Perlés

Késetten visszahozott dokumentumok

           A referátumban szeretném ismertetni mindenkivel, az 50-es évektől kezdve a mostani jogszabályokat és véleményeket e témáról. Érdemes tudni, hogy mindegyik könyvtárnak van saját könyvtárhasználati szabályzata, tehát nem beszélhetünk egy egységes szabályzatról, ami időben és térben is változik folyamatosan. A könyvtárosok egyik fontos feladata, hogy megakadályozzák a rájuk bízott könyvállomány elvesztését, elkallódását. Ennek során mindnyájan sok időt és munkát fordítanak arra, hogy visszaszerezzék a határidőre vissza nem hozott könyveket.  Egy 1954- ben keletkezett írás szerint, addig sokszor eredménytelennek bizonyult minden könyvtárosi fáradozás, mivel nem volt pontos szabályzat. Ám ebben a Rákosi Mátyás Művek Központi Műszaki Könyvtára változtatott. Egy jogügyi iroda segítségével kidolgozták és bevezették a Központi Műszaki Könyvtár szabályzatát.

      „ 7. A kölcsönadási határidő minden felszólítás nélkül pontosan betartandó. A határidő lejártakor vissza nem szolgáltatott kölcsöntárgyak után minden megkezdett napért darabonként 0, 50 Ft. Késedelmi díj fizetendő. A késedelmi díj összege legfeljebb a késedelmesen visszaszolgáltatott kölcsöntárgy beszerzésének ötszöröse lehet.

            A határidő lejártát követő legkésőbb 6. napig külön felszólítás nélkül visszahozott kölcsöntárgyak után késedelmi díjat a Könyvtári vezetője indokolt kérelemre elengedheti. Ismételt késedelem esetén a késedelmi díj el nem engedhető.

       8. A könyvtár a kölcsönzési határídő lejárta után a kölcsönzőt a visszaszolgáltatásra egyszer írásban felszólíthatja. A felszólítás elküldéséről a Könyvtárnak írásos bizonyítékkal ( ajánlási vevény átvételi elismervénnye) kell rendelkeznie.

            A felszólítás kézbesítéstől számított 8. napon belül vissza nem érkezett példányt a Könyvtár elveszettként kezeli. Az elveszett kölcsönzési tárgyat a kölcsönző saját költségén beszerezni és beszolgáltatni köteles. Bármely oknál fogva beszerezhetetlen, vagy a felszólítást követő 8 napon belül vissza nem jutatott kölcsöntárgyakért, a kölcsönző kártérítéssel tartozik. A kártérítés összege a vissza nem szolgáltatott kölcsöntárgyak beszerzési árának ötszöröse. A társadalmi tulajdon hatékonyabb védelme teszi szükségessé és indokolttá, hogy a nem ritkán beszerezhetetlen, vagy csak külföldről igen sok utánjárással és deviza felhasználással beszerezhető kölcsöntárgy elvesztése esetén a kártérítés az itt rögzített mértékben állapítassék meg.

   13. A könyvtár nem kölcsönözhet további példányokat

       a, akinek lejárt vagy bármilyen szempontból elintézetlen kölcsönzése van.

       b, akinek már 4 kötet könyv és 4 példány folyóirat kölcsönzésben van.,

       c, akit a Könyvtár kölcsönzéssel kapcsolatban legalább öt esetben bármilyen címen          fizetésre kötelezett. Ez esetben a Vezérigazgatóság külön engedélye szükséges a    további kölcsönzéshez.

      d, aki könyvet vagy folyóiratot, akár egy esetben is, megcsonkított.

      e, aki nem saját részére kölcsönzött tárgyat a Könyvtár megkerülésével továbbadja. „

          Ezek az intézkedések, melyek a M. T.  123. §-ára való hivatkozással szigorú rendszabályokat helyeztek kilátásba a kölcsönzés terén az állomány védelme szempontjából az ott dolgozók elmondása szerint, rövid idő alatt nagy eredményeket hoztak. A rendezetlen kölcsönzők elleni pénzbüntetések és azok hivatalos levonása kilátásba helyezésének hírére, az első hónapban 3. 844.- Ft értékű, már réglejárt, kölcsönkönyvet hoztak vissza az olvasók.

       Az Országgyűlés 1994. április 6.- án alkotta meg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt. 1995. január 1.-én pedig az új típusú, önálló bírósági végrehajtói szervezet is megkezdte működését. Ez nagyban befolyásolta a perbehajtási procedúrát. Jogrendünkben, amely megvalósítja a jogállam követelményeit, nem engedhető meg, hogy valaki igénybe vegye a társadalom által nyújtott könyvtári szolgáltatásokat, de ne tegyen eleget az ezzel kapcsolatos legelemibb kötelezettségének, és ezáltal megnehezítse, hogy mások is kielégíthessék kulturális igényeiket. Ezért, hogy később a követelés behajtása minél könnyebb legyen, már a könyvtárat igénybe vevőnél történőelső kapcsolatfelvételnél gondolni kell. A könyvtáros kötelessége, hogy amikor a kölcsönvenni kívánó személy ebből a célból a könyvtárosnál jelentkezik, a könyvtáros rögzítse a kölcsönvevőnek azokat a személyi és egyéb adatait, amelyekre a későbbiekben szükség lehet. Ezek az adatok a következők:

                             A) Név, születési hely és idő vagy az utóbbi helyett az anyja neve, a személyigazolvány száma. A név mellett ezekre, a további adatokra, akkor van különösen nagy szükség, ha gyakori családnévről van szó. Előfordult már nem egyszer, hogy ugyanabban a lakásban lakott a nagyapa, az apa és a fiú, és mindhármuknak ugyanaz volt a nevük. Persze egyik se használta a junior, ifjabb elnevezést. A végrehajtó ennek különösen örült, a közelebbi adatok hiányában nem tudhatta: kivel szemben is kell tulajdonképp eljárnia.

                          B) Állandó lakóhely: helység, utca, házszám, emelet, ajtó. Az illegális bevándorlók így biztos nem tudnak könyvtári dokumentumot eltulajdonítani.

                         C) Foglalkozás, munkahely (vállalat, gazdasági társaság, szövetkezet, intézmény stb.) nyugdíjasnál ez a jelleg.

                    Önálló foglalkozásnál ( vállalkozó, iparos, kereskedő, ügyvéd stb.) a tevékenység gyakorlásának helye (székhely, telephely), bankszámlájának száma, esetleg az adószáma

              Ezek az adatok azért kellenek, mert nélkülük, ha szükség lesz rá a könyvtár nem tudja a követeléseit a bíróságnál érvényre juttatni.  A kölcsönvevőt a könyvtár tájékoztatja arról, hogy meddig lehet nála a könyv, mikor kell azt visszaadnia, és a késedelemiért milyen hátrányok érik a kölcsönvevőt. Ha a kölcsönzés lejárt a gyakorlat szerint a könyvtár szerint a könyvtár rendszerint vár még néhány napot, de ezt követően kötelessége, hogy felhívja a kölcsönvevőt a könyv visszaadására. Az első felhívásban a könyvtár arra hívja fel a figyelmet, hogy a kölcsönvevő haladéktalanul adja vissza, és egyúttal a késedelmért kilátásba helyezett összeget is fizesse meg, ha ennek nem tesz eleget, a könyvtár kilátásba helyezett összeget is fizesse meg. Ha ennek nem tesz eleget, a könyvtár az igényét bírósági úton érvényesítheti, aminek a költségei a kölcsönvevőt terhelik.

             Ezt követően a könyvtár a postai kézbesítés idejét is szem előtt tartva vár egy bizonyos ideig, majd pedig, ha az első felhívás elküldésétől számítva mindegy 2 hét eredménytelenül telt el, második felhívást bocsát ki. A második felhívásban a könyvtárnak már közölnie kell azt az összeget,a melyet a könyv visszaadásának elmulasztása miatt a kölcsönvevőtől követel. Ez az összeg mindenekelőtt a könyv árát tartalmazza. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a gazdasági élet változásait. Egy régebben megjelent és pl: antikváriumban vagy egyébként beszerezhető könyv esetén, nem a könyv eredeti árát, hanem a jelenlegi beszerzési árát kell figyelembe venni. A már antikváriumban sem beszerezhető, fontos könyvnél pedig azt a költséget kell figyelembe venni, amelybe a könyv fénymásolása kerül. A költségekhez tartozik továbbá az ugyn. Késedelmi díj (pótlék) és a postai költség is. Mindkét felhívást ajánlott levélként kell a mulasztó részéra kézbesíteni.  A második felhívásban tehát arra kell felhívni a mulasztót, hogy a könyvet haladéktalanul adja vissza. Ha ezt megteszi, akkor őt csak a járulékos költségek terhelik. Ha azonban a felhívásnak nem tesz eleget, akkor a könyv összegszerű árát is meg kell fizetetnie, és ha ezeket a költségeket 15 napon belül, nem téríti meg, a könyvtár a bírósághoz fordul követelésének érvényesítése miatt, az ebből származó költségek pedig a kölcsönvevőt terhelik. Ez akkor is irányadó, ha nem könyvről, hanem más kulturális jellegű tárgyról van szó. A mai jogszabályok lehetőséget adnak, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal lássa el a közkönyvtár olyan hátraléki kimutatását, amely a könyvtárból kölcsönvett könyv elvesztéséből vagy megrongálásából eredő követelésre vonatkozott. Ám ezt az  intézkedést Alkotmánybíróság, nem tartja jónak. Ha a második felhívás is eredménytelen maradt, a könyvtár köteles a bírósághoz fordulni abból a célból, hogy a kölcsönvevőt a könyvtári követelés megfizetésére kötelezze. Nincs arra lehetőség, hogy az állam, önkormányzat stb. tulajdonát ért kár miatt keletkezett követelés érvényesítését a könyvtár elengedje. A könyvtári követelések rendszerint nem haladja meg az 1994-ben meghatározott 50 000 Ft- t, így a követelést fizetési meghagyással kell érvényesíteni. A fizetési meghagyásos eljárást a polgári rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XIX. fejezete szabályozza.

        5 .  Ha a kölcsönvevő a fizetési meghagyásban foglalt kötelezettségének az ott megállípott teljesítési határídő, rendszerint 15 nap alatt sem tesz eleget, a könyvtár feladata, hogy követelésének behajtása iránt intézkedjék.

            Az azonnali beszedési megbízás alapján az adós számláját vezető pénzintézet a követelés összegét haladéktalanul átutalja a könyvtár számlájára. Az azonnali beszedési megbízásos eljárás még nem bírósági végrehajtás, ezért ilyenkor nincs végrehajtási költség sem. Az azonnali beszedési megbízással kapcsolatos részletes szabályokat a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet, valamint a pénzforgalomról szóló 3/1992. (MK 34.) MNB rendelkezés tartalmazza.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár:

 Peresítés   
Intézi: pénzügyi osztály peresítésre a könyvtárak a Használati Szabályzatban meghatározottak alapján adják át a tartozók anyagát. A perlésre beadott anyagok számítógépes nyilvántartásba kerülnek, mely alapján készülnek a hátraléki kimutatások és a fizetési meghagyások.
A hátraléki kimutatásokat a kölcsönzői tasakokba berakják, a fizetési meghagyásokat a kerületi bíróságoknak megküldik. A tartozásukat rendező olvasók hátralékai a nyilvántartásban rendezésre kerülnek, majd ezután a tasakjaikat visszaküldik a könyvtáraknak.
A bíróságoknál függőben maradt perlési anyagok 5 év után, behajthatatlan követelésként leírásra kerülnek a főigazgató és gazdasági igazgató engedélyével. 

Betöréses-lopás,

Könyvtárakban előforduló betöréses-lopások esetén a könyvtár vezetője, annak távollétében a betörést észlelő munkatárs, köteles azonnal a rendőrséget értesíteni.
Az esetről 2 példányos jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből 1 példányt 24 órán belül az eszközgazdálkodásra be kell küldeni, ahol megteszik rendőrségi a feljelentést, és a vagyonbiztosítónál bejelentik a a káreseményt. A jegyzőkönyvnek legalább tartalmaznia kell a betörés időpontját, a behatolás módját, a rendőrség értesítésének tényét és az ellopott eszközök, dokumentumok jegyzékét. A jegyzőkönyvet legalább két személy aláírásával kell hitelesíteni. Szükség esetén értesítendő még a Műszaki Osztály, Gyorsszolgálat /zárcsere, üvegezés, stb./
Nyitva tartási idő alatt történt lopás esetén az eljárás fentiekkel megegyező, csak a biztosító felé nem történik meg a bejelentés.

Szegedi Egyetemi Könyvtár

13. Késedelmi díj

A lejáratot követő hét napig, SZTE oktatók és tudományos tevékenységet folytató dolgozók esetében 14 napig könyvtárunk nem számol késedelmi díjat (kivéve éjszakai kölcsönzés esetében!), amennyiben ez idő alatt visszakapjuk a késedelmes könyveket. Ezt követően minden egyes késve visszahozott dokumentumra, a lejárati határidőtől kezdve késedelmi díjat számolunk fel, amit az olvasó a Kölcsönzőben fizethet be, annak nyitvatartási idejében.

Amennyiben a pénztartozás eléri az 1000,-Ft-os összeget, a továbbiakban a számítógépes rendszer nem engedélyez semmilyen kölcsönzési tevékenységet!

14. Felszólítás

A kikölcsönzött könyveket az olvasónak minden külön értesítés nélkül vissza kell juttatnia a megadott határidőre a Könyvtárba. Ennek elmulasztása esetén a késedelmes olvasókat Könyvtárunk hagyományos vagy elektronikus levélben emlékezteti a lejárt határidőre.
E felszólítástól függetlenül a lejárat napjától életbe lép a késedelmi díj számlálása.
A hagyományos értesítés postaköltsége: 50,-Ft, melyet a Kölcsönzőben kell befizetni.

15. Sérült, elvesztett könyvek

Elvesztett vagy megrongált dokumentum esetében a Könyvtár

elfogad egy másik példányt, amennyiben az érdemben pótolja az elvesztett/megrongált kötetet;

kérheti az elvesztett/megrongált dokumentum eszmei értékének megtérítését, ha az eredeti példány érdemben nem pótolható.

A dokumentum elvesztését vagy sérülését a Kölcsönzőben kell jelezni.

Az Egyetemi Könyvtár tulajdonában levő könyvek (jegyzetek és tankönyvek is!) szövegének aláhúzása, kijelölése, az oldalakra történő jegyzetelés is rongálásnak minősül!

16. Kölcsönzési jog megvonása

Vissza