Kelés (Andrásfalva-49) - A sebek nevei: Kelés,
tüzes kelés, dagadás, kemén-dagadás, tályog, nagy marin,
feneketlen seb, éjjeli pattanás, szerelem-szökés, epsemereg
és leves-gennyes terjedő ragályos seb |
|
(Andrásfalva-15) |
-
A kelést mivel gyógyították? -
Hát legjobban,
ami legjobban használt neki, kerestünk egy olyan asszont,
amelyknek kicsikéje volt, s szoptatott, és fejt
tejet. Azt a tejet búzalisztvel esszegyúrtuk,
s azt tettük rá. Megkentük egy kis zsírval, hogy ne
ragadjon rá. Ez volt a legjobb. -
Aztán még más csinálta úgy, hogy szalonnát vágott rá, vagy pedig hagymát
sütöttek rá. Evvel a háromfélével szokták régebb a kelést gyógyíttani.
Nem kivágták, hanem evvel gyógyították. -
Na és ez megérlelte? -
Megérlelte, még
ki is hasította. -
Utána kinyomták? -
Igen. |
(Andrásfalva-31) |
-
A kelésre mit tettek, hogy kifakadjon? -
Hát mit tettünk? Hagymát. -
Főztünk
húslevest, s abba a húslevesbe belétettünk hagymát. S akkor azt
a hagymát kiszedtük, ha jól megfőtt, és széjjelszedtük,
és a hagymának azt a kovákot..., mert olyan
részleges a hagyma. S azt leraktuk. Az kifokasztotta,
meg es érlelte, s ki jes fokasztotta. -
Tulipánlapival gyógyítottak-e? -
Nem
hanem lenmagot s
kendermagot méhviasszal egybefőztünk, egybe olvasztottuk, s avval leragasztottuk azt a kelést. |
(Andrásfalva-48) |
-
Rossz
kelés? -
A csúnya rossz sebeket a Szucsáva vizibe kellett mosni. A folyó víz
kivontatta és elvitte a sebről
a fájdalmat, s meggyógyult. -
Keléses seb gyógyítása? -
A keléses lábat új fazékba tett vízben megmosták, és
azt a vizet a keresztútra
kiöntötték, hogy másra ragadjon a kelés. -
Vagy: az almát kétfelé
hasították, azzal a
gennyes sebrészt
megnyomkodták. Újra összetéve a
keresztútra tették. A hiedelem
szerint, elég volt az is ha
valaki felvette, arra már ráragadt a gennyes seb. |
(Andrásfalva-49) |
-
Veres hagymát sütöttek és rátették. -
Vagy kovásszal
és háziszappannal
keverték. -
Nyúlhájjal fokasztották ki. -
Fehér liliom
levele, utilapi, citromlevél is
szívja a sebeket. -
A fekete nadály gyökerét megfőzték, és azzal mosták a sebet. -
Írt főztek vagy
gyúrtak. -
A rajviasz, a
szalonnaszelet, a paradicsom és a tehéntúró és a vajlapi is érleli és
kifakasztja a keléses sebet. |
(Andrásfalva-59) |
-
A hagymát
megfonnyasztották a füttőn /kályha/ s akkor a kovát levették,
s rátették a daganatra,
/duzzanat/ s ez megérlelte és kifokadt a
duzzanat…, a kelés. |
(Andrásfalva-60) |
-
Akármelyen kelés, vagy seb volt,
a hagymát kétfelé hasítottuk...
-
A kelésre sült
hagymát tettünk. -
Megsütték a hagymát,
kettőbe vágták s úgy levettek a beliből egy kovát, s
abba szappant tettek, s ezt tették a
kelésre. -
Írt csináltunk
belőle…A hagymát felvágva jól megdinszteltük. Akkor szappant tettünk
hozzá, jól esszekevertük, amikor
kihült,
rongyra tettük, úgy
ráborítottuk a kelésre. |
(Istensegíts-74) |
-
A kelés az mitől jött, és mivel gyógyították?
-
- A
tésztát esszegyúrták ugye… - tejvel,
sokszor csicstejvel /anyatejvel/, s
akkor még mézet es tettek belé, s akkor
még hagymát es pirítottak- sütöttek, s
akkor tettek viaszot, vaj pedig zsírt,
s azt akkor rejatették s az kihúzta. - Vaj pedig
a kelésre tettek
nyúlbőrt. Azt megáztatták a
tejbe, s mikor
jól megpuhult, azt rejatették arra a kelésre, s az addig érlelte, ott
megpuhult a izé…, hogy kifakasztotta azt a kelést.-
S akkor még a bótból ... vettünk a
patikából klastromot, s azt megpuhítottuk, s akkor aztot elnyomtuk jól…, s azt rejatették,
s az osztán kijes húzta
még a gyükerit es.
-
Mü …izét
tettünk reja az ejenre… -
Sós szalonnát-füstöltet, s vékonkára levágtuk… -
Még a nagymarinra-jes.
Abból a sós szalonnából vékonkát levágtunk, s békötöttük, jól leszorítottuk,
s 2-3 napra már ki vót fokadva
az a seb. |
(Istensegíts-75) |
-
Még
amúgy mivel gyógyították az ilyen keléseket, marinokot ? Valamit nem főztek
essze a gyógyításukra ? -
Elyen lapikot, de az vót a legjobb… a laposminta. -
…Vót fejérliliom, azt esszekevertük.
…akkor vót utilapi, azt es úgy
megveregettük, s a
kelést békötöttük vele, s a két három napra ki vót fokadva. -
Az írt ismerték-e
Istensegitsen ?
-
Anyám főzte. Méhviasz, s fenyőfaszurok, s kámfor, s faolaj. Négy félét esszefőztek. Az nagyon jó orvosság. -
Marcinak az enyimnek nagyon
fájt a lába.
-
Vót még a bukovinai
üvegbe ebből a zsírból…, ebből
az orvosságból. -
Tuggya-e…? - …járt Marci az orvoshoz.
Nem gyógyult, s nem gyógyult… -
S akkor lejött
hozzám, s aszongya: -
Anyóka, van e
még belőle? Mondom: Van fiam. Megkente. Elég az, hogy kellett harmadnap múlva mennyen…,
- me’t ugye kellett a bányába mennyen… -
Hát most mit csináljon? Újrakötte Marci, s az orvos kioldta, s - aszongya:. -
Marci! - aszongya az orvos, - ez
olyan szép... magának ez
a sebje most, - aszongya
-, mi van ezzel? -
De ugye annak a
kámfornak érzik a szagja… - aszongya: -
Maga nem csinált valamit ? -
Akkor Marci elbeszélte,
hogy van nekem egy mamám, s az tett rá házi orvosságot. -
Hogy tette fiam? - aszongya
- ... mondd el! -
S elmondta
Marci az orvosnak. S na ládd-e fiam... - aszongya - ...némelykor - aszongya - jobb ez a házi orvosság, mint ha a patikából
megveszik. Ez nagyon jó. |
(Istensegíts-77) |
-
Hát
ez olyan vót, hogy a lábán lett egy kelés, s hát addig kellett ott
sántikáljon. -
Akkor répalevélvel…, akkor szalonnával, főtt
szalonnával. Akkor érelték még
anyatejvel
is. -
Tésztával esszegyúrták, s azt rátették, s
békötték.
Na és mikor ez kifokadott, akkor tettek még reja... mit tudom...?
…paradicsomot es,
hogy húzza. …Még mindent, répalevelet es,amit csak
kitaláltak. -
Minden háznál más szokás
volt, csak tuggyák gyógyítani.
-
De legjobban a gennyet
mi húzta…? - megmondom. -
A hegedűszurok
/gyanta/. A hegedűszurkot esszetörték, …olyan lisztre, azt rejatették,
s az
hamar húzta ki
a gennyet. Én csak magamról
tudom… -
A szurkot
lisztté törték, és azt rejaszórták, s az annyira gyógyította, hogy
az hamarosan meggyógyult. |
(Hadikfalva-95) |
-
Amikor kelés lett rajtunk, - akár emberen, akárkin - , hát mi vót a gyógyítás?
-
Süttük a hagymát.
Rátettük, kifokasztotta, s meg vót
imá’ gyógyulva… -
Nem mentünk
orvoshoz, hogy kivágja. |
(Andrásfalva-41) |
-
Mejj (mell)
kikelés, tályog és daganat? -
Vad árvácskát
főztünk, s avval
borogattuk. Az árvácska levibe tiszta fejér
rongyot áztattunk, s azt kicsavartuk, s azt borítottuk reja
a tályogra. Rá száraz rongyot tettünk. -
Timsóval es gyógyítottuk a tályogot. A timsót az espár /sparheit/ tetején megégettük, kiszárasztottuk. Olyan lett, mint
a túrós liszt. Felszedtük az
espárról,
s mikor kihült, tiszta
fejér rongyba tettük, s azt a tályogra borítottuk. Ez kifokasztotta
a tályogot. |
(Józseffalva-153/154) |
-
A kelést mivel gyógyították ? -
Hát tudja a kelést, több mindennel lehet gyógyítani. De a kelésnek legjobb, hogy ha mán egésszen látszik a gennyezés, van neki hegye… -
Me’ van két fajta kelés… -
… amelyiknek
nincs feneke - így tanultam, hogy belül van
a gyökere, és nem húz hegyet. Azt
csak a lúgos szappan megkaparva… - disznózsírval megborogatva, éjjelre azt…,
és nappalra sós szalonnát. Az pucolta
ki a feneketlen gilvát. |
(Hadikfalva-136) |
-
Kelés, ha lett valakinek ? -
Hagymát sütöttek, s ráborították a
hagyma kovászt. Vagy tulipánt levelet tettek
rá. -
-Vagy vót az a Mária virág, - úgy mondtuk - lapos mint a... …Azt es tettünk rá. |