Var, ótvar, békarüh, békavar (rühösség)
(Andrásfalva-11)	- Mi a var? (rühösség) - A var - egyik azt mondta, hogy az embernek attól van, hogy nem tudja magát tisztán tartani, nem tud eleget fürödni meg tisztálkodni. - A másik meg azt mondta, hogy az éppe' olyan tetü, mind a rendes ruhatetü szokott lenni, csak nagyon picike aprócska. S az bébujik az embernek a bőre alá, amit leghamarább megkapott az ujjai között. Igy volt. /mutatja/… az ujjai között, mert ott olyan gyenge volt a bőre, s ahol gyengébb volt a testyin a bőre, ott béfészkelte magát. A bőre alatt csinált egy kicsi fészket magának, s a vérből víz lett, vaj genny, s az annyira vájta az embert, hogy bé a húsig es levájta. - Ez volt a var. Ezt avval gyógyították, hogy abba az időbe volt petróleum jobban mind ma, tisztábban. S amit égettek a lámpásokban …petróleumot…, nagy vigyázatval kétszer-háromszor, azt a részt, - ahol ez nagyon viszketett -, békenték petróleumval. De ha nem vigyáztak, akkor az elégette a bőrit. De ha jó vigyáztak, ez a harmadik mosásra imán meggyógyította. Kiölte belőlle azt, ami volt, … azt az apró tetüt. - De még egy másik módja es volt a gyógyításnak. Az, hogy a kénkövet esszegyúrták disznyózsírval, s akkor alaposan békenték, s így lassan kiölte. Csak azután es igen erőst fájtak az embernek ezek a részek, ahol megkenték.
(Andrásfalva-14)	- A békarühről, vagyis a békavarról hallottak-e? - Hallottunk. Ha reggel korán, mikor még vizes volt a gaz, s odamentünk gyomlálni, s úgy mondták akkor, hogy a nyőstény béka pisálja le a kezit, s attól van. - De fordult elé köztünk, hogy a testvérem kiment, s egy nagy, hatalmas nagy béka felszökött, s visszafelé a kezit lepisálta. S még ma, máji nap es…, - ha vízbe nyúl, még most es kitőrnyedzik… S akkor volt egy oláhné, s az valami olyan orvosságot adott, hogy egy kicsit megszünt, de mán Isten tudja, hány esztendeje? … nem tudnám megmondani, még most es megvan. - Mivel gyógyították ezt? - Hát azt egy oláh nő gyógyította, de nem tudnám megmondani.... - Szóval nálunk nem tudták? - Nálunk nem.
(Istensegíts-71)	- A vart, a rühösséget mivel gyógyították? - Büdöskővirág, kékkő. Katonájéknál azt főztünk…. - A büdöskővirágot, - … nem kellett oda kékkő…, csak büdöskővirág. Az a kén…, az a sárga, - az a büdöskő./beleszólás/ …Kellett - Rózsiné - a kékkő belé, me’t a kékkő nélkül nem lehetett... Azt megtörték, s esszekeverték vajas zsírba, s avval békenték. …Csak az nagyon büdös vót. Az ember szégyellte künn járni... - Én es vótam benne. S akkor tuggya, akkor le kellett feredni, s akkor… - újból bekend magadot… Nem es tudtál az utcán járni addig, amíg kenőccsel vót, me’t azt a ruhát, ... aztat el kellett dobni. - Otthon varnak nevezték ezt ugye, nem rühösségnek? - Ott varasok vótak. De hányan vótak? Sokszor majdnem az egész falu varas vót… - Egy közülünk, - csak példát mondok - , az… - az vót rühös, nem mondta. Leültem a helyire, s avval mit tudom…, én vizet ittam utánna, s abba helybe elkaptam, kiütött rajtam. - Ehhez a rühöz, vagyis a varhoz, nem volt hasonló az ottvar? - Ez a fejeken vót, csunya vót az ottvar... Szátumáréba jártunk, és ott vót egy barátnőm... - német. Odajártunk búcsúra. A kománknak… - német vót - …molnár vót. és annak a kicsi gyereke, olyan vót attól a vartól, hogy mindegy macska... Az egész fejin... bele jes pusztult. Nem tudták gyógyítani. Csernavicba hordozták, meg mindenhova, és belehalt a kisgyerek… - Mondom…, elyen vastagon vót rajta ne... /mutatja/ mind a korpa, felverődve csúnyán.. - Mi okozta ezt a bajt? - Nem tudom, hogy mitől lehetett akkora. Nem tudom. Az ilyen…, hogy fejlődhetett ki az ilyen betegség? Nagyon csunyán, mert szaporodott a fejin. Előbb lett egy pattanás, s akkor az kezdett folyni, és akkor tovább tovább, s így elterjedt egésszen... Az egész feje olyan vót mind egy... A két kezecskéje be vót kötve, me’t állandóan akarta vakarni.Az ottvar a gyermekeket lepte el. - Mivel gyógyították? - Vót olyan sárga zsír, azt úgy vették a patikából Cénzsír, vagy mi a neve…? - nem tudom. Vajval es gyógyítottuk. Tiszta vajval a sebet megkentük, s akkor a seb leesett onnat. 1- 2 nap után meggyógyult.
(Istensegíts-72)	- A békarühöt, a békavart mivel gyógyították ? Volt-e ilyen ? - Volt. Békavaras-es vót, de hogy mivel gyógyították…? - csak a Jó Isten tuggya. Vót olyan… Vót nekünk egy lovunk, s a lába a lónak… - elyen kékköves…, mivel megkenték… De előre leégette édesapám, és beléöntötték forró zsírba. …Elyen kékköves forró zsírba. - Ez állatoknál volt vagy embernél is? - Embernél es vót… Vót otthon egy asszonnak…, - nem tudom…, - felszegbe lakott - ki, …hogy annak a keze tiszta békavaras vót, s vitte a vajat fel izéhez, ...na hogy hítták odafel azt az izét…, zsidót? Odavitte a vajat, s azt mondta: Jóasszon – megbocsásson -, nem tudom elvenni ezt a vajat! Meglátta a kezit, s nem fogadta el. Hogy szegén aztán mitől gyógyult, … vaj meggyógyult-e, …de ezt tudom, hogy a vajat nem vette el. Tisztaatta seb vót mind a két keze... - …Na most itt eszembe jutott, s visszatérek megint a varra…Tehát a var az ujjak között is kijön. Igen, ott jön leghamarább, s a meleg helyeken. A mejje alatt, s itt az ujjai közt.
(Haadikfalva-100/102)	- - A var… a rühösség. Tudnak-e erre valamit. Miből keletkezett. S mivel lehetett megelőzni - Hát a vart a piszkosságból kapták. És hogyha nem ügyelt reja, elragadott az egész családra. Akkor azzal gyógyították, hogy az öregasszonyok csináltak akkor es több fajta keveréket. Kékkövet tettek belé, s még valami keveréket tettek olyant, ami csipett, s meg kellett kennyék egyik a másnak - mind a cigányok, megkenték egymásnak a hátát… S úgy egy pokrócba lebúttak, s úgy vót két nap. De az ajtót békapcsolták, hogy senki oda ne mennyen ahhoz a családhoz. Ne vigye tovább a betegséget. S akkor ott vótak…, s mikor ezt érezték, hogy hát es lekopott az a szökéses… - tuggya - az a var… - az kifokadott, azt leszedte… - Néztek fel a falra…! De mikor az meggyógyult, akkor feredőt csináltak, és lemosakodtak. …és akkor az ajtót kinyították, hogy imá’ tiszták vagyunk. - Na… és mi folytán jött ill. keletkezett a var ? - Az a mocsokságtól… - Há’ akkor a tisztálkodással lehetett megelőzni ugye ? - Igen. - Mü vótunk rühösök, - me’ az én férjem cipész vót, s akkor odajárt az egész falu népe… - ugye - … cipőt szabatni, csináltatni mindent. Nekem vót egy kis fiam, s aztat mindenki elvette a kezibe… - a gyereket. Me’ olyan eleven gyerek vót. Mindenki szerette a gyereket erőssen. Hát bizan elvette olyan es, aki rühös vót…Hát legelőre a gyereken vettük észre, hogy tiszta apró szökéses lett a teste, …hogy mi lett a gyerekkel? Há’ rájöttünk, hogy hát ez rüh. Kezdett az egész család vakarózni. Aszongya a férjem, hogy hát most mit csináljon, hát ide jár az egész falu népe. Elment bé Radócra, s ott vót egy orvos. Aszonta az orvosnak, hogy neki olyan var orvosságot adjon, hogy ne érezzen a var szaga. - … de olyant ami meggyógyítsa! Hát adott es… Olyan vót…, büdöskő szaga vót, de hogy mi vót…? - többet semmi baj. … de elég, hogy a fél falu oda járt azért a… - izé – receptért, amit adott az orvos, s azzal vették azt az orvosságot. - Szóval… - ezt az orvos adta ? - Eztet az orvos adta. Nagyon jó vót. Mondom a fél falu ezzel meggyógyult. Olyanok jöttek oda, hogy még álmot se látott vóna valaki, hogy azok rühösök. Még gyerekik se vót… Én azután nem adtam oda a gyereket senki kezibe többet. - Hát én es vótam varas, 1918-ban. Mikor a háború nálunk vót Bukovinába. Sok katonaság vót, s édesanyám elvitt fel Andrásfalvára, a szomszéd kösségbe, hogy megmeneküljünk a veszélytől. Ki lettünk a faluból lakoltatva. Hogy mit csinált meg mit nem…? - mikor hazamentünk, hát mind varasok vótunk. Egy katonaorvos aszongya: a gyerekek mind betegek.Vagy nem jót ettek valamit, a gyomrikból es keletkezik a var, nemcsak a bőrbe, a gyomrikba. Aszongya - mit ettetek gyerekek ? Hát amit kaptunk Estrázsán, Gyikón, Andrásfalván. S akkor adott orvosságot, … kékkövet. S édesanyám megtörte a fészifokával jól, s esszekeverte disznyózsírval, s azzal lekenődtünk háromszor. Vót egy nagy lugzócseber, abba főztünk feredőt, s megferedtünk, s így takarodtunk meg mü. De augusztusba arattunk, s a bűz a mezőn érzett… - emlékezek arra... – ’19-be vót ez...Akkor vótam 12 esztendős. - Az ottvar. Az is valami hasonló? - Az ottvar, ez ott keletkezik inkább a fejbe, a nyakacsigájától a fülinél. S itt az állakapcájánál kijönek elyen veres sebek, …olyan hólyagok. S aztat nem szabad vakarni. Aztat… - édesanyám azt mondta Zózimás Lázárnénak, hogy ne…, a gyereknek mi van a nyakán. Aszongya: Ottvaros ez. A fejemre sebek lettek, levágták a hajat, leberetválták egésszen a fejemet. S akkor elküldtek fel a Bonyha patakjára, hozzak onnan vigikét. - Az mi ? - Az elyen fekete növén’, mind a feketenadály, s a víz martyán terem. Kemén ága lett. Azt hoztam én. Gébert Bodinét elvittem, hogy segéljen, mert én nem ismertem. S ő megkereste, s hazavittük s megtörtük jól, s esszekevertük disznyózsírval. Esszekeverte édesanyám. Háromszor megkent, s akkor jött meg a testem a fejem, ami a fejemen vót, még most is, elértem a 74 esztendőt, de hogyha a hajam nagy egy kicsitt, akkor azok most es kijönnek. Lehet látni.
(Hadikfalva-102)	- A békarüh, békavar ? - A békavar az csúnya vót. Friss marhahúst tettek reja, hogy azzal gyógyítsák. Azt mondták, hogy a béka lepisálja, akkor abból lesz a békavar. Vannak olyan varasbékák, hogy ha oda talál pisilni valakinek a kezire vaj a lábára, …valahova. S meg… van a békavar. A békavart…, - azt úgy halltam én az öregasszonyoktól, hogy azért kapja meg, me’ hogy… - a kertbe valamit olyant gyomlál vagy ültet - …s ott vannak ezek a fődi nagy veres békák. Vagy a kezivel odanyúl a nyomába, vagy pedig… - ahogy Bori mongya… - lepeseli. De annak orvosságot nagyon nehezen tudtak kapni!
(Hadikfalva-134)	- A békarüh, az milyen volt, ismerték-e ? - Igen. Igy berepedezett az embernek a sarka, me’ ugye mezitláb jártunk Bukovinába annyit mind a világ. S akkor mit csináltunk…? … a békát a kerék szétnyomta, s azt magyarázták az öregek, hogy azzal a megdöglött békával végig kell tapogatni…, - háromszor a fejin keresztül kell dobni azt a döglött békát. Nahát csináltam én es, me’ a lábaim olyanok vótak, mind a… - kutyák ehettek vóna belőle. - …és használt ? - Hát tudja az Isten… Azután es mentem mezitláb. Elyenvel babonáztak a népnek. Igy tanyítottak az öregek. Igy babonáskodtak.
(Hadikfalva-135)	- Rühösség. (Varas) - Aki rühös lett, hát annak vettek zsírt a patikából, mást semmit. Háromszor megkenték azzal a rizs-zsírral, amit a patikából vettek… - aki rühös vót, de varasnak es mondtá, s a harmadik kenés után megferesztették, s akkor ki vót takarodva.
(Józseffalva-146)	- Var - Rühösség. - Volt aki eljárt Romániába - oda a bojérokhoz, és akkor kapott…, - s akkor megtőtötte a másikot… Hát Albert is az alsó szomszédunk hozott… Hát Lajos is … - a férjem - tőle kapta… Kékköves zsírval megkenték. Egy bögrére való zsírba egy evőkanál megtört kékkövet kevertek. Előbb meg kellett fürödni, s úgy háromszor – négyszer be kellett kenni… Két nap után osztán újra meg kellett fürödni. A fürdőbe fodormentát főztek bele.
(Székelykeve-152)	- A vart, a rühösséget mivel gyógyították ? - A var…, - …a rühösséget. Tehát van egy fajta növény, ami a kertbe van. Mü azt mondtuk neki, s azt mondták édesanyáék, hogy békalapi. Tehát annak…, - … van neki olyan vékon fátyol bőre, és azt lehúztuk, és a varnak, ahol legjobban kiütött a var - … a viszketés, arra helyeztük. De először mielőtt rátettük vóna, - megolajoztuk és úgy borítottuk be azt a var kerületséget. - …és legalább négy óra hosszat - … az átkötésvel… - nem bontottuk ki. Egész jól bekapcsoltuk., - … de úgy tartottuk a kezünköt pihenőre. S utána… - négy óra után levettük. A viszketés kezdett szünni…Tehát egy óra után hagytuk, hogy kihüljön, … az a bőr megszáradjon és utánna a kisütött helybe disznózsírval bekentük, - … de gyengén átfásliztuk, és úgy hagytuk éjszakára. Másnap már egész jól éreztük a viszketést, - a varnak a kiütését. És így gyógyítgattuk a betegségeinket.
(Hadikfalva-142)	- Varasodás - Ha valaki megvarasodott, hát vettek olyan varzsírt. Úgy is mondták huszárzsír. S aval megkenték. S osztán csutikahamuból főztek lúgot, s abba megferesztették.