| A lakosság száma
(1910) 801,364; 1 km2-re esik 77. Az 1900-iki népszámlálás
adatai szerint a rutének számaránya 41% (fõleg
É.-on és Ny.-on), a románoké 32% (D.-en és
K.-en), a németeké 22%.
Ezenkívül volt 3.7% lengyel, 1.3% (9500) magyar. A magyarok nagyrészt Erdélybõl származnak (l. csángók), bár leginkább Moldvából jöttek be a XVIII. sz. vége felé, s elõbb Tzibeny és Jakobestie falvakban (amelyeknek Istensegíts és Fogadjisten nevet adtak), majd pedig András-, Hadik- és Józseffalva helységekben telepedtek le. Számuk 1880-ban 9887. 1890-ben 8139 (1883. Magyarországból kapott biztatásra kb. 1000 család az Al-Duna mellékére vándorolt, néhány év múlva azonban sokan visszaköltöztek). A mûveltség még meglehetõsen kezdetleges. A tanköteles korú (6-13 év) gyermekeknek mintegy negyed része nem jár iskolába. Több száz népiskolán és mintegy 20 különbözõ középiskolán kívül egy német nyelvû egyeteme van Czernovitzban 54 tanárral (1908) és 1051 hallgatóval (1909-1910). |
Révai Nagy Lexikona 4. kötet 97-99. oldal (Budapest 1912) /:részletek:/(«a bükk országa«)hercegség,
Megjegyzés: a bukovinai magyar értelmiség képzésérõl Szõts-Solymár: Források címû könyvébõl alkothatunk részletesebb képet. |