|
SZÉKELYEKRŐL EGY KICSIT ☼﴿ FENYŐSZEGI CSEREKJÉK 2009. A ZSÖGÖDI SZÓ
SZÉKELYFÖLDRŐL ÁLTALÁBAN
Székelyföld a Keleti-Kárpátok délkeleti részén terül el, azt is lehet mondani, hogy a mai Románia közepében van. Többségben Hargita és Kovászna megyében élnek, de Maros Megye déli részén is színmagyar székely települések vannak. A történelmi Székelyföld területein, ami most Brassó, Kolozs, Fehér, Bákó és Nyámc megyéhez tartoznak továbbra is élnek ott székelyek. Történelmi Székelyföld székely-magyar lakossága több mint 800000 fő. Érdekesség – az utolsó, 2002-es népszámláláskor egy székelyföldi cigány székely-indiai nemzetiségnek vallotta magát. Jelentős székely városok: Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Szováta stb. XX. században összetákolt városok és már azelőtt is létező fürdővárosok (települések) – Tusnádfürdő, Borzsék, Kovászna, Szentegyháza, Barót, Erdőszentgyörgy, Balán.
SZÉKELYEK EREDETÉRŐL A székelyek eredete a mai szent napig is bizonytalan. Rengeteg találgatás született honnan létükről. Mondták magyaroknak, hunoknak, gepidáknak, avaroknak, volgai bolgároknak, onoguroknak, a kaukázusi kabard-balkár leszármazottaknak stb. A legdivatosabb azonban a hun eredetlegenda. Ebből kifolyólag még mai napig is legalább 100 ember vallja magát hunnak a volt Udvarhelyszéken. A történészek török eredet véltek felfedezni. Czeizel Endre genetikus viszont megállapította, hogy a magyarral nem rokon nép, inkább iráni származású. Akárhogy is van, a székelyek teljes egészében átvették a magyar kultúrát, tehát annak részeseivé váltak. Magyar nyelv felvétele kérdéses. Lehet, hogy már letelepedésükkor már a magyar nyelvet beszélték. A székely nép története egybeforr a magyar nép történetével. Erdély történetében különös szerepet a határvédő székelység. Fontos szerepet töltöttek be a környező vidékek és országok gazdasági életében, főleg kereskedelmi vonalon. A száraz történelmi tényeket kihagyom, mert arról már sokan pirkáltak, s elég jól dokumentált anyagokat, inkább egyebekbe vágok bele.
Híres székelyek: - Dózsa György - Székely Mózes - Bethlen Gábor (fél székely) - Apáczai Csere János - Mikes Kelemen - Baróti Szabó Dávid - Körösi Csoma Sándor - Mikó Imre - Gábor Áron - Benedek Elek - Orbán Balász - Márton Áron - Tompa László - Tamási Áron - Kányádi Sándor - Nagy István - Nagy Imre - Kiss Manyi stb.
Hol is élnek székelyek SZÉKELYFÖLD határain kívül? Az említett megyéken kívül Romániában. 1941-ig Bukovinában is éltek szép számmal székelyek, mikor az ottani falvak lakói Dél-Magyarországra és Vajdaságba települtek át. Manapság pedig eléggé szétszóródtak a nagyvilágban. Valóban porlik, mint a szikla… Kompakt tömegben csak a mai Hargita, Kovászna és Maros megye déli részén élnek.
EGYSZERŰ SZÉKELY BÜSZKESÉGEI
Az egyszerű székely büszkeségek között van a gyönyörűen elkészített faházak és a kertek bejáratánál díszelgő székelykapu. Mindegyik kapun üdvözlet van felvésve, amit jövetelkör és távozáskor is elolvashat a vendég. A székelykapuk „fővárosa” a mai napig Máréfalva. Itt fontos megemlíteni Székelyföld erődtemplomait és kúriáit is, amelyeknek építkezési jellegzetessége elkápráztatja az arajáró kíváncsiskodókat. Más faanyagból készült kézműves tárgyak is nagy szerepet játszódtak a székelység életében. A legelőkelőbb bútordarab, amivel ágálni is lehetett, az a tulipános láda. Azok igenis szépen meg voltak cifrítva. Székely népművészet egyik remeke a kerámia. Sok helyen működnek kerámiával. Ilyen Csíkdánfalva, Csíksomlyó stb., de a kerámia központja továbbra is Korond marad. A székely népviselet, szőttesek, varrottasok messze héthatáron nagy népszerűségnek örvendenek. Mivel Székelyföld nagyobb részén a hideg vala az uralkodó ezért nemcsak az öltözetük, de az ételük is hasonlóan alakult. A jó házi kenyér, a szalonna és a hagyma a téli fagyos napokon elengedetlen eledelnek számított. A pityóka megjelenése előtt a köles volt az egyik fontos alapétel. A pityóka megjelenése óta az egész Csíkvármegye valóságos Pityokaországgá nőtte ki magát. Termesztett gyümölcsök közül megemlítendő az alma, a körte, a szilva, a dió és a szőlő. Még most is nagy népszerűségnek örvendő ételek: a zsírban eltett sós hús; a sütemények, azaz tészták közül a kürtőskalács és a pánkó, vagy az egyik változata a csöröge; a testfelmelegítők közül a székelyköményes és a szilvapálinka. * A székely büszkeségek közé tartozik a székely rovásírás, amelynek története a honfoglalás előtti kora tevődik. Székelyföldön mindig is használták, csak a jelentősége változott meg. Manapság is tanítják, főleg fiatal cserkészek körében elterjedt, még rovásírás versenyeket is szerveznek. * Egy másik nagy büszkeség a Csíksomlyói nyomda (1676), melynek alapítója Kájoni János volt. A székelyföldi katolikus nép szellemi felemelkedését eredményezte.
* * *
Egy kis érdekes történelmet mégis megreszkírozok. Egy mázsakönyvből válogattam össze-vissza az anyagot.
A SZÉKELYSZÉKEKTŐL MŰ MEGYÉNKIG
Menjünk csak vissza a kezdetekhez, amikor Székelyföld még egy területi egységet képezett és benne kilenc vármegyére tagolódott: Csíkszék, Kászonszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék, Marosszék, Aranyosszék, Sepsiszék, Kézdiszék és Orbai Szék. Később öt székre csökkent. Csíkszékhez csatolták Gyergyószéket és Kászonszéket, Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék Háromszék néven egyesült, a többi úgy maradt 1867-ig. Menet közben a XVIII. században Marosszék helyett létezett egy Torda és Küküllő vármegye, Csíkszék teljesen eltűnt, rajta Udvarhelyszék és Háromszék s egy cseppet Fogaras megye osztozott. A kiegyezés dátuma után eltűnt a térképről Aranyosszék Tordával egyesítve Torda-Aranyos megyét fabrikáltak belőle, elvesztve székely jellegét. Maros széket is felduzzasztották szász és román településekkel. Csíkszék, Udvarhelyszék és Háromszék kis határkiigazítással megmaradtak a régi formában, csak ezen túl megyéknek hívták. Az első világháború után Erdélyt Romániához csatolják. Az új kormány az államformán is teker egyet megváltoztatva a megye határain. Csík, Udvarhely és Háromszék megyék úgy maradtak, Maros megye még egy kicsit hízott és a Torda-Aranyos megye Torda megyére változott. A második világháborúig így is maradt. A Bécsi döntés után csak Csík megye maradt meg teljes egészében, Udvarhelyből, Háromszékből és Marosból a magyar-román határkiigazítás gyanánt egy jókorát lefaragtak. 1945 utáni román területrendezés szovjet befolyás alá került. 1952-ig nagyjából a két világháború közötti megyék voltak. Ezután pedig a szovjet befolyással létrejöttek a tartományok. Egyik ilyen tartomány a Magyar Autonóm tartomány volt Marosvásárhely központtal, amely magába foglalta szinte az egész Székelyföldet és 10 kisebb területi egységre (rajont) tagolódott. Kivételt képezett Aranyosszék. Eredetileg Mezőséget és Kolozsvár környékét is belé akarták venni a tartományba, de mégis maradt emígy. 1960-ban egyet tekertek a tartományon Maros Magyar Autonom Tartomány lett a neve, Háromszék nagy részét Brassó Tartományhoz (a régebbi Sztálin Tartomány) csatolták, helyette megkapta a szórványban élő magyar Kis-Küküllő menti településeket és néhány Mezőségi települést. Cél a románosítás volt, ami már a Tartomány területén kívül eső erdélyi városi településeken istenien végbement. Vagonszámra telepítették be a románokat egész Erdély területére megbontva annak etnikai sokszínűségét. Ezt művelték Dobrodzsa Tartománnyal is, ahol törökök, görögök és bolgárok éltek többségben. No, de kerekedjünk vissza a témánkhoz. 1968-után újból jött a megyésítés, ezúttal a hatalom tervébe az ország teljes átrendezése volt, ami alól nem voltak mentesek a történelmi székek sem. Új korszak következett a területrendezésben. A néhol száraz adatokból, mint kiderült Csíkszék, Udvarhelyszék és Marosszék a székelység betelepedésétől kezdően létezett később csatlakozott hozzá a három székből egyesült Háromszék is. Aranyosszékről sokat nem okoskodok, mert a megyésítésnél nem kapott nagy szerepet. A románoknak a kérdésük csak az volt, hogy teljesen feldarabolják-e Székelyföldet, vagy létrehozzanak egy magyar megyét. Jöhettek a tervek. A tervek között szerepelt olyan is, hogy Székelyföld keleti részét Moldvai megyékhez, míg a nyugati, északi és déli részeket román többségű erdélyi megyékhez csatolják. Ez a babba terv szerencsére nem valósult meg. A megyésítés előkészítése már 1967 nyarától elkezdődött. Magyar részről kevés szekértőt vontak be. Az első terv szerint egy többségében magyarlakta Udvarhely-Csík megyét akartak létrehozni és egy vegyes lakosságú nagy Maros megyét. Udvarhely-Csík megye Háromszék nagyját is magába foglalta volna. Székelyföldből az említetteken kívül Brassó megye kapott volna egy sarkolatnyit. A nemzetiségi kérdés és az esetleges cirkusz végett újabb módosítás zajlott. Az említett nagy székely megye nevét Udvarhely-Csíkot Hargitára akarták változtatni, ami később meg is valósult. Egyesek szerint jó volt a két világháború közötti felosztásféle megoldás. Ceauşescu és a pártja mégis két megye mellett döntött. Így született meg egy Hargita és egy Kovászna (Háromszék elnevezés helyett) megye. Maros maradt úgy vegyesen hozzácsatolva erdélyi román települések sorát. Azonban a megyésítés alkalmával lecsíptek Székelyföldből, Moldovai megyéknek adva néhány települést(Nyámc, Bákó, Vráncsa és Buzó megyék) módosítva a történelmi Erdély területi határait. Brassó megye is részesült Székelyföldből a rámért sarkolatnyi helyett egy morzsányit. Tehát Székelyföldet mégsem bombázták szét teljes egészében. A mű megyénk, azaz Hargita, nagyjából Csíkszékből és Udvarhelyszékből volt összeeszkabálva. A kérdés az, hogy ezen túl, hol is legyen a megyeszékhely. A megyeszékhelyvitában lezajlott harcba a vezetés nem avatkozott belé. A csíkiak sipítozták: „Udvarhelyré nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk!”. Ebből rögtön kiderült, hogy Székelyudvarhelyt akarták megyeszékhelynek. Csíkszereda mellett döntöttek mégis. A csíkiak hadakérozása erősebb volt. Ez volt az egyedüli szabadon választott megyeszékhely. Imigyen Ceauşescu bácsi sok helybéli székely vezetőt megnyert magának. 1968 februárjában megszületett megye a mai napig is létezik. A kommunizmus 80’-as éveiben el akarták tüntetni a térképről a két magyar többségű megyét, de addigra egyet térített a dolgon az 1989-es rendszerváltás, s maradt minden a régiben. A mesterségesen létrehozott megyében azonban sok dolog nem ment simán, s mostanáig sem megy csak bürüköl és görözdöl. A 2009. márciusában a parlament újra vaszkalódni kezdett, hogy jó lenne régiókra felosztani az országot. Az erdélyi magyar politikusok zöme Székelyföld területi autonómiája mellett voksolt, de ennek még a java hátra van, mert egyéb „fontos dolgok”, miatt elhalasztódott a téma. Addig is minden székely atyafi várja az újabb fejleményeket. Egy biztos, hogy az összetákolt Hargita megye csak egy jó ügyet szolgált, hogy a székelymagyarság nagy része egy tömbben maradhatott. A többi kamu. Történelembogarászó Zsinóros Székely Atyafi
SZÉKELY KÖZTÁRSASÁG?
Öhö! Nem kell rögtön álmélkodni, mert ilyen is volt kedveskéim, bizony. Ahogy Bárdi Nándi bácsi lejegyezte, Paál Árpád nevéhez fűződik ennek az eseménysorozatnak a megtervezése. Paál Árpád más dologban és látott jövőt a térség gazdasági helyzetével magyarázva egy független Erdélyi Köztársaságot képzelt el a maga sok nemzetiségével. Úgy vélte így a magyar és a román fél között elkerülendő lenne bármilyen konfliktus. Gyárfás elemér 1919 márciusában az önálló Erdélyről szóló tervezetét Iuliu Maniunak el is készítette. Paál és társai erőfeszítése nem volt elég. A románok által tartott gyulefehérvári nemzeti gyűlés (lényege, Erdélyt Romániához csatolni) sokkal hitelesebbnek tűnt az Antant (az I.Világháború győztes hatalmai) szemében. Ezt követően próbálták a székely autonómia tervezetét kidolgozni, mint egy semleges államalakulatot, amelynek hívei között volt Gál István, Pál Lajos, Haáz Lajos és Kolumbán Rezső is. Eszméje 1918 novemberében fogant meg a budapesti Székely Nemzeti Tanács nagygyűlésén. A lényeg az volt, ahol a székelység többségben van, a wilsoni elvek alapján (az egy tömbben élő nemzeti határok meghúzását, a teljes önrendezési jogok biztosítását, a népszavazás által történő határmeghúzást és a vesztes fél meghallgatását szorgalmazta) egy független, szuverén köztársaságot hozzanak létre, ehhez kérik majd Magyarország támogatását is, és a békekonferencián legyen képviselete. Udvarhelyszék álláspontja ez ügyben csak annyi, hogy a Székely Köztársaság eszméjét nem fogadta el. Paál propagandája sem látszott mérvadónak Udvarhelyen, pedig részletesen kidolgoztt minden fontosnak látszó pontot. Nemcsak a térség gazdaságával foglalkozott, hanem a külhoni kapcsolatokat is előkészítette, valamint megtervezte a köztársaság kikiáltásának időpontját. A köztársaság magába foglalta volna Székelyföld egészét kipótolva Maros-Torda, Kolozs és Brassó megyék magyarlakta területeivel. Erről a tervről tudomásuk volt minden egyes említett vármegyének. A román állam megszületése után Paált, az Udvarhelymegyei alispánt 36 társával letartóztatták. Egy másik tervezet, amiről legendák keringenek a Kós Károly féle Bánffyhunyadi Székely Köztársaság lett volna (40 000 emberrel a szervezkedett). Az elnöki Tisztséget Albrecht Géza földbirtokos töltötte volna be. Állítólag Kós még a köztársaság lobogóját és pénzérmét is megtervezte. Természetesen a meghiúsult terveknek voltak utóhatásai, főleg a II. világháború után, mikor a szovjetvezetés a Magyar Autonóm Tartomány létrejöttét szorgalmazta Romániában. A köztársaság a múlté, de az autonómia törekvések azóta is működnek. Székely Nemes
SZÉKELY ZÁSZLÓ
A XVI században fennmaradt zászlók szerint a székely zászló égszínkék mezőben aranyszínű vastag és felső baloldalán az aranyszínű Nap és ezüstszínű Hold található. Ez a mű zászlónk. Későbbi változat is van, vörös és fekete színek két egyenlő részre osztják a lobogót, középen az aranyszínű Nap és az Ezüstszínű Hold található. A Nap és a Hold helye több ízben is változott. Ez a zászló Székely Mózestől az egyetlen erdélyi fejedelemtől származik. Mivel az említett első lobogó régebbi, inkább azt tekintik (azt is használják) az eredeti székely zászlónak. Most jön egy igazi vérbeli cseles kis meglepetés. Azért nem kell kapaszkodni, nem vészesHargita megye önkormányzata úgy döntött, hogy ezen túl a megye hivatalos lobogója a régebbi székely zászló lesz, és lőn. Egy népcsoport zászlóját, hogy lehet egy megye zászlójaként hivatalosítani, ahol más nemzetek fiai is laknak? Hát így! Zászlóalja
Ajánlott olvasmányok:
Összeállította: Borbé Levente az úr 2009-ik esztendejében. |