Kakasdi Hagyományőrző Együttes
30 év eseményei dióhéjban
1990


1990. 
február 3.


Az első farsangi Székely táncrendezvényt a Bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Ház szervezi, de a Székely Körök Szövetsége támogatja a szervezést, ezért a meghívó mellé egy levelet is mellékelnek, amelyből több intelem olvasható.
Így pl.: „…mint említettem a bált a művelődési ház rendezi, de a mozgósításhoz és a sikeres lebonyolításhoz a Székely Körök segítségét is várjuk…” – továbbá: „…próbáljátok rábírni a jelentkezőket, hogy székely népviseletben jelenjenek meg, ezt az alkalmat használják fel arra, hogy bemutassák táncaikat, énekeiket és nem utolsó sorban öltözködési szokásaikat. A farsang a jókedv és a vidámság ideje, ezért a csoportok és a bálon részt vevők az alkalomhoz illő táncokat, énekeket és tréfákat elevenítsék fel. A tánc szüneteiben lépjetek fel és adjátok elő az erre az alkalomra összegyűjtött táncokat, énekeket és vidám anekdotákat. Arra viszont legyetek tekintettel, hogy a táncé lesz a elsőbbség, ezért a szünetekre szánt műsorok legyenek rövidek, inkább többször lépjenek fel 5-5 perces műsorszámokkal.”

Csupán az érdekesség kedvéért idézzünk még egy részletet a levélből, hogy milyen típusú feladatok várhatnak megoldásra; pl. Fazekas Lázár a lengyeli Székely hagyományőrző Csoport tagja egy rövid mókás szöveget fog előadni, majd a „versenyzők” sorrendben „lefordítják” a hallott szöveget. „Aki a legtöbb székely kifejezésnek mondja meg a jelentését, az győz…”
– szól a tájékoztatás.



Felkérés érkezett Siklósról, hogy a tájházukban ősszel megrendezendő falunapon a kakasdiak mutassák be tudásukat. „Kérem írja meg, lehetséges-e, s ha igen, milyen módon /a fellépés – a Szerk/, s milyen produkcióik vannak?”– szól a kérdés és a feltételes felkérés.


A válasz: „Sajnálom, hogy kérését nem teljesíthetjük. Együttesünk egyelőre le van állva. Kakasdon nincs hol fellépjünk, mert most épül a faluház, s közben a fiatalok közül ott hagyták az együttest, így csak az idősebb nénik az Andrásfalván szokásban volt fonó jelenetet tudnák előadni néhány énekkel és mesével…”

„Ha mindenképpen székely együttest akarna, úgy ajánlom hívja meg az aparhanti, az izményi, a lengyeli, vagy az érdi együttest – ezek mind jól működő együttesek…”



Ebben a levélben figyelmet érdemel, hogy az együttesnek nincs próbahelyisége sem. Ez is megoldódik Illés Ferenc polgármesterré választása után. Miután az együttes Illés Ferencet befogadta a tagjai sorába, ő különösen szívén viselte és megoldotta ezt a gondjukat.
Az együttes állandó próbálási lehetőséget kapott a Polgármesteri Hivatal dísztermében. Többek emlékezete szerint ezt a korábbi tanácselnök, ekkor már önkormányzati képviselőként igen nehezményezte, mert féltette a parkettát a táncosoktól. Ebbéli félelmének volt alapja, de akkor nem tudtak más megoldást.