FŐLEG ZSÖGÖDKÖRNYÉKI ***ÉLŐVILÁG***

2005

 

A nyájas olvasó éppen egy nagy kincset tart a kezében. Nemcsak Zsögöd környékének élővilágát ismerheti meg, hanem betekintést nyújt Székelyföld gyógy- és bolond növényeinek titkaiba, valamint máshonnan származó növények gyógyhatásáról is szó van, ügyesen elrejtve. Viszont hiányzik a hétvégi műsormelléklet csóré fehérnépekkel a hátoldalán. Sajnos egyelőre máshonnan szerezheti be az ez iránt érdeklődő. Lehet képek nélkül unalmatos, de utána lehet járni a dógoknak. Most van elég babbás könyv, s ne beszéljünk az Internetről.

 

Székelyföldi vadon élő gyümölcsök szedésének időpontjai:

 

Berkenye –                           szeptember – október

Borsika bogyó –                 szeptember – október

Dió –                                     augusztus – szeptember

Erdei eper (berke) –           május – július

Mezei eper (kos) -               május – június

Füge (vadegres) -  <             július – augusztus

Havasi meggy –   szeptember – október

Hecserli –                             szeptember – október

Isten gyümölcse –               szeptember – október

Kánya –                                augusztus – szeptember

Kokojza –                             augusztus – október

Kökény –                              szeptember – október

Málna –                                július – szeptember    

Mogyoró –                           augusztus – szeptember

Ribizli -                 július – augusztus

Som –                                    augusztus – szeptember

Szeder –                                július – szeptember

Vadalma –                           szeptember – október

Vad vackor (körte) –          szeptember – október

 

 

Persze sok megterem Zsögöd környékén is

Zsögödi burjanológus

Fokozottan védett Székelyföldi Állatok:

           Vidra, fehér gólya (Zsögödbe is van), Harismadár,

            nagy fakopáncs, zöld gyík, nyaktekercs, zöld küllő.

Zsögödkörnyéki védett területek állatai és növényei és állatai:

Bányapatakfeje – Bödösfürdőtől egy félórai járásnyira van. 1770-ben fürdőtelep volt, de most nyomát se lehet találni. A völgy végig teli van borvízforrásokkal, Elhagyatott bánybéjáratféléknél lehet látni a csillogó-villogó piriteket. Egyesek azt hitték h, hogy arany, de persze nem az. A kémes gázok egy cseppet fulasztóak, a bányából kiloccsanó víz, szintén borvíz. Medvék és farkasok tanyáznak arrafele.

Lúcs tőzegláp – Nagyospataka  ésKormospataka között terül el, egy kialudt vulkáni kráterben. A kráterperem 200 méterrel emelkedik a kráter fölé. A láp tőzegmohái között törpefenyők nőnek. Itt megtalálható még a tundra pici nyír es.  Sok más ritka növénynek az otthona: tőzegáfonya, tőzegrozmaring, kereklevelű harmatfű stb. A láp hossza 4-5 kilométer, szélessége 3-4 kilométer. Régebb még hiúzt is láttak arrafelé.

Borsáros forrásláp – Az Olt jobb partján, 651 m tszf. magasságban, 1 km-es hosszúságban, 50-200 m szélességben a Csíkszentsimon felé vezető úttól balra terül el. Zsögödfürdőről is megközelíthető (gyalog fél óra). Tipikus borvizes forrásláp. 15 hektárnyi területét lápi növényzet borítja, jégkorszaki maradványnövényekkel: törpe nyír (Betula humilis), mocsári kőrontó (Saxifraga hirculus), a rovarevő keskenylevelű harmatfű (Drosera anglica), hamuvirág (Ligularia sibirica). A tundrai Meesea hexasticha nevű mohafajnak itt van a legdélibb előfordulása a világon. A lápot 108 borvízforrás langyos vize táplálja.

 

A fenyvesekkel borított Zsögödkörnyéki tájon még előfordulnak őzek, szarvasok, medvék, rókák és farkasok, vaddisznók, mókusok és más állatok. Tavasszal a vándormadarak sokasága népesíti be az erdőket, mezőket. Tarka pillangókból sincs hiány, számos lepkefaj a kihalás szélén áll. A mezőkön még mindig nyílik a kockás liliom, boroszlán, pünkösdi rózsa, kékice (tárnics), még nárcisz is előfordult az Olt mentén.  

                                          Természetkambacsoló úr

 

NÉHÁNY SZÉKELFÖLDI VÉDETT ÁLLAT

Hiúz – Közép-Európa legnagyobb macskaféléje. Csak összefüggő erdőségekben él, ahol a barnamedve is tanyázik. 1953-tól védett állat.

Zerge – Európában és Kis-Ázsiában honos.  Magas hegységekben, vagy sziklás vidéken tanyázik.

Siketfajd és a Nyírfajd – Európában és Észak-Ázsiában található. Nálunk a Békási-szoros környékén futkorászik.

Barnamedve – Na ez még Zsögöd környékén is van. Béeregel még a Zsögödfürdei villákhoz is. Nyugat- és Közép-Európában van inkább. Megnő, ha kell két és fél méterre is (hosszába számítva)

Holló – Ritka madárka nálunk felé, de azét még van. Pedig előfordul Európában, Ázsiában, Kanadában de még Afrika egyes helyein is, persze egyre ritkábban. Veszélyeztetettek az Apolló- és a Havasi tűzlepke is

 

 

ZSÖGÖDKÖRNYÉKI ÉS MÁSHONNANI BURJÁNOK EREJÉNEK LEÍRÁSA

 

A gyógynövények inkább a baj megelőzésére fáinak, de jók betegség ideje alatt es. Sok nyavalyától megszabadítanak. Jó fűszerezni es. Az olyanok, amelyikek mérgezők, abból kevés adag kell, de megbolondítani az embert jó több es belőle. Szedésüköt májustól szeptemberig lehet véghezvinni.

 

A burjányok begyűjtésének fortélyai

Kell ügyelni, hogy összevissza hasonlító burjányokot ne szedjünk. Először meg kell ismerni a gyógyburjánt rendesen.

A kérget inkább új hajtású ágakról, törzsekről, esetleg gyökerekről gyűjtik.

A virágokot virágzás előtt vagy virágzáskor kell bégyűjteni. Legjobb, ha dél körül napsütötte időben kókoskodunk kint a mezőn, akkor van nagy hatékonysága. A burjányok lehetőleg legyenek szárazok.

A bogyókot szinte éréskor, vagy pont éréskor jó szedni.

A burjányok szárítása árnyékba történnyen, jó melegbe. Kell forgatni nehogy odafüleggyen. Legjobb valami papíron szárítgatni.

 

JELMAGYARÁZAT

Zsögödkörnyéki burjányok maradnak fekete színnel

a székelyföldi és annak környékéről származó burjányok pirossal jelöltetik meg

a kerti vagy termesztett burjányok színe zöld

a máshonnan származó burjánok színe a kék

 

Acsalapu, keptyelán lapi – rendbeteszi a légzőszerveket. Jó gyulladáscsökkentő

Akácfa – enyhe görcsoldó, köhögéscsillapító a virágja, kérgétől meg lehet futamodni, ha eszel belőle

Anyarozs vagy varjúköröm – kábítószert lehet katyfalni belőle

Aranyeső – katyfasztott itala jó a szivarasok elvonó kúrájába

Aranyvirág – bélférgeket kikergeti a bendőből

Ánizs – szélhajtó, görcsoldó, étvágynövesztő, fertőtlenítő hatású

Árvacsihány -  prosztatagyulladásra jó, de jó hüvelyt öblögetni es

Vadárvácska – teája köptető és vizelethajtó

Bazsalikom – jó borogató szer, fertőtlenítő is

Belekenyerfa, madárberkenye – gyümölcse vitaminpótló, szárított termése húgyutak tisztogatására jó

Benedekfű -  szúróka – étvágyjavító, emésztést elősegítő, epehajtó

Bodza – gyökere, termése, virága egyaránt hűlés esetén izzasztó, féregűzésre se rossz

Borsikabokor  - bogyói görcsoldó hatásúak, köhögéscsillapító, vérpotló

Borsmenta – állapotosok, májbetegek émelygésének, hányingerének eltűntetésére megfelel

Búzavirág – megpisiltet

Büdöske – olaja javítja a fényérzékenységet

Celler – húgyhajtó és szélhajtó hatású. Kismamáknál, ha szoptat több teje lesz.

Cikória – fokozza az epekiválasztást, máj- és epehólyagbántalmakra nagyszerű

Cickafark – mongyák még pulykafűnek, cickafarkkorónak, ezerlevelűfűnek es. Gyulladáscsökkentő, jó az égési sebekre és visszerekre kenőcsként. Teája étvágygerjesztő is lehet.

Citromfű – más burjánokkal keverve nyugtató, görcsoldó, szélhajtó

Csattanó maszlag - szúrókás folyóka – tüdőasztmára jó

Csihány, csalán – fáintos reuma, hólyaghurut, bélhurut ellen. Az egyik legjobb vízhajtó, gyökérkivonata hajhullás gátló

Cseresznye– szára éhgyomorra inni, rendbe teszi a vesét.

Csombor, borsikafű – vérnyomásemelő, emésztést elősegítő, étvágygerjesztő

Diófa – levelei vérnyomáscsökkentő, toroköblítőnek jók. Fürdőzésnél az aranyeret és a bőrkiütést is kezeli.

Eper, szamóca – levelei belekre hat, de jó fosás esetében es

Eperfa – vércukorszint-csökkentő hatása van a leveleinek. ha sok gyümölcsöt eszel belőle, meghajthat haver

Kis ezerjófű – étvágyfokozó

Fagyöngy (fehér) – attól függ milyen fán terem. Vérnyomáscsökkentő, galagonyával nyugtató hatást vált ki

Erdei fenyő – gyógyfürdővevésnél reumára hat

Lucfenyő, veresfenyő – frissítő hatású, szurkot pedig kell rágni

Törpefenyő – kérge, tüskéje, légúti fertőtlenítő

Fodormenta – gyomorfájás vagy felfúvódás esetén akciózik

Fokhagyma – ez es antibiotikus hatású. Kitisztítja a véreket és a beleket.

Fuszulyka – teája vércukorcsökkentő

Fűzfa – izületes nyavalyákra elcsúszik a teája

Vadgesztenye – A bogyóiból főzött kagyvalék gyulladáscsökkentő, s ki is izzaszt, ha kell. Jó a vérkeringésnek es.

Gyermekláncfű, pitypang, cikória – epehólyag és májbetegségek kezelésére alkalmas, katángkóróval párosítva testsúlycsökkentő

Gyöngyvirág – bogyói látási zavarokot, émelygést okoz.

Gyűszűvirágok – inkább nem kell használni, mert mérgező hatásúak

Hagyma – emésztést segíti elő, hűléskor es jó. Megfagyott testyekre es elmegy borogatásként.

Havasi meggy, piros kokojza, vörös áfonya – fertőtleníti a leveleiből készült tea a húgyutakat, helyrehozza a vesemedence gyulladást, bogyóiból készült szeszes kivonat bőrgomba-ölő

Hársfa – hűlés ellen, köhögésnek véget vetni nagyon jó a virágja Nyugtató fürdőt lehet összehozni a leveleiből

Hecserli, csipkebokor – virágja szájpenész ellen fáinka, bogyója, magva, vízhajtó hatású, sok C-vitamin van benne

Homoktövis – C és B1, B2 vitamint tartalmaz, finom lütyü készül belőle

Erdei ibolya – légcsőhurut esetén köpetőként használják, nyákoldó

Isten gyümölcse - galagonya – jó magas vérnyomásra, erősítik a szívet, nyugtatják az idegeket

Jázmin – fertőtlenítő hatású, hüvelyöblítő szer

Vadkakukkfű, vadcsombor – fertőtlenítőszer, szamárköhögést megszünteti Jó társítani levendulával, rozmaringgal és mentával

Kamilla – gyulladáscsökkentő, görcsoldó, fertőtlenítő hatása van

Kukukvirág, kankalin – jó szájüreget öblögetni vele, hűléskor se rossz

Keserű lapi vagy bojtorján, esetleg bogáncs – májbetegeknek kell adni

Kokojza, fekete áfonya – termésétől az ember szeme a sötétségben alkalmazkodik, hasmenés ellen fertőtlenítő hatású

Komló – toboza isteni nyugtató hatású, vérnyomáscsökkentő

Kökény -  virágja fosató, termése bélhurut ellen csudás

Köménymag – görcsoldó, gyomorerősítő, elősegíti a fingódozást

Körömvirág -  gyomorbajokra elég jó

Kukorica, törökbúza – vizelethajtó

Kutyabenge – kérge nagy adagban keményen megfosat

Leostyán – gyökerei húgyhajtó hatásúak, emésztési zavarokra es meglehet próbálni

Levendula – molyirtó szer, nyugtató hatása van, gyógyfürdő esetén az idegeget lenyugtatja

Lóhere – virágja hűléskor, reuma ellen teszi meg a hatását

Majoránna – szélhajtó, görcsoldó, étvágygerjesztő, emésztést elősegítő

Erdei málna -  levelei C vitamint tartalmaznak

Martilapi, békavirág, lókörömfű – köhögéscsillapító, köptető

Mák – kábítószernek is vagesz, legjobban az idegrendszerre  hat

Meggy – szára éhgyomorra inni, rendbe teszi a vesét.

Mezei szulák - folyóka virág – hashajtó

Mogyoró – levele jó a fogínygyulladásra, aranyérre, visszérgyulladásra

Muskátli – főzete csudás arclemosó

Nadragulya vagy farkascseresznye – mérgező növény. Isteni kisebb mértékben bolondítani vele. Az ember tőle hangosan beszél, ha kell táncol, de egyszerre kacag es, sír es. Elhomályosodik tőle a tudat, s összevissza lát mindent, aki bészürcsöli teáját.

Napraforgó – kipréselt olaja epehajtó hatású

Nyárfa – rügyei gyulladáscsökkentőek, a reumát es ki-ki veszi.

Orbáncfű – hisztéria ellen jó, és idegnyugtató, de jó máj és epebántalmakra is

Ördögborda, erdei pajzsika – bélférgeket megöli, hashajtóval ki lehet pucolni

Őszi kikerics – cseppet mérgező. Kicsi mértékben görcsös hasmenést idéz elő, nagymértékben halálos.

Nyírfa – vizelethajtó, vesekő kicsináló és reumára es jó.

Palástfű – nőknek fáintos. Vérzéscsillapító és összehúzó hatású.

Paprika, árdé és gogos – emésztést segítik elé

Papsajt – gyökerei jó a rekegések, köhögések ellen. Leveleiből szájöblögetőt és torok rittyenthetünk. ekcémás megbetegedésekre a leveleit a bőre lehet vetni

Párlófű vagy apróbojtorján – Isteni hűléskor, tüdőgyulladás esetén, olyan antibiotikum.

Pásztortáska – vérzéscsillapító, enyhe húgyhajtó

Peszternák – görcsoldó, jó vesekőt megbolondítani es.

Petrezselyem – húgyhajtó, jó a vesebántalmakra, de állapotos hölgyek kerüljék, mert vetélést idézhet elé.

Pipacs - köptető

Rebarbara -  kicsi adag étvágyjavító, hasmenés elleni szer, nagy adagban hashajtónak is használják

Repce – bélműködés serkentő, hashajtó hatású

Fekete ribiszke, ribizli – vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, érelmeszesedés ellen se rossz

Ricinus, csudafa – magvai nagyon mérgesek, legkeményebb fosató szer az olaja

Rozmaring – olaja reuma elleni bedörzsölő szerek alapanyaga

Sóskafa vagy sóskaborbolya -  gyökere jó májbántalmakra, gyümölcse és leveléből kitűnő lütyü készül.

Százszorszép – köhögéscsillapító, jó a bőrkiütésekre is.

Szeder – (vadon termő) bélhurutot rendbe rakja, jó  egyszerű teának es. Gyümölcsét bé kell pufálni

Szöszös ökörfarkkóró - virágaiból készült lötty jó köptető

Szurokfű, vadmenta – hűléskor jó bévenni belőle, köptetőnek is elmegy

Tátogtató – sárgaságra jó teaként

Tárkony – hurutos betegségeknél, magas vérnyomás csökkentésére nagyon jó.

Torma -  kicsi adagban elősegíti étvágygerjesztő, emésztést elősegíti és vizelethajtó.

Tölgyfa, cserefa – ülőfürdőkre isteni a kérge, vérzéscsillapító, hasmenés ellen javallott

Útilapi – vérzéscsillapító, fertőtlenítő hatású. A lapikot rea kell rakni a sebre.

Vérehulló fecskefű – kicsit mérgező, de jó a szemölcsre a tejnedve, kicsi mennyiségbe az epét is rendbe teszi .

Zsálya – vérbőség előidéző hatása van, hasmenés ellen es jó, gyökere aranyeres bántalmakra jó

Zsurló – vizelethajtó, húgyutakra fertőtlenítő hatású

Há persze van amelyik növéy megtalálható máshol es, ahogy ki van jelölve, de most így hoztam össze

A szerkesztő úr

 

 

 

GOMBÁK

Van belőlük elég sok. Inkább azokról rötyötölnék, amelyékek ismertebbek. Lehet ehető, mérgező vagy eppeg gyógyító.

Néhány Székelyföldi ehető gombaszedési ideje

1.        Csapirka, csiperke – május-október

2.        Erdei csapirka – június-október

3.        Galambgombák – június-október

4.        Kakastarély – július-október

5.        Keserűgomba – június-augusztus

6.        Kucsmagombák – április-május

7.        Lófing – május-november

8.        Májusi pereszke – május

9.        Medve gombák (vargánya, tinórú) – június-október

10.     Szegfűgomba – május-október

11.     Rókagomba – június-szeptember

12.     Őzláb – június- szeptember

13.     Lila pereszke – szeptember-november

14.     Ökörnyelv (gerebengomba) – augusztus-október

15.     Tintagomba – szeptember-november

16.     Fenyőalja (rizike) – augusztus-október

A csapirka B1, a medve gomba B2, a róka gomba A, a laska gomba B vitaminokat tartalmaznak, nemcsak fehérjékben gazdagok, mind a többi gomba.

 

Egyes mérges gombák megjelenési ideje:

1.        Gyilkos galóca – június-október

2.        Légyölő galóca – szeptember-október

3.        Nagy döggomba – július-október.

4.        Párducgalóca – június-október

5.        Sátán gomba – július-szeptember

6.        Susulykák – május-október

7.        Tölcsérgomba – június-szeptember (van ebből jó fajta es, de nem kell kockáztatni, csak, aki ismeri)

Persze zsögöd környékén megtalálható szinte az egész felsorolt jó és bolondgomba!

 

Persze a felsorolt gombáknak máskor is lehet jelenésük, de kevesebbszer, mint, ahogy mán ki van jelölve.  

A gyilkos galócából egyet, ha megeszel kinyúlsz. Elköltözöl az árnyékvilágba. Kisebb mennyiségbe révületbe lehet esni tőle.

A tölcsérgomba keményen tönkreteszi a beledet, s össze-vissza látsz, amit még sohase láttál, ilyesmi a párducgalóca is.

A susulyka egy cseppet szelídebb kiadású, mint a felsoroltak, de ettől is be lehet bolondulni

Nagy döggomba is egy pár metret megfuttat, akár a sátán gomba, amelyik a medve gombákkal személ.

Ezeknél a bolondgombáknál elsősorban, nyugtalanság, sápadtság és hasgörcs észlelhető, aztán jöhet a rángatózás, félrebeszélés, őrjöngés. Ellehet ájulni es, meg hányni, álmosodni es tőlük.

Ilyenkor a legpraktikusabb a hánytatás, s persze a bélmosás.                                   Borbé Levente

 

 

 

HALAK

Néhány fáintos halat sorolunk fel, amikből mán sokat tenyésztenek es. Persze legtöbb része patakokban van, mert a folyóvizeket eléggé beszennyezték. Azért lehet kapni a Küküllőben az Oltban, sa Marosban es. A tarosba bedig eleget. Egy pár pedig tavi halacska.

JELMAGYARÁZAT:

Zsögödkörnyékén is megtalálható halak maradnak fekete színben.

Sa többi piros színben

Népies elnevezés dölt betűkkelzárójelben

1.       Hegyi patakok halai:

Sebes pisztráng (pisztrang), pataki szajbling, guvi, bacsó, csíkhal (kígyó halacska), sügér (fésűhal, kandró, perszling), csuka, domolykó (balind, jác), durbincs (borholy, cingli, dörgecs, maca, lézser, tövishal)

2.      Hegyi folyók halai:

        szívárványos pisztráng, magyar márna (márna, zsömlehal, zsemlénk), domolykó, paduc, vaskos csabak, küsz (kisz, pisze, rütyőke, szélkeszeg, tejhal, ünhal), küllő (göbhal, göce, törbők), menyhal (kutyahal, törzsökhal), cselle (csetri, királyhal, pelehal) homoki csík, botos kölönte (botikó,ördöghal, köpőce, butikohal,kopza)

3.       Folyóvizek dombvidéki szakaszának halai:

Márna, garda (keszeg, korda)  küllő, bucó (cingli, kóc, orsóhal),

4.       Hegyi és dombvidéki tavak halai:

Tavi pisztráng, vándormoréna, kárász (kalics, széles kárász), compó (cigányhalsárhal, zöldike), bodorka, fehér busa, ponty (potyka, pozsár)

 

Biztos még sokat lehetne felsorolni, vagy egészen más néven futnak. A mesterséges tavakban persze van betelepített hal nagymennyiségben, ezek közül a ponty a legnagyobb, ha már evészetről esik szó.

Zsögödi halászkodós

 

Zsögödkörnyéki bogarak, lepkék és hüllők

BOGARAK – Kékfutrinka, gabonafutrinka, szentjánosbogár (éjjel világít), lágybogár, lucernaböde (hasonlít a katicabogárhoz), hétpettyes katicabogár, több fajta cincér, nünüke, szarvasbogár, ganéjtúró, szarvas ganyétúró, cserebogár, rózsabogár (fényesbogárnak is hívják), orrszarvúbogár, pityókabogár, csihány-levélbogár stb.

LEPKÉK – csüngőlepke (piros-fekete színű), moly, párducfoltos araszoló, fenyőbagoly, csíkos medvelepke, pávaszem, boglárka lepkék, repce és káposztalepke, fecskefarkú lepke, kardos lepke, nappali pávaszem, bogáncslepke, gyászlepke, fekete szemeslepke stb.

HÜLLŐK – foltos szalamandra, pettyes gőte, tarajos gőte, hegyi unka (béka), barna ásóbéka, varangy, kecskebéka, erdei béka, fürge gyík, zöld gyík, fialló gyík, haragos sikló, erdei sikló, vízisikló, keresztes vipera stb.

 

 

Hát lehetett volna pókokról, legyekről, méhekről, darazsakról satöbbiről írni, de ez így elég, ejsze.

 

 

Az anyagot le lehet olvasni a www.geocities.com/borbelevente honlapon. Küldhetnek levelet a borbelevi@yahoo.fr e-mail címre