|
FENYŐSZEGI TAVASZ 2018 – 42. szám. Zsögödködések |
|
Kukurikú Nagy Bojár a fizetés az mégis jár! Szépecskén megoldja
a kormány a gatyáját. Mert ott egészen jól élnek. Bizony, ha hízik az ember
ez az ésszerű lépés. Maguknak már megszavazták az újabb fizetés emelést (1000
lejes növekedés is van). A közszférában dolgozóknak is úgy emelintették, hogy
a spekuláns adóztatással, meg a bruttó fizetéses szemkiszúrásokkal kevesebbet
kapnak az alkalmazottak. Ebbe a furfangos bérezésben „hibácska” es csúszott,
ugyanis volt példa rá hogy egy takarítónő otthonról 80 lejt kellett vigyen
otthonról, hogy a hónapi fizetéselszámolása rendben legyen. Igen, biztos
honatyáink elérkezettnek látták az időt, mikor örömmel járunk be dolgozni, s
ehhez még mi adunk pénzt... Érdekes meglátás. A tanügyben úgy emelték meg
márciustól a fizetést, hogy azelőtt jó néhány embert seggbe rúgtak.
Nevezetesen takarítónőket, kapusokat, laboránsokat, könyvelőket, titkárokat,
könyvtárosokat s a többi. Ez a kötelező intézkedések következménye. A
veszélyezettségi pótlékok (por, gáz, egyéb mocsok) már rég nem járnak, vagy
ha igen, ritka mint a fehér holló. A tanárok érdemfokozatának 25% csak az
alapfizetésre vonatkozik, a plusz órákra nem, mert ott már nem annyira
érdemes az összegre pedagógus. Valami érdekfeszítő van ebben, csak lehessen
követni. A „nesze semmi, fogd meg jól” filozófiáját egészen magaslatokra
emelték. Csóró Pedagógus
fejvakarása |
HÚSVÉTI NYUSZIKA ESETE A HŰVÖS TAVASSZAL
- Úgy érzem kezdtem bémelegedni. Na, azért
ezt még bélütyülöm (meg illogatom), s akkor megyek is a dolgomra... |
|
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK Fenyőszegi tavasz – Az idén rendesen megcsusszant a tavasz.
Fenyőszegen még jobban. Az északos oldalakon rendesen hó van még mindig.
Sándor József, Benedek biztos kocsmáztak, s a zsákjukat elhagyták, mert nem
hoztak egy csepp meleget se. Farkasok – Mostanság bévegyülnek zsögöd környékére. Sajnos nem mindig
barátságosak. Csobotfalván kutyákot nyuvasztottak ki. Sorompó Zsögödferedőn! – Kedveskéim, több esztendőn át tartó
balesetek után a vasúttársaság úgy döntött, hogy sorompót fog felszereltetni
a zsügödfürdei vasúti átjárónál. Jobb késobb, mint soha... Inkubátorház Zsögödferedőn – A Hargita Megye Tanácsa zsögödfürdei hajdani
vendéglőből inkubátorházat hoznak létre uniós pénzből. Hát a zsögödferedőre
járó beteg pedig kezelés után inkább betértek volna a vendéglőbe... Next in Zsögödi útfelújítás – Szépecskén telnek az esztendők, de Zsögödben
még az utat nem sikeredett rendbe hozatni. Gondolom Húsvét
után újra belevágnak a munkálatokba. Az összes fityegő kábelt a földbe
akarják helyezni, s az üresen maradó betonoszlopokat elvinni. További sok türelmet kévánok a
zsögödieknek. Gólyák Zsögödben – Szegény gólyák már egy több, mint egy hete
megérkeztek Zsögödbe. Sajnos a havazás, no meg a hideg miatt alig jutnak
táplálékhoz. ÁLDOTT HÚSVÉTI
ÜNNEPEKET KÍVÁN MINDENKINEK a Szerkesztő úr
és becses családja! |
Hol volt, hol nem volt… Amikor kiborult a
„Cserno bili” A tavaszi zápor után növekedő növényzet
élénkíti a zöld palástjában lévő virágok sokaságát. Szabadidőben a kis séta
és pihenés, jót tesz az árnyékot vető fák álomba ringató bűbájos mágiájában.
Nos, eme andalító mesevilágból kicsit késve, de annál nyomatékosabban
megrázva, mint Krisztus a vargát felébresztettek anno 1986 április
huszonhatodika után. Az történe, hogy az említett napon
hajnalban nagyot vetett Csernobilban az atomerőmű négyes blokkja. Szombaton a
szervics (állás, munka, hivatal) után (mert akkor még ha nem is
dolgoztak, de eljártak a munkahelyekre az emberek), zöme kitekerte a
szabadba. Akinek volt hétvégi háza oda, mások meg csak úgy egyet bónyászódni
(itt – lazító séta). Akik tévét néztek, vagy az esti szórakozást
választották, másnap, szép idő lévén szintén kint találták magukat a
szabadban. A robbanásról csak a szabad-Európa rádión keresztül lehetett
értesülni. Helyi lapban először május 3-án a Hargita közölt rövid infót
arról, hogy a radioaktív sugárzás már csökkenőben van. De hogy, honnan jött,
izé-, és hová tart, az titok maradt. Mint tudjuk a rémhír mindennél
gyorsabban terjedt, úgyhogy az emberek egymásnak továbbadva a történteket
tisztán tudták, hogy kiborult a „Cserno bili”. Az további tudósítások is érdekesek. Az
első közlemény szerint a Környezet Minőségét Felügyelő banda arra
utasította a lakosságot, hogy ivóvizet csak a csapból, vagy a mély kutakból
fogyasszanak. Az még jobb ha az üzletből borvizet vesznek. Nyakaljanak minél
több a sajtot és tejet. Az utcákat járdákat mossák, ne legyenek kint sokáig a
szabadba. A zöldségeket meg gyümölcsöket kurvára meg kellett mosni. A
diákoknak pedig jód tablettákat kezdtek osztogatni. És kint a szabadba ne
igen dolgozzanak a kis parcellájukon, főleg ne öntözgessenek. Igen, de bili
nem május 3-án borula ki... A májusi Hargitai számokban további hasonló
közlemények születtek a levegőszennyeződéssel és a radioaktivitással
kapcsolatosan. Így a május 4-i és 5-i mérések szerint nincs baj, nem kell
beszarni, mert lassan normális mértékek közé esett vissza a sugárzás. A 6-i
közleményben, már a sugárzás veszélytelenségéről adtak információt. A furcsa
ebben csak az, hogy biza az össze-vissza méregetések közepette szinte egy hét
telt el. S az vajon mindegy volt, hogy jó néhány napig sugárfürdőt lehetett
venni? Még a vékony felhívások is sántítottak, hiszen ezt követően néhány
napig eltartott a sugárzás. A következménye valóban az volt, hogy mivel a
belföldi hírek nem voltak annyira jesztegetőek (ijesztőek) országos
közleményi szinten, és nem tárták fel az igazságot, sokan a radioaktív
sugárzástól feldúsított levegőben majálisoztak.
Jómagam is kint kólicáltam
(kóricál, csavarog) Zsögöd szép pázsitos dombjain a haverokkal. A jó meleg
időt kár kihagyni, há nem? Bészedtünk
rendesen a radioaktív sóskából. Sőt
összerágtuk rágógumival, s tudtunk hatalmas zöld gömböket fújni. Úgy néztünk
ki akár a békák. Még egy „sugárzó” virágcsokrot is szedtem. Hiszen minden oly
életteli, és bájkellemmel megspékelt volt. Később jött az igazi fekete leves, amikor
kiderült, hogy ez a bili kiborulás több veszélyt rejteget magában. Hiszen a
rákövetkezendő esztendőkre megszaporodtak a daganatos betegségek, a
cukorbetegség, a leukémia, és a törpenövés. Ott helyben Ukrajnában három nap
alatt 31 ember vesztette életét. Ezt követően a sugárzásban pedig 5000-nél
többen haltak meg. A sugárfertőzöttek száma meg túlhaladta a félmilliót. Nem
is csoda, hiszen a robbanás kétszázszor nagyobb radioaktív sugárzást vetett
ki magából, mint a hajdani hirosimai és nagaszaki atombomba. Na persze, itt
csak a súlyosan érintett területekről esett szó. Források: Hargita napilap 1986, május 3,4,5, 6-számai. Tallózás a
világhálóról Sugárzó Egyénke |
|
|
Mikor gyünn (jön) el az üdeje (ideje)? Fotó: ÉN Az elbolondult időjárás tovább űzi az eszét. Pont ő neki
áll fennebb (feljebb)! Szabad mert időjárás. Há (hát) nem? Há
de! Azért méges (mégis)
unalmatos, ha az istennek sem akar vége szakadni a télnek. Az a baj, hogy
későn jött belé, s most meg nem akarja abbahagyni. Ha így folytatódik, akkor
újból egy derűs csütörtök délutánra fog suppanni (huppanni, esni) a
kikelet, mint, ahogy azt már egy jó ideje szokogatjuk. Azért van a tavalyi tavaszi kép idetéve,
hogy a szellemét kicsalogassuk a palackból. Fotó: Én. Szöveg: Idő Gagyavaszi |
A könyvtáros, mint gárdróbos (gardróbos) Könyvruhat őr Szenzációs hír! Világszám! Csupa-csuda
attrakció! A könyvtár akár gardrób is lehet. Ez nem csalás, nem ámítás, a
Márton Áron Főgimnázium könyvtárának két terme azzá alakult át az előrehozott
érettségis kompetencia vizsgák, valamint a próbavizsgák alatt. A könyvtáros,
mint kárrierje egyik csúcsára gondolva leheí1tett gardróbos! Micsa (Mily)
öröm! A könyvtáros nemcsak a poratkás könyvek „illatát” szívhatta magába,
hanem a turkálós (egyébként marha jól néztek ki) kabátok bukéját egyaránt.
Hogy szokás mondani két legyet egy csapásra akció volt ez! A gardobokoskodás
mellett tovább lehetett
könyvtároskodni. A holmik, amelyek a polcokhoz voltak lerakva eltakarták a
nem vizsgázó tanulók, és nem vizsgáztató tanárok által keresett könyveket. A
könyvtáros leleményessége nem ismert határt. Félelmet nem ismerve hősiesen
belevágott a közepébe. Az ott lévő székre térdelve, egyre mélyebbre hajolva
és hatolva jutott el a keresett célig. Gyakran a feje a földet súrolva,
fenekét kiduvasztva, s lábait a levegőbe ollózva sikerült rábukkannia
„használó” óhajára. Ezek az akrobatikus mozdulatok napról-napra finomodtak. A
könyvtáros úgy vetette magát bele a ruhák dzsungelébe, mintha egyben
felfedező és idegenvezető lenne ott. Az a bizonyos 170 fős diáktömeg,
próbaérettségi alatt duplájára nőtt. A könyvtár látogatása a beteszem és
elveszem a cókmókomat kétszeri caflatással 700 főre nőtt. Ez kurvára
tekintélyes egy szám! A látogatottság a könyvek iránt érdeklődőkkel akkor egy
nap alatt, akár 800 főre is felszökött. A könyvtáros, sikert sikerre halmozva
vette észre, hogy akár éttermet is működtethetne. A kicsinyes megjegyzései
ellenére a diáksereg rendesen evett, ivott, kávézott s a többi. Szakjelzet szerint
a 6-s főosztályba sorolandó! |
|
Húsvéti Nyuszika bébolondulása (zakkanása) Néhai Kicsid
Húsvéti Nyuszika és üzletfelei elvoltak a télidőben, még akkor is, ha sárból
gyúrták össze az első álhóembert (sárembert). Tudták hogy az erdő mélyén
szundikáló hónapok közül az egyik éberen ül és figyel. Február figyelt.
Langalt (lángoló)
a tekintettel ügyelt a tűzre, és a körötte szundikáló testvéreire. Csipának
híre-hamva sem volt a szemébe, úgy nézett maga elébe. Most éppen február vége
vala, s elállt rendesen az üléstől a valaga.
Gondolta ébresztgeti Márciust, mert ő már szeretne dorombolni kezébe
véve egy cicust. Ötletet kieszelt, hogy arra dob egy követ, mert Március
buliba lógott el, ahol leitatta a tömeg. S az meg húzta a csendest ahogy
bírta, miközben a Február az havitörténetét továbbírta. Február derekasan a követ vette, de Március
még álmában sem követte. Csak aludt, s
úgy húzta a csendest, keressenek csak más szerest. Gondolta magába, s
felkelni nem vala esze ágába. Február erre hívta az évszakokat azokat a
vaszkalódósokat (itt - zavarókat). Felkölteni akarták az egyre késedező
(késő) Márciuskát. Az meg nem érdekelte ki volt előtte, s magát jó
mélyen álomba lőtte. A hó maradt,
egyáltalán olvadt, s nem is apadt. A Mikulás bácsi pedig vidáman a hóban
hengergőzött, s a zsebében lapuló csokikat mind bemajszolva, már szinte kérődzött.
Ezt látván a Néhai Kicsid Húsvéti Nyuszika
az se tudta, hogy ő akkor kicsoda és micsoda. Ha tél van s a Mikulás
heherész, a macska se egerész, vagy mi. De ki hozza majd a piros tojást?
Töprengett a Nyuszika, mitévő legyen, vagy hagyja az egészet annyiba?
Szegényke eszét vesztve rászökött a Télapóra mert egyszerűen bé volt
bolondulva. Ütötte-vágta, kezét-lábát felváltva a pufáját (pofáját), úgy adta tudtára
saját külön bejáratú fontosságát. Ej, de beijedett Télapó és Mikulás, Néhai
Kicsid Húsvéti Nyuszikától nem várták ezt a bébolondulást. Szaladtak az
évszakokhoz. Nyárhoz, Őszhöz, de főleg a Télhez és Tavaszhoz. Elmondták, hogy
a Nyuszika békokult (itt - besokallt), s Tavasz, s Tél ebből okult.
Odamentek Februárhoz, megkérdezni hogy ez a Március milyen nyavalyát hoz. Az
ám nem hogy, hoz, de se nem oszt, se nem szoroz. Horkolt az ott békésen, míg
Február a szemei a fáradságtól ott vala a kiégésen. Ezt már nem tűrték míg a
világig hátba vágták Tavaszt, s az nem aludt oly sokáig. S addig rittyegtették
(csapkodták), amíg a tekergő le nem adta magát hányásig, ha kellett
egyenesen bokáig. Aztán magához térve
kérte az elnézést sűrűn kérve. A Néhai Kicsid Húsvéti Nyuszika sunyin oda
oldalgott, s Március lábába dühében még egyet belerúgott. Na, aranyos virágszálaim,
ami megtörtént mindegy, mert Nyuszika már felkészült bárhogy havazott vagy
esett. Húsvétkor nem ígérkezik, hanem megérkezik. BöLö |
Divat – Látszódjék a bugyi! Égető és fontos! Biztos
azért, hadd lássa más is, hogy felhúzta az illető! Régebb mily cudar
lehetett, mikor a nadrág eltakarta teljesen a bugyit, s nem látszódhatott a
márkája! Na ugye! Hótziher, hogy eszt irigylik az ősök, mert ők nem
mutogathatták. Most meg csak durrognak... Jobb lenne, ha a bugyit
egyenesen kívül hordanánk, vagy a fejünkön néha-néha sapka helyett. A sapkát
meg fognánk a kezünkbe, s akkor az is érvényesülne. Esetleg hibridizálni
kellene. Létrehozni a nélkülözhetetlen bugyisapkát! Dívaikacska |
|
Júliusi érettségi
kezdete minálunk pont februárra esik Most már ilyen
is van. De jó, hogy, még sohasem esett így! Van akinek jól esett, van akinek
rosszul, s van akit egy dekát sem érdekel. Általában a diákokat, ők lesznek
immúnisak erre, s joggal. De hogy es folyt le ez a dolog. A tavaly
kezdődött az egész. Az egyik világhálózatos lap állítása szerint a diákok már
évek óta júliusban nagyon ki vannak dögölve a sok vizsgától. Ezért legalább
felét el kellene intézni hamarább. Az ötletgazdájaként a Kostancai
Diákegyesület elnökét, Alexandru Manda-t nevezték meg. Erre-e vagy nem erre,
hanem arra, kitalálták a februári érettségi első felét, ami a szóbeli és
kompetenciavizsgákat sűrítette. Az összegebakszolt (itt összemonyókolt,
taknyolt, toldott-foldott) időszak már egy decemberi előkészületet vont
maga után. A tömérdek, „de hogy szeretem” lepapírozásból alig lehetett
kivájkálódni. A vizsgák megtörténtek az oktatás rovására. Mint mindenki
tudja, hogy a vizsgákat a tanárok kellett levezényeljék, akiknek gyakran
órájuk volt a nem XII. osztályokban.
Tehát a tanítás is a feje tetejére állt. A lényeg az, hogy a júliusi
érettségi szappanopera stílusban elkezdődött... Egyes honatyák szerint
törvénytelen ez a módszer, mert csak akkor lehet tanúbizonyságot tenni a
tanultakról, ha a végére járunk a XII. osztályosok okításának. De minálunk
már előre tudják a törvényhozók, hogy a jövőre nézve egy félév alatt mennyire
tudhat a gyerek. Hát igen, az ami lesz az már megvolt filozófiáját
alkalmazva léptek a tettek mezejére. Tehát, most már értem, amit nem értek.
Csudajópofa! A diákok tekergészeti profizmusának kialakulásában segít a
próbaérettségi is. A fent említett előrehozott szóbeli és kompetenciavizsgák
után jöhetett a próbaérettségi! Itt a XI. és XII. osztályos tanulók
eljátszották az érettségi írásbeli felét, de halál komolyan. Ezekre a
vizsgákra vajmi keveset készülnek, mert a játékon van a lényeg. Ezt is
megértük! Azé akadnak készülősök is, na! A következő
lépés talán az lesz, hogy az élet számos területén bevezetik ezt a
folyamatot. Például a szülészeten. A kedves kismama, próbából megszül. A
próba lejártakor a csecsemőt elővigyázatosan visszahelyezik a kismamába, s
aztán jöhet a rendes szülés... Párhuzi |
|
Helybe
közmondások – I. „Hiába cifriccsa a
hiábavalóságot! ”
Aranyos kicsi bubáim ezt jól odatette, aki elkezdte! Cifritani (cifrázni)
a hiábavalóságot, olyan cselekedet, mint a falra hányt borsót megszámolni,
csak még rosszabb. Mert ha béismerjük, hogy amit közlünk úgy se ér el az
állampolgárhoz, inkább keresünk valami más megoldást. Viszont a cifritásnál a
megoldás lehetőségét is kitöröljük maszatoló radírral! Még a helye is ott
éktelenkedik az előttünk világító eszünkbe, hogy ez úgy szeméccség (szemétség)
az egész, ahogy van. Méges (mégis) miétt (miért) es cifritanak
az emberek hiábavalóságokot? Mett (mert) valami mocskos szennyest
szeretnének tisztára mosni! Olyanok, mint a reklámok, mert ezt es direktbe
csinálják. Híveik es vannak a cifritóknak, akik szintén észreveszik benne
a saját hasznukot. Sajnos a
hiábavalóságot bármennyire es szépítik, az úgyes az marad. Öltözhetsz
bubáson, ha belül rothadsz, lehetsz nagyot mondó ha az egy cseppet se válik
bé. Inkább ne beszéljél hiábavalóságot. Én |
A kikelet elbájol. Bűvöletében van egy
kis huncutság. Ha nem takarítasz magad körül, bizony becsületesen
megcsókolgatod az ábrándos igéző anyaföldet. Sarjadzó
kiskertünkben lobog az angyali tábortűz. Fotó: Szerkesztő úr. |
|
|
Biciklis út az enyém! Csíkszereda szép
városában van bicikliút! Igen ez zsír! Azonban az egyik szakaszán, a Márton
Áron utcán egy ámokbiciklíző jelenik meg. Az őrületesen száguldó kerékpáros
fickó móresre tanít mindenkit, aki él és mozog, és nem biciklivel van, hogy
nincs mit keressen az útjukon. Ez így igaz! Hiszen van járda, s senki
emberfia gyalogos ne merészeljen kikerülni senkit rátérve a bicikli útra,
mert jön a rendcsináló! A bicikliút
szuper védője a semmiből szokott előbukkanni ordítva. A kedves
gyalogos örömmel nyugtázhatja, hogy csak dobhártya hasadásig jelezte ki nem
tetszését. Ugyanis már volt rá alkalom, hogy az aranyos gyalogost elütötte,
mint a taknyot. Azért van benne humánus érzés is, hiszen csak annyira
„érinti” meg biciklijével az illető nem tudja
hol közlekedjen gyalogost, hogy fel ne essen, csak inogjon egyet a
testtörzse körül, s azzal ő üvöltő sebességgel el. Gyalogosként jómagam is elkaptam egy ilyes
leckéztetést. Három kerek napig színváltós lett a vádlim. A piroson és az
ultraibolyán át a kékig, majd mindezt
a zöld és sárga árnyalat követte.
Manapság már nagyon körülnézek e szakaszon, hogyha valakit előzni
akarva rákanyarodom a bicikliútra. Óvatoska |
Utólagos kötelező egészségbiztosítási bezsebelések Megcsapolt
úr Sok csuda ment végbe manapság. Az egyik az
egészségügyi biztosító felé kifizetendő számlákkal van kapcsolatban. 2017 októberében valami törvénymódosítással
elérték, hogy visszamenőleg öt évre egészségügyi biztosítást kell fizetni
mindazoknak, akik a szokásos munkahelyen kívül „plusz keresethez jutottak”.
Hogy is történt? Az egészségügyi biztosítók, mint végrehajtok kiküldtek egy
levelet, amelyben közölték, hogy az illetőt meg fogják fejni. A természetes
személyek (vannak természetellenesek is?) kötelesek kifizetni, azt a
megállapított bizonyos 5,5%-os összeget a hajdani plusz jövedelemre, hanem büntetőkamatot
számolnak rá és zárolják a bankszámláit! Egy vérbeli uzsorás máshogy nem is
tehet. Ezúttal Pártunkról és Államunkról van szó. Mert osztódjanak azok is
bárhogy többnyire egyetértenek ezekben a dolgokban. Tehát édes egyek. Olyan
kis cuki mukik. Az már kevésbé érthető, hogy ezt az összeget miért nem
lehetett rögtön levonni akkor. Az úgynevezett természetes személyek, csak
azért nem tudhattak róla, mert a jogszabály rá öt esztendőre lépett
érvénybe. Na, kedveseim, itt van a
kutya elásva. Visszamenőleg egészségügyi biztosítás fizetni, olyan mint most
én betegszabit kérnék, mert úgy vélem, hogy ezelőtt három esztendővel pluszba
rosszul lettem (és nem voltam).
Az is nehezen érthető, ha egyszer már egészségügy biztosítás fizet valaki,
akkor miért kell még? Talán akkor, ha megbetegszik két ágyat kap a
kórházba? Vagy esetleg plusz fájdalmai
lehetnek? Ráadásul az egészségügy is a
bányász békának az izéje alatt van. A pénz az kell. Ilyen hivatalos lopási
technikával lehet megvalósítani az eszméletlen ravasz tervet. Vajon még
milyen adók születnek, amelyek visszamenőleg is hatnak az időben. Ez több
mint időutazás!
|
|
|
– ZSÖGÖDI közepébe mondó – KÁSZÁLÓDIK Na ezen es (is) egy cseppet fogok
hergelőzni (itt – buzgólkodva derítem ki) mit es jelent! Az az illető szokott kászálódni, aki
borzalmas ráérősen nyammogva (itt – magába beszélve, mintha rágna valamit),
a hézatortozói idegeit feltupírozva hosszasan szedelőzködik (készülődik).
A végeérhetetlen kászálódás főleg a reggeli felkelésnél mutatkozik meg,
amikor a dög ember képes eltölteni az időt szinte felkelvén, vagy félig ülvén
szöszmötölve (bíbelődve valamivel) az ágy szélén. Az ágyból való
kikászálódás olyan hosszú folyamat neki, mint egy végeérhetetlen tévésorozat.
Ott kecmereg (kúszik-mászik) míg a kedves, aki vár rá, egyáltalán nem marad
az. Annak dacára, hogy az ilyen viselkedésű embert rendesen megfenyegetik,
meg se hessinti (hessenti) az
egészet. Neki van ideje... Legtöbbször
le es késik jó becsületesen mindenről, de őt ez nem érinti, met (mert)
úgy értékeli saját cselekedetét, hogy mindent megtett a cél elérése
érdekében, csak a körülötte lévők hubriskodnak (szelesek, szetetnek,
kapkodva sietnek). Ezért teljes nyugalommal tápászkodik (nehézkesen
mozogva) fel az ágyból. Ezt követően szintén ráérősen cihelődik (lomhán
piszmogva készülődik) tovább. Van olyan es aki direkt tápászkodik (itt – tollászkodik)
annyit, hosszúra nyújtcsa (nyújtja)
az ébredést, hátha ha a párját visszacsalogatva még szerelmeteskedni
fog. Zsögödi |
Heverésző húsvéti
piros tojások a Nagy Laji dombja „erdejében” „Az az igazi érték, amit magad
művelsz.” Mondta a nyuszi s megmutatta... Fotó, tojáskészítés
meg miegymás a Fenyőszegi család keze munkája! |
|
|
Üdvözlök, ötletet
adnókat és a lelkes olvasókat! Szerkesztőség – borbelevi@yahoo.fr, Fenyőszegi úr honlapja itt : http://users.atw.hu/borbelevente/ . |