PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI EGYESÜLET

Székelykeve lakosai már a legrégibb időkben is összegyűltek különféle ünnepeken, ünnepeléseken, találkozókon, de leggyakrabban egyszerűen csak barátkozni. Ilyenkor táncoltak, muzsikáltak, énekeltek, de valószínűleg voltak szervezett színielőadások is vendégszereplők vagy az itthoni aktorok (színészek) fellépésével. A művelődési élet leggyakoribb szervezői az iskolák, a templom és a különböző szervezetek (tűzoltók, vadászok, sportklubok) voltak. Az első feljegyzett adat, amely színelőadásról szól, 1925-ből származik, amikor az elemi iskola Vöröskereszt szervezete előadást szervezett Vid-nap alkalmából. A tűzoltók szintén igen aktívak voltak, 1935 és 1936 folyamán két színdarabot is szerveztek. Az azt követő esztendőben színelőadást szervezett a Német Kultúrszövetség (Kulturbund) tagsága is, 1938-ban pedig a székelykevei Sport Klub tagjai hozták színre Csite Károly A lányok ravaszsága című művét.

Székelykevel szinlátszók 1941-ben. Az előadott darab címe Muskátli.

Szereplők: Gyuris Margit, Gyuris Sándor, Vass Rozália, Gyuris Lajos, Komáromi János, Peregi László, Lőrinc József, Mákszem Anna, Dobrovolyszki József és Mária. Dobó Anna, György József, Daradics János, Borsós József, Domokos József, Dobrovolyszki Enci, Varga Teréz, Váradi Pál, Wintergerst Teréz, Juhász János, Czeglédi Teréz, Juhász Viktória, Komáromi Rozália és dr. László Imre

Közvetlenül a megszállás előtt, tehát 1941 elején alakult meg a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség (DMKSZ) pancsovai körzetének székelykevei fiókja, Szabadka László elnökletével.

Feljegyezték, hogya Magyar Művelődési Egyesület 1941. október 12-én Széchenyi-ünnepet Szervezett. Ez a szervezet 1944 végén felirattal fordult a Helyi Népfelszabadító Bizottsághoz amelyben együttműködési szándékáról biztosítja és kéri, hogy engedélyezzék tevékenységét. Akkor alakult meg a Népegyetem is Székelykevén. Az egyesület a háború után is létezik, jóllehet az okmányokban úgy vezetik, mint Magyar Művelődési Egyesületet, ezen valószínűleg a mai egyesület értendő. Erre utal az az adat, hogy 1951-ben a Helyi Bizottságtól kérték, fizessen bérletet arra a leltárra, amelyet a községi vendéglő (akkor resztorán) használ 1948-tól. A következő évben a felszerelést eladták ugyanannak a vendéglőnek.

A müvelődési egyesület tánccsoportja a hetvenes években

A hivatalos adatok tanúsága szerint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 1948-ban alakult meg, jóllehet a fenti adatok alapján azt is mondhatnánk, hogy ez 1944-ben történt, amikor a Petőfi Népegyetem alakult.

Az 1955-ös Vajdasági gazdasági címtár elkészítéséhez szükséges kérdőív adatai alapján Székelykevén a következő művelődési intézményeket és egyesületeket írták össze: a Petőfi Sándor Népegyetemet, a Petőfi Sándor Népkönyvtárt és olvasótermet, valamint a Kisfaludi színtársulatot.

Ezerkilencszázhatvannyolc folyamán megtörtént az épületcsere a Petőfi művelődési otthon és a Vadász Egyesület között, mégpedig úgy, hogy a Községi Képviselő-testület az épületet a Helyi Közösségre ruházta át térítménymentesen, arra a közösségre tehát, amely egyedül volt illetékes ennek a cserének a lebonyolítására.

Két esztendővel később, egy hosszabb szünet után felújították az egyesület tevékenységét. Mivel nem rendelkeztek saját helyiségekkel, sem a tevékenységükhöz szükséges eszközökkel, a Helyi Közösség segítségét kérték és azt, hogyaVadászotthon helyiségeit bocsássák rendelkezésükre.

A testvériség-egység elvének ápolásáért az egyesület Kovin községtől 1984-ben Októberi-díjban részes ült. Két esztendővel később, azaz 1986-ban az egyesületnek 160 tagja volt két alosztályban, 1997-ben pedig már 11 alosztálya. Évek óta részt vesznek a Durindón, és Vass Lajos-díjasok. Vajdaság-szerte vendégszerepeltek. Részt vettek Budapesten az 1994-es Szent István-napi ünnepen, amikor hosszasan elbeszélgetett velük Göncz Árpád úr, Magyarország köztársasági elnöke és Horn Gyula úr, Magyarország miniszterelnöke.

Az 1998-ban Becsén megszervezett 13. Szólj síp szólj! vetélkedőn az első helyet székelykevei résztvevők, Bíró Lidia és Dani Elizabetta szerezték meg.

A falu az egyesület megalakulásának 50. évfordulóját 1999. március 20-án ünnepelte meg népes közönség előtt. Ez alkalommal került sor számos elismerő oklevél kiosztására is.

Mivel a nyilvántartási adatok eltűntek, az egyesület csupán néhány elnökének nevét ismerjük. Ezek: Kovács Imre, Szőcs Boldizsár, Patyi József, Patócs Katalin, Szofrán Tamás és Kovács Antal.