• 1964-77 Tárnokon, Érden, Diósdon tanít,
• 1971-ben megalakította és vezeti az érdi Bukovinai Székely Népdalkört
• 1973-ban drámapályázatot nyert Csíki Véró élete c. monodrámájával
• 1976 - hivatalos előadóművész, önálló estjeit bukovinai székely, moldvai csángó és erdélyi népmesékből, mondákból, élettörténetekből szerkesztette
• 1985-89. Újságíróként a kisdobos munkatársa
• 1988-ban az érdi Magyar Földrajzi Múzeum keretén belül létrehozott egy bukovinai székely néprajzi gyűjteményt. Néprajzi gyűjtéseket végzett Erdélyben, Moldvában, Bukovinában, a Belgrád mellett élő al-dunai székelyek körében
• 1989 - a Heti Hírhozó c. lap gyermekrovatának vezető munkatársa
• 1989 - a Magyar Művelődési Intézet munkatársa. / Magyar Művelődési Intézet Népművészeti osztály, 1011 Budapest, Corvin tér 8. Tel.: (1)201-4492, (1)201-5164 /

A bukovinai Hadikfalváról való betlehemes pásztorjáték -csodálatos kincs.
Kóka Rozália, az ismert folklorista és népmûvész hat éves volt, amikor falujában látta a téli ünnepkörhöz tartozó "csobánolást". Azután fiatal tanítónõként, 1973-ban lázas kutatással szedte össze a fellelhetõ dallamokat, szövegeket, szokásokat, majd elindult Gyímesbe, ahol még élõben láthatta a pásztorjátékot. Õ is járt a csobánolókkal házról házra, így átélhetett minden mozzanatot. Körútján Bukovinában is kiegészíthette gyûjtését a még fellelhetõ emlékmorzsákkal.
Ekkor már mûködött az általa alapított Érdi Bukovinai Székely Népdalkör. Gyûjtõmunkája eredményeként nem "csupán" énekelhették, hanem elõ is adhatták ezt a ritka szép betlehemest.
A Fekete Sas Kiadó CD-vel kiegészített, magyar és angol nyelvû kötete nemcsak az itthoni, hanem a határainkon túlra szakadt, de gyökereikhez ragaszkodó magyarok körében is új lehetõséget nyújt emlékeink, régi népszokásaink továbbhagyományozására.

Gerzanics Magdolna

Kóka Rozália mesemondó mesélt óvodákban, iskolákban, könyvtárakban, mûvelõdési házakban, aranyozott színháztermekben, kocsmákban és erdei tisztáson, öregeknek és gyerekeknek. A mesék mindenkinek adtak valamit.

"Farkas koma, tudod-e mit gondoltam? Gyere el te is a lagziba! Megtáncoltatjuk a lányokat, iszunk pálinkát s aztán visszajövök, s akkor megeszel."

Egy ilyen alkalommal mellém söndörgött egy fiúcska, s kedvesen megkérdezte tõlem:
- A néni még él?
- Amint látod? - feleltem s egy szép virágocskát is kanyarintottam a könyvébe a nevem mellé.

Egy szentesi elõadás után, egy nyolcéves forma kislány átölelt s azt mondta:
- Én úgy sajnálom Rozália nénit!
- Engem? Miért sajnálsz? - kérdeztem elképedve.
Tessék mondani, miben halt meg Mátyás király?
- Úgy tudom, hogy megmérgezték - feleltem.
- Szegény, nagyon sajnálom! Nem is gondoltam volna, hogy Rozália néni volt a felesége.