A tökéletes működéshez Mozilla Firefox szükséges!
|
|
Felgyorsult életedbe
nem férek már bele
Összeszorult torkom marja
az élet vegyszere
Kárpótlásként felkínáltad
a testedet nekem
Mert tudod jó, hogy én soha
nem ellenkezem
Mint trónján ülő király
várom mástól a megoldást
Mert káprázat csak a boldog élet
és nem valóság
Törhetetlen kemény szíved
ostrom alatt áll
S nem hajlik meg akkor sem
mikor más már meghátrál
Bohócruhád álszent mosolyt
rajzol az arcodra
Mikor a legvakmerőbb rémálmaid
válnak valóra
Bezártál a börtönödbe
de nálam van a kulcs
S búcsúzóul csak annyit mondasz
úgyse szabadulsz
ref:
Csapdába csaltál, nincs kiút
te szerelemből viselsz háborút
Csapdába csaltál, itt a vég
de biztos ami biztos, még hátralépsz |
|
