A virrasztás alatti énekek

A virrasztás alatti énekek

Mint ahogy már előzőleg írtam, hogy milyen szép ősi halottas búcsúzó éneket énekeltek a virrasztások alatt, azért néhányat ezen énekekből feljegyeztem és itt közlöm.

Idősebbek mellett:

Szöveg: László Márton Halottaskönyvéből.
Énekelte: Mátyás Mátyás (69 é.)

Lassan.

2. Testem sanyargattad nagy fájdalmakkal,
Szívem szorongattad szörnyű kínokkal,
Terhes nyavalyákkal emésztettél,
Míg az élők közül is kivettél.

3. Óh mily bús s siralmas nekem esetem,
Elmaradt éntőlem már keresetem.
Végbúcsúmat veszem kedvesimtől,
Messze útra megyek véreimtől.

4. Jaj mit szóljak hozzád kedves hitvesem,
Búcsút veszek tőled én szerelmesem.
Éltem eddig veled szüvességben,
Most megválok tőled epedségben.

5. De ezt az Úristen így kormányozta,
Végzete törvénye magával hozta.
Hogy a halál tőled elválasszon,
Harsogó trombita feltámasszon.

6. Áldjon meg az Isten itten életedben,
Jó szerencséd legyen minden ügyedben.
Végre legyen helyed mennyországban,
Örökké tartandó boldogságban.

7. Rajtam siránkozó kedves magzatim,
Bús szívvel kesergő édes tesvérim (rokonim).
Maradjon az Isten ti veletek,
Közöttetek többé nem lehetek.

8. Történt halálomon ne bánkódjatok,
Hanem inkább értem imádkozzatok,
Mert hasznos dolog a vált lelkekért,
Imádkozni a megholt hívekért. Ámen.

Szöveg: László Márton Halottaskönyvéből.

Énekelte: Mátyás Mátyás (69 éves)

[333]

2. Ne bízzál ember erődhöz, világban előmentedhez.
Híres nemes nemzetedhez, mert jutsz végedhez.
Földből lettünk stb.

3. Jaj volt világra születnünk, siralmas a mi életünk:
Kégyók s békák eszik testünk, hogy földbe lépünk.
Földből lettünk stb.

2. Akár együnk, akár igyunk, akár járjunk vagy vigyázzunk,
Mindenütt törvén utánunk, hogy megakadjunk.
Földből lettünk stb.

3. Csak olyan a mi életünk, mint szalmatűz dicsőségünk.
Megváltozik víg örömünk, mind el kell mennünk.
Földből lettünk stb.

4. Mért hát nem gondolkozol, lakóhelyed nincsen sehol,
Gyenge orcád majd megsárgul, szód is elnémul.
Földből lettünk stb.

5. Immár csak az a jutalom, e világi birodalom.
Nincs tovább megmaradásom, zárd be koporsóm.
Földből lettünk stb.

Szöveg: László Márton Halottaskönyvéből.
Énekelte: Palkó József (58 éves)

[334]

2. Megválok én e világtól,
Minden földi vagyonimtól,
Búcsút veszek családomtól,
Elmaradott árváimtól.

3. A temető lesz nyughelyem,
Megszűnik ott a keservem,
Nem hull többé ott a könnyem,
Bánat sem epeszti szívem.

4. Búcsút mondtam e világnak,
Többé engem meg nem látnak.
El kell váljak hitvesemtől,
S az én kedves gyermekimtől.

5. Édes társam s gyermekeim,
Testvéreim és rokonaim,
Alsó s felső szomszédaim
Bocsássátok meg vétkeim.

6. Ha valakinek vétettem,
És akinek rosszat tettem,
Engedjétek el vétkeim,
Édes szerelmes véreim.

7. Óh mennyei kegyes atyám,
Hallgasd meg most kérő imám,
Elmaradott ennyi árvám,
Viselj gondot rejik atyám.

2. Abban bizonyos légy, nem távoztathatod.
Meg kell egyszer halnod, mindenkor várhatod.
Oh fájdalom stb.

3. Ím, halljad a sírból intő szózatomat,
S megtérésre hívó, jaj kiáltásomat.
Oh fájdalom stb.

4. Napjait éltednek, használd jobbulásra;
Míg kegyelmet enged az Isten jósága.
Oh fájdalom stb.

5. Oh mert rettentőség, kezeidbe esni:
Ha itt elmulasztád az üdvöt keresni.
Oh fájdalom stb.

6. Úgy élj hát halandó, hogy juss boldog végre,
Isten irgalmából örök üdvösségre.
Oh fájdalom stb.

Fiatal lány felett: Szöveg: László Márton Halottaskönyv
Énekelte: Palkó József (58 éves)

[336]

2. Nyugodjál boldog menyasszony gyászkoporsódba,
Mert ily, fiatal korodban teszünk sírodba,
Nyugodj te szép asszony, virág nyíljék sírodon.

3. Anyám ne sirassál engem, hogy meghalt lányod,
Soha sem lehettem volna szebb mennyasszonyod,
Mert a Jézus jegyesem, Mária szerelmesem.

4. Bánatos szívű jó apám, mért siránkozol,
Azért tán, hogy kedves lányod lett ily' gyászos por.
Ne sírjál édes szülőm, mert víg az én menyegzőm.

5. Az angyalok és a szentek lesznek társaim,
Az isten legyen veletek édes véreim.
Elmegyek, most várnak rám. Isten veled jó anyám.

6. Jertek értem égi karok, repüljünk mennybe,
Nem kell nekem ez a világ, menyek az égbe.
Jertek hát angyalok, veletek kezet fogok. Ámen.

Legény, illetve lány felett:

Szöveg: László Márton Halottaskönyvéből.
Énekelte: Szakács Albertné szül. Mátyás Gertrúd (63 éves)

[337]

1. Én is vőlegény (menyasszony) vagyok
Már indulni is akarok.
Készüljön a nász népe
Szomorú menyegzőmre.

2. Én is szép rózsa voltam,
Míg én életben voltam,
De már most elhervadtam,
Gyászkoporsóba szálltam.

3. Szép fiatal koromba
Akadtam hálójába.
Nem hagy tovább itt élni,
Már nekem el kell menni.

4. Szép virágszál koromba
Beszállok gyász síromba,
Szüleim örvendjetek,
Mennybe vőlegén (mennyasszon) leszek.

5. Ezt Jézus így akarta,
Hogy lelkem elszólítsa
Magához a mennyekbe,
Angyalok seregébe.

6. A szülőim kertjében
Rózsa voltam életemben,
De már többé nem nyílok,
Mert a halál leszakított.

7. Édesanyám szerettél,
Értem ne keseregjél,
Bús szívvel ma ne legyél,
Hanem inkább örvendjél.

8. Most szüleim tőletek
Immár végbúcsút veszek,
Nem kell már növeléstek,
Köszönöm szüvességtek..

9. Ez végbúcsúm tőletek,
Már én mostan elmegyek,
Azért imádkozzatok,
Ti is mennybe jussatok. Ámen

[338]

2. Szüleim ne sírjatok, értem ne aggódjatok,
Mert jól megyen a sorsom, Isten a boldogítóm.
Úr Jézus az apám, a Szent Szűz az én anyám,
Angyalok testvérim, a szentek a barátim.

3. Nem kell gúnyát vegyetek, menyegzőmre költsetek,
Nem kell kifizessetek, reám többet költsetek.
Úr Jézus mindenem, az én égi jegyesem.
Hófehér köntösbe megyek Jézus elébe.

4. Gyere anyám közelebb, hogy hozzám öleljelek,
Mert te engem szerettél, két karoddal vezettél.
Szoptattál, tápláltál, testedből jól tartottál.
Megmostál, kínlódtál, sok éjen nem aludtál.

5. Ha sírtam, te ringattál, bölcsőmnél virrasztottál,
Ha aludtam, megnéztél, felém csókot leheltél.
Köszönöm jó anyám, hogy gondot viseltél rám,
Jó apám búcsúzom, Jézuskához távozom.

6. Míg éltem, kedves voltam, veletek játszadoztam,
Szemem rajtatok függött, bennetek gyönyörködött.
Elválok tőletek, imádkozni értetek
Szüntelen Jézusnál, mindennek adójánál.

7. Kezeim esszetéve, Jézus elé térdelve,
Szemem reá függesztve, kicsiny ajkam ezt zengje:
Jézuskám nézzél le a földre, szüleimre.
Jézusom ne engedd, hogy sokat szenvedjenek.

8. Ti, kik most itten vagytok, szavamra vigyázzatok,
Csak egy pár szót mondok el, hogy ne felejtsétek el:
Istennek éljetek, bűnt el ne kövessetek,
Istennek dicséret, áldja őt minden lélek. Ámen.