közben

Válogatás a diákok remekbe sikerült rajzaiból