Ujj bajai
(Andrásfalva-10)	- Ha valakinek megeredett az ujja? - Akkor volt olyan ember, aki a kezit az ő kezibe vette, azt a fájós ujjat. Az olyan volt, hogy az ujja megkékült. Azt mondták, hogy az ujja megeredett, s a kezibe vette s olvasott. De hogy mit olvasott, azt nem tudta senki. Hókusz-pókusz volt. Ha háromszor elmondta három nap alatt, akkor az ujja megfordult, meggyógyult. De, hogy mit mondott…? … azt én se tudom. Ez igaz volt. - Miből jött ez az eredés? - Hát vagy ütést kapott, vagy valami olyan dolog lehetett.
(Andrásfalva-11)	- A var - egyik azt mondta, hogy az embernek attól van, hogy nem tudja magát tisztán tartani, nem tud eleget fürödni meg tisztálkodni. - A másik meg azt mondta, hogy az éppe' olyan tetü, mind a rendes ruhatetü szokott lenni, csak nagyon picike aprócska. S az bébujik az embernek a bőre alá, amit leghamarább megkapott az ujjai között. Igy volt. (Mutatja.) Az ujjai között, mert ott olyan gyenge volt a bőre, s ahol gyengébb volt a testyin a bőre, ott béfészkelte magát. A bőre alatt csinált egy kicsi fészket magának, s a vérből víz lett, vaj genny, s az annyira vájta az embert, hogy bé a húsig es levájta. Ez volt a var. Ezt avval gyógyították, hogy abba az időbe volt petróleum jobban mind ma, tisztábban. S amit égettek a lámpásokban …petróleumot…, nagy vigyázatval kétszer-háromszor, azt a részt, - ahol ez nagyon viszketett -, békenték petróleumval. De ha nem vigyáztak, akkor az elégette a bőrit. De ha jó vigyáztak, ez a harmadik mosásra imán meggyógyította. Kiölte belőlle azt, ami volt, … azt az apró tetüt. - De még egy másik módja es volt a gyógyításnak. Az, hogy a kénkövet esszegyúrták disznyózsírval, s akkor alaposan békenték, s így lassan kiölte. Csak azután es igen erőst fájtak az embernek ezek a részek, ahol megkenték.
(Andrásfalva-22)	- Hát ha elvágták az ujjukat, mivel gyógyították? - Kapartunk szép fehér meszet egy késvel arra a vágásra. S pókhálóval bétekertük, s meggyógyult. Nem mentünk az orvoshoz vele. Akár kezet, akár lábat, hogyha a mezőn kapáltunk, s elvágtuk, mert mezitláb szoktunk járni, …elvágtuk a lábunkat, húztunk port reja… S nem gennyesedett el.
(Istensegíts-70)	- Nekem is vót az ujjam, illetve a kezem… Valami megszúrta, és akkor egészen besárgult, bepirosodott. …és tett rá keresztanyámnak az édesanyja paradicsomot, ...nyersen úgy megrakta. Utánna másnap azt leszedték. Mézet összegyúrt liszttel, az vót rátéve. Következő nap meg bezsírozták, s akkor megint valamelyen tésztát tettek rá. Igy gyógyult meg. Bár végeredménybe párakötés volt az, me’t arra rátették a tésztára a celefántot, s meg egy vizes ruhát, s bebugyolálták. S ez így vót.
(Istensegíts-73)	- Tehát a var az ujjak között is kijön. Igen, ott jön leghamarább, s a meleg helyeken. A mejje alatt, s itt az ujjai közt.
(Hadikfalva-99/100)	- Eredés az ujjon. - Hát az eredés, az abból következik, hogy vagy megerőlteti, vagy megüti, vagy megszúrja olyan tüske, ami mérges. A legtöbbet inkább…, - úgy tudtam, hogy az eredés abból jő, hogyha megerőltetik. Valamit dolgozik, s az osztán megfogja. Azzal az erek megmozdulnak a helyiről… S abból kapja az eredést. - S ezt mivel gyógyították ? - Az eredést sült hagymával es… Édesanyám azt mondta, hogy peseljem le. De tettem reja egerfarkú füvet s avas hájat, ezt esszetörtem, s azzal kötöztem nyolc nap. S így akkor Farkas Anna odajött, s kifokasztotta egy nagy tővel. Ezzel gyógyultam meg. - Akinek az ujján vót, - úgy mondtuk neki – fejérfolyás? - Az sehogy…, a genny sehogy se jöhetett ki, olyan vót min’ a víz. Nem lehetett kicsapni. Hanem az öregasszonyok azt is feltalálták, hogy egy vékon tőt vettek, …fekete cérnát húztak a tőnek a fokára, és keresztül dugták azon a bőrön, s akkor azt megtekerték. s akkor kellett egy nap, vagy két nap, megért az a cérna… S a cérnát kellett húzogatni, s akkor az kidugult, az a genny akkor a cérna után folyt ki. S ezzel tudtuk ezt a betegséget elhárítani. …Fekete cérnával. Ezzel meggyógyult az ujja az embernek
(Hadikfalva-100)	- Ha az ujjukat, lábukat elvágták, mit tettek rá ? - Ha elvágtuk az ujjunkat vaj a lábunkot, fődzsírval béköttük. Azt a fődzsírt a mezőn a szántásokon lehetett kapni. Olyan vót mind a hurka. Elyen vastag. Kétfelé bontottuk, s szépen rátettük, s megszárosztotta. Be vót gyógyulva. - Egerfarku füvet szedtünk, s esszetörtük, s zsírba belékevertük, s ezt es rejatettük arra, ha valamit elvágtunk. S az es meggyógyította.
(Hadikfalva-127)	- Ujj eredés. - Ha valakinek az ujja megeredt, azt es azzal gyógyították…, - sós ugorkával. - … és hosszú ideig tartották ? - Hát nem… Egy ideig, ameddig csak gondolta, hogy nem fáj neki.
(Hadikfalva-143)	- Az ujjam megkelt. Azt mondtuk, sejemfolyás, me’ megkékült. S akkor selyemcérnát húztunk keresztül a bőr alatt, s kifolyt belőle a genny.
(Székelykeve-156))	- Ha megeredt valakinek az ujja, nagyszüleink úgy csinálták, hogy szappant főztünk - - …házi szappant, azt megkapargattuk…, - disznyózsírval jól esszekevertük, és akkor egy kis vízvel csináltunk egy pép-tésztát, - …olyan folyékony pépet és azt a szappant belékevertük. Két fehér ruha közé tettük. Az eredésre borítottuk. Átköttük ujjainkat, és azzal enyhítettük fájdalmainkat. …és az a szappan, az a lúg, kihúzta a tüzét, és megengedte, hogy az eredés kipucolódjon. Tehát másnapra, egy éjszakán át bekötve tartottuk ujjunkat. Bármilyen fájdalom vót, de reggelre kinyilt a seb ahol a gyülés vót, és kifolyt a betegség belőle. Két nap után rendbe jött…
(Széeklykeve-154)	- Forrázás és égési sebekre mindenkinek azt ajánlom, ha le találja forrázni lábát, kezit, nehogy mást tegyen, csak tiszta búzalisztbe dugja az ujját vagy lábát, bárhol történik meg rajta. Csak tiszta búzalisztbe tartsa 5 percig. …és nem sót! Búzalisztet. Nem kap hólyagzást. Nem dobja fel az égést…Nem kap sebet, és pár óra után egésszen megszűnik a fájás.
(Józseffalva-146)	- Eredés az ujjon. Mitől jött ? - Hát ha megütötte, vagy valami megszúrta a köröm alatt. A parton vannak elyen marti lapik…, s sült hagymát…, - a parázson megsütöttük a hagymát, s egy girizdet rátekertünk, s úgy beköttük. De a hagymába még rátettem egy kis viaszt is, …rajviaszt, …és akkor azzal kötöttük be.