ISTENSEGÍTS HELYNEVEI
Falurészek, utcák:
1. |
Nagyfalu - főutca |
Az első telepesek itt
építették meg házaikat, és itt volt a templom is. |
2. |
Alszeg |
A falu alsó része. |
3. |
Felszeg |
A falu felső része. |
4. |
Első újfalu |
Később épült utcarész. |
5. |
Hátsó új falu |
Temető felőli
utcarész. |
6. |
Malom útja |
A malom felé vezető
kis utca. |
7. |
Burduzsén |
Hegyes és kieső
falurész az állomástól kifelé. Itt azok települtek le, akik nem mentek
robotmunkába. |
8. |
Nagyhídon fejjel |
1900 után épült
utcarész. |
9. |
Vízi utca 1. |
(A Szucsáva vizére
vezető utcarészek.) |
10. |
Vízi utca 2. |
A Szucsáva vizére
vezető utcarészek. |
11. |
Zsitár kalibán alól |
Itt volt a falu alsó
vége. 1920 után kezdtek ide házakat építeni. |
12. |
Liváda |
Gyilénnek hívták azt a
mezőrészt, és ott volt egy hajladék, s mivel gyümölcsös volt abban a részbe,
így oda házakat is építettek, s ott is laktak. |
13. |
Temető utca. |
A temető felé vezető
utcarész. |
[179]
Mezők (dombok, hegyek)
1. |
Alsó-erdő |
Valamikor erdő volt a Wolánsky idejében, és kiirtották, s így lett
legelő. |
2. |
Alsó-mező |
A falu déli részén
a legelső s a legutolsó mező. Pelesénbe voltak. |
3. |
Bikarészek |
A bikarészt az kapta meg, aki bikát tartott. Itt volt annak a földje
is, aki a falu bikáját tartotta. |
4. |
Cibuj |
A Krincsestbe vezető
út Cibujon ment keresztül. Volt egy román, akit Cibujnak hívtak, és a legtöbb
földje neki valamikor ott volt. S így lett a dűlő neve Cibuj. |
5. |
Cigán kútnál |
Az alsó mezőnek a
keleti részén a vasút mellett vezető úton, ott kutat ástak. Egy cigán ásta a
kutat, és így maradt a Cigánkút dűlőnév. |
6. |
Csere-tető |
Veszélyes hegyes rész. Itt lefeküdni, pihenni nem volt tanácsos. |
7. |
Cserés |
Valamikor földeket cseréltek, s így cserésnek maradt a neve. |
8. |
Csipkés |
Rendszerint nagy csipkék termettek ezen a helyen. |
9. |
Csonka templom |
Mezőrész az alsó mezőn a falu közelében délnyugatra a Szucsáva vize
felé. Nem szántották ezt a helyet, mert köves. Ezen a helyen a szászok
temploma állhatott, amelyet a tatárok pusztítottak el. |
10. |
Fecskefarok |
A Gátis és a vasút közelében van. |
11. |
Felső-erdő |
Legelőrészek az állomástól felfelé. A Susorák patakja választotta
ketté. |
12. |
Alsó-erdő |
Legelőrészek az állomástól felfelé. A Susorák patakja választotta
ketté. |
13. |
Friskus |
|
14. |
Füzes |
A Szucsáva mentén
a falu hosszában volt. |
15. |
Gátisnál |
A Szucsáva vize mentén a falu hosszában volt. Régen Gátis volt a
bakter, a bakterházban lakott, s így Gátis néven maradt ez a rész. |
16. |
Gyilén |
A keleti rész a falu fölött egészen Gátisig. |
17. |
Harájic |
Dűlő rész túl a nagy úton Csernovic és Krincsest felé. |
18. |
Kajtár András Gödre |
Kajtár Andrásnak voltak ott a földjei a Cibuj felső részén. |
19. |
Kerek-erdő alja |
A cseretető alsó részén levő dűlőrész. |
20. |
Kert vége |
Az a rész, amelyet a vasút leválasztott a házak mögötti földrészből. |
21. |
Kicsi-erdő |
A livádánál ott kezdődtek az oldalföldek. |
22. |
Ódal |
A vasúton túl,
menedékes oldalas dűlőrész. |
23. |
Kicsi hídnál |
Gátisnál lejjebb, ott
szoktak leginkább hagymát termelni. |
24. |
Kicsinyíl |
|
25. |
Kopac-hegy |
Az alsó erdőnek volt a legmagasabb csúcsteteje. |
26. |
Liváda |
Gyümölcsös. |
27. |
Liváda gödre |
A Liváda mellett az alsó erdő részén levő mélyedés. |
28. |
Lunka |
A Szucsáva vizével párhuzamosan végig húzódó dűlő rész. |
29 |
Nagynyíl |
Kaszáló rész. |
30 |
Nagyrész |
|
31 |
Pelesén |
Gyümölcsös a falu felső végén. Az első telepesek szőlőskertje. |
[180]
32 |
Porond |
Az a rész volt, amit a víz elárasztott. |
33. |
Serbóc |
Románok osztotta föld. 1922– 23-ban
kapták meg a nincstelenek. Wolánsky birtoka volt. |
34. |
Tancsi Keresztfájánál |
Tancsi Moldvából idekerült csángó magyar volt. A Liváda közelében
keresztfát állított fel. Mivel az erre vezető úton 3-4 ház állt és Tancsi is
itt lakott, róla kapta a dűlő a nevét. |
35. |
Túlsó Pelesén |
Közvetlenül a nagyút (az országút) mellett végig nyúló dűlő. |
Mezei kutak
1. |
Győrfi kútja |
A Nagynyílba volt és Győrfi Jóska ásatta. |
2. |
Küpüs-kút |
A kert végén volt a Venice patakjánál. |
3. |
Küpüs-kút |
A Kicsinyilaknál volt. |
4. |
Szabistán Ferenc kútja |
Nagynyíli út mellett |
5. |
Bíró Pista kútja |
Alsómezőn Mind emellett több forrás volt a határban. |
Patakok, vizek
1. |
Gella |
Kiágazó rész a Szucsáva vizéből a malom és a ványoló részére, de egyben
fürdőhely is. |
2. |
Cibúj pataka |
Ott voltak a legjobb iható forrásvizek. |
3. |
Halastó patakja |
A harájicon volt. |
4. |
Susorák patakja |
A felső és az alsó erdőt választotta szét. |
5. |
Vénice patakja |
Wolánsky idejében itt egy nagy pálinka főzde volt, s a főzde pontosan a
küpüs-kútnál volt megépítve. A patak vizében mosták tisztára a főzdéhez
használt kellékeket. |
6. |
Taplóca |
A falu felső részén kiszáradt iszapos álló vízpocsolya. A Szucsáva
áradásakor szokott a víz átömleni bele. |
7. |
Tengerszem |
A Kajtár András gödre és a Cibuj patakja között levő feneketlen tó. |
8. |
Szucsáva |
Folyó, aminek mellékrészeit kenderáztatásra használták. De lóúsztatásra,
fűrdőzésre is tiszta vize miatt igen alkalmas volt. Sok hal és rák volt
benne. A legtöbb ember, aki szerette a halászatot, itt kereste meg a
mindennapi kenyerét. |
|
A Szucsáva részei: |
Súgó, gyorsan folyó rész. |
[181]
A Szucsáva falu közelében levő részén a folyónak egy kétfelé ágazó része
volt. Ezt Istensegíts népe Komaszigetnek hívta. Hogy miről kapta e nevet,
Lőrinc Imre bácsi ezt így mondta el:
,,1917-ben,
mikor a forradalom kitört Oroszországban, akkor fegyverszünetet köttek.
A Szucsáva vizin túl magyar katonák vótak, és a Szucsáván innen pedig oroszok.
A két víz közi építettek egy hatalmas nagy barákot deszkából, és ott minden nap
úgy az oroszok, mind a magyarok zeneszóval találkoztak, beszélgettek,
cseréltek. Az oroszoknak vót inkább több élelmiszer, dohány, a magyaroknak
pedig vót bicska, borotva. Így ezeket vásárolták egymás között.”