Szakfordító      Szinkrontolmács   Idegenvezető

Olcsó fordítás, avagy miért érdemes Önnek szakfordítót választani?

1. Mert biztos tudású, tapasztalt szakember, megbízható szolgáltatását kapja, jogtiszta munkakapcsolatban (részletek...)

2. Mert előre kiszámítható költségei lesznek - megküldött anyag szószáma alapján előre kiszámolható a fordítás díja (részletek...)

3. Mert teljes körű garanciát, és jogtiszta számlát kap, hisz egy szakfordító alapvető érdeke a visszatérő ügyfelek megtartása (részletek...)

4. Mert nem lesznek felesleges, plusz karakterek az írott fordításban, ami nem drágítja értelmetlenül a fordítást. Ezzel is további költségektől kíméli meg magát (részletek...)

5. Mert külön kérés nélkül is kötelező titoktartással, és nyomon követhető archiválással lesz kezelve az Ön által megküldött anyag - állandó ügyfelek személyes archiválást, és egyedi árakat kapnak (részletek...)

6. Mert az elkészült fordítást nem kell külön lektoráltatni - ezáltal további költséget takarít meg (részletek...)

7. Mert tolmácsolás megrendelésekor zökkenőmentes profi tolmács közreműködésére számíthat, amely elősegíti üzleti tárgyalásai pozitív kimenetelét, ami üzleti partnereinek is megelégedettséget és jó referenciát jelent (részletek...)

Manapság teljesen érthető, ha egy fordítás, vagy tolmácsolás megrendelője minél alacsonyabb áron, minél jobb szolgáltatást szeretne kapni. Én magam is mindig hasonlóra törekszem, mielőtt döntenék valamely megrendelésemről. Mégis érdemes mérlegelni néhány fontos szempontot, mielőtt a túlzott spórolás később ahhoz vezet, hogy a megrendelt fordítás nem jó minőségben, tárgyi tévedésekkel, és gyakran csak később jelentkező egyéb hibákkal készül el.

Bizonyára Ön is kiváló minőségű fordítást szeretne kapni, hogy az Ön ügyfelei is elégedettek legyenek, és érezzék belőle a felkészült üzletemberre jellemző profizmust. Vagy ha saját cége számára készítteti, akkor sem mindegy, hogy pl. egy gyártási, vagy karbantartási dokumentáció, vagy kezelési utasítás mennyire használható az Ön cégének dolgozói számára, nincsenek-e benne nevetséges hibák!

Talán nem mondok újdonságot azzal, hogy a fordítói piacon sok kezdő és ún. két, vagy többnyelvű fordító és tolmács jelölt próbálkozik, akik nagyon alacsony árakon szeretnék elhalászni a potenciális megrendeléseket a felkészült, és képesített, profi fordítók elől. Az ilyen feltörekvő ifjoncok kiváló nyelvismerettel rendelkeznek, mivel ők többnyire két, vagy többnyelvű szüleiktől, családi környezetben sajátították el a nyelvtudást.

Igaz a mondás: "Annyi embert érsz, ahány nyelvet beszélsz"

De a fordító szakma korántsem csak puszta nyelvtudás kérdése. Hányszor találkoztam már - vagy lektoráltam - ilyen képzetlen "fordítók" által készített, vagy inkább csak összecsapott fordítást. De legtöbbször nem is tudtam lektorálni, annyi szóhiba, tárgyi tévedés, nyelvtani hiba, és Leiter Jakab volt ezekben, hogy inkább visszaadtam a megrendelőnek újra fordításra.

Az alacsony áraknak persze van egyfajta piacszabályozó szerepe is, de ugye nem mindenki szeretne Trabanttal, vagy Citroen kacsával zötykölődni, amikor egy kényelmes Mitsubishivel, vagy egy intelligens BMW-vel is közlekedhet. Természetes, hogy mindenki inkább egy megbízható autóval szeretne járni, ami nem romlik el útközben, maximális kényelmet nyújt, és az ember még büszke is lehet, hogy ilyen jól választott.

Mégis mire érdemes odafigyelni egy fordítás megrendelésénél?

1. Nyelvismeret, vagy konyhanyelv?

Legfontosabb szempont persze az alkalmazott nyelv anyanyelvi szintű ismerete, amit egyfelől a szülőktől örökölhet valaki, másfelől kemény tanulás és több évtizedes gyakorlás után szerezhet meg, mint egy szakfordító.

Nézzük az elsőt: amikor egy fiatal otthonról hozott, beszélt nyelven kommunikál, akkor az avatatlan fülű hallgató számára teljesen folyékony és  hibamentes nyelvtudásnak tűnik minden, amit hall. Csakhogy itt is, mint minden iskolás fiatalnál, hiányos a nyelvtani tudás, szinte mindig hézagos a grammatika, és bizonytalan a szóhasználat, nem is szólva a szakkifejezésekről. Mert ugye egy tolmács mindig körülírja, ha nem ugrik be nagy hirtelenjében egy-egy szó idegennyelvű megfelelője. Egy fiatal tolmácsnál ezért hangzik sokszor hosszabbnak a fordított szöveg, amit persze nem mindenki vesz észre.

Mit okoz ez?

Mindenképpen hibákat, ha pl. egy ritkán látott műszaki dokumentációt kezdene fordítani. Mert bizonyára Ön sem gondolja, hogy egy filológiát, hallgató, vagy orvosi karon tanuló fiatal tisztában van pl. a névleges feszültség, a hullámlemez gyártósor, vagy a cementálás, esetleg a motor befecskendező fúvókájának idegen nyelvű megfelelőjével. A névleges feszültségről már nem is merek szólni, annyiszor botlottam nevetséges kifejezésekkel lefordított megfelelőire.

Az ilyen spéci kifejezéseket, csakis egy 10-20 éves gyakorlattal, és megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező fordító képes helyesen lefordítani. Nagyon jól emlékszem én is, hogy kezdő koromban milyen bakikat követtem el, hasonló apropóból. Később aztán a szakfordítók összegyűjtik ezeket a "Leiter Jakabokat" és jókat nevetnek rajta.

Tehát a nyelvi felkészültséghez egyáltalán nem elegendő az otthonról hozott "konyhanyelv", a fordítói szaktudás megszerzése hosszú tanulási folyamat, és rengeteg gyakorlás eredménye. Nem is szólva a szakfordítói képesítésről, amit szintén ritkán birtokol egy alacsony árat beígérő ifjú fordítójelölt. Fontos körülmény az is, hogy az "olcsó jános" kategóriába tartozó fordítók mindig alkalmi megrendelésekre törekednek, hisz nekik csak az a fontos, hogy minél előbb megkapják a fordítói díjat, de azzal már nem törődnek, hogy később mi lesz a garanciával, az átvett anyag archiválásával, a titoktartással, és a megrendelő egyéb érdekeivel.

Második verzió: Egy fordítói szakvizsgával, szaktolmács képesítéssel rendelkező fordító-tolmácstól joggal elvárható, hogy a legmagasabb szintű, hiba és tárgyi tévedésektől mentes, szép magyarsággal megírt fordításokat végezzen. Ez jelenti a többletet, és ezért érdemes többet áldozni a fordításra, mert később sem jönnek elő rejtett hibák, nem fognak elmaradozni üzleti partnerei érthetetlen okok miatt, és a cég alkalmazottai sem nézik a vállalatvezetést hozzá nem értőnek, ha kezükbe kerül egy idegen nyelvről fordított dokumentáció. (sokszor találkoztam hasonlóval)

2. Számlázás és garancia

Előre kiszámolt, kalkulálható költségei lesznek, mivel a fordításra megküldött anyag (a forrás dokumentum) szószáma alapján kerül kiszámításra a fordítás díja. Ráadásul visszatérő ügyfelek egyedi nyilvántartást és egyedi, alacsonyabb árakat kaphatnak.

Nem mindegy a megrendelőnek, hogy egy fordító legális törvényi keretek között végzi tevékenységét, vagy csak a szürkegazdaságot erősíti. Egy tapasztalt szakfordítónak elemi érdeke, hogy megrendeléseit nyilván tartsa, munkáiról számlát adjon, és később se okozzon problémát egy fordítás vissza keresése, és garancia keretében történő szakszerű kijavítása, vagy kiegészítése.

Érdemes kockáztatni, hogy egy olcsó és hibákkal teli fordítás után a szerző többé nem lesz elérhető, hogy a kért javításokat elvégezze?

Egy szakfordító köteles garanciát nyújtani, és alapvető érdeke, hogy ezt be is tartsa. Ezzel növelheti elégedett ügyfelei számát, ami hosszú távon pótolhatatlan referenciákat eredményez. (ezeket egy jó fordító gyűjti is, és büszkén közzé teszi honlapján, hogy mindenki lássa) Ezek az ügyfél megelégedettségi visszajelzések képezik azt a "törzsközönséget", amely újabb, ismétlődő megrendeléseket hozhat.

Ugye senki nem gondolja, hogy egy szakfordítónak mindegy, hogy vannak-e elégedett és visszatérő ügyfelei.

3. Eszközismeret, aminek hiánya drágítja a fordítást!

A mai fordítások többsége ugyebár számítógépen készül, általában Word dokumentumban (persze gyakori a Power Point, az Excel, a Pdf. fájl, vagy netán egy HTML kódolású honlap sablon is). 

Ön mit gondol, egy 19-20 éves fordításra ajánlatot tevő fiatal minden számítógépes eszközzel és szoftverrel tisztában van? Persze én is tudom, hogy a mai fiatalok számítógép mellett nőnek fel, és szinte a vérükben van annak használata. De ez a tudás is, mint a nyelvtudásuk, felületes, hézagos, és bizonytalan. (ezt saját gyermekeim példáján keresztül merem állítani) Ez pedig óhatatlanul hibákat eredményez. Érdemes megemlíteni pl. a fiatalos sietséget, csakhogy minél előbb kész legyen már a fordítás, és mehessen a dolgára. Ezután pedig tele a dokumentum felesleges szóközökkel, és egyéb írásjelekkel, amit persze utólag csak ritkán ellenőriznek. (pl. Word doc. szerkesztésben hogy állítjuk be a ritkított betűközt, hogy hozzunk létre egy írásjellel pontozott, vagy egyvonalas sort - ilyenekkel nem vacakol egy kezdő, nyomkodja a "space"-t, vagy a pontjel billentyűt)

(érdemes egyszer átnézni egy ilyen olcsó fordítást: pl. ellenőrizni egy Wordben készült szöveget, a bekezdésjelek és egyéb rejtett formázási szimbólumok megjelenítésével. Ezzel látszik igazán a felesleges írásjelek, szóközök, és bekezdések halmaza, ami egyébként, egy leütések alapján számított fordítás díját jelentősen megnövelheti)

Ugye Önnek sem mindegy, hogy mennyit fizet egy fordításért!

Hisz az elején is ezzel kezdtük! Tehát a nem megfelelő eszközhasználat, és a sok hiba még a fordítás végső árát is jelentősen növelheti. (ami a megrendelő számára persze csak később, vagy egyáltalán nem derül ki, hisz nincs mindig arra idő, hogy tüzetesen ellenőrizzenek minden elkészült fordítást - legtöbbször a szoros határidők miatt) Az ellenőrzést csak az ISO minősítés alapján dolgozó fordító irodák, és a szakfordítók végzik el minden esetben.

Ami első látásra olcsóbbnak tűnik lehet, hogy a végén mégis többe kerül!

4. Titoktartás, archiválás

Ugye nincs szükség hosszas magyarázatra a titoktartás és archiválás fontosságával kapcsolatban. Tehát érdemes átgondolni, hogy egy fontos üzleti dokumentumot kockázat nélkül át lehet-e adni egy olcsó fordítónak.

Mi lesz ennek a sorsa, ha elkészül a fordítás. Ugye kedves olvasóm, nem gondolja, hogy egy alig ismert fordítónál megrendelt munka leadása után, ezek mindig maradéktalanul meg lesznek semmisítve, vagy megfelelően archiválva?

Viszont a szakfordítót a titoktartás, és szakszerű archiválás is automatikusan kötelezi, még ha erre a fordítás megrendelésekor nem is tértek ki külön, hisz egy szakfordítót a törvényesen folytatott tevékenysége folytán a Ptk. is kötelezi erre, ami könnyen számon kérhető, visszakereshető.

5. Lektorálás

Az elkészült fordítást nem szükséges lektoráltatni, erre a 32 éves fordítói gyakorlat biztosítja Önnek a garanciát. Ezzel is felesleges költségektől kíméli meg magát.

Lektorálás megrendelésekor hasonlóan körültekintően kell eljárni, mert a szövegek ellenőrzése során is ugyanazon körülmények játszanak közre a feltűnően olcsó fordítóknál. A felületes nyelvtani ismeretek, a nyelvi kivételek rossz használata, a többjelentésű szavak összekeverése, és rossz ragozása, az idegen csengésű mondat szerkesztés, az alany-állítmány rendszeres felcserélése, mind-mind jellemző hibák, amiket az esetek 99%-ában a tapasztalatlan ifjoncok követnek el. Sok lektorálást visszaadtam már újrafordításra.

Itt is igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve! (és ezzel senkit sem akarok megsérteni)

6. Tolmácsolás megrendelése

Ha a kedves megrendelő, maga is üzletember, akkor bizonyára tudja, hogy mennyire fontos a verbális kommunikáció hatékonysága egy üzleti megbeszélésen. Sok olyan vállalatvezetők közötti tárgyaláson vettem részt, ahol nagyrészt azon múlott egy sikeres megrendelés, vagy üzletkötés, hogy a két vezető milyen gyorsan és precízen tudott egymással kommunikálni.

Ez pedig csakis egy profi tolmács közreműködésével elképzelhető, aki úgy tolmácsol, hogy szinte észre sem lehet őt venni. Ha nem kell egy-egy kifejezésen, vagy szófordulaton megakadni, ha nincs rejtett szótévesztés, ha a szakmai meghatározások is akadálytalanul eljutnak a beszélőtől a hallgatóig. Így tud két cégvezető dinamikusan tárgyalni egymással, és

Fontos megemlíteni a szóbeli tolmácsolás három leggyakoribb formáját:

a.   Kísérő tolmácsolás.

b.   Konszekutív tolmácsolás.

c.   Szinkrontolmácsolás. (ezek definícióját megtalálja honlapomon, a fordítás-tolmácsolás fejezetben - kattintson ide)

Az első kategóriában leggyakoribb a kezdő tolmácsok szerepe, mert az utóbbi kettő azért már keményebb dió, és biztosabb felkészültséget igényel.

A tolmácsolásra is alapvetően jellemző az írásbeli fordításoknál elkövetett hibák jellege, ami a felületes, hallás alapján elsajátított nyelvtudásból ered.

A konszekutív tolmácsolás fordul elő legtöbbször, egy üzletkötésen, egy több résztvevős üzleti konzultáción, vagy vállalati audit alkalmával, ahol már komoly és gyorsan alkalmazott nyelvtudás szükséges, hisz nem lehet akadozó kommunikációval eredményesen tárgyalni.

A c. kategória pedig már a tolmácsolás csúcsa, ahol gyakran kabinban ülve kell a szinkrontolmácsnak azonnal a mikrofonba fordítani az előadó szavait, vagy egy előadást kell a beszélő mellett állva közvetíteni egy nagyobb létszámú hallgatóság felé, esetleg egy bírósági tárgyaláson tolmácsolni a bíró, és egyéb beszélők között, ami már különlegesen jó koncentráló képességet, gyors ritmusváltásokat, és profi nyelvi felkészültséget igényel.

Erre ritkán vállalkoznak az olcsó tolmácsok. Már csak azért is, mert az ilyen jellegű tolmácsolást főként intézmények és nagyvállalatok rendelik meg, akiknek eleve érdekük, hogy biztos felkészültségű, és számlaképes tolmács szolgáltatásait rendeljék meg.

Ilyen feltételeknek pedig a kezdők általában nem képesek megfelelni.

Összegezve:

Kedves megrendelő:

Érdemes Önnek is meggondolni, hogy bizonytalan nyelvtani háttérrel, bizonytalan szóhasználattal, és garancia nélküli olcsó fordítót választ-e, vagy egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező, felkészült, és a mindennapok harcterén edzett szakfordítót, vagy szinkrontolmácsot!

Mert Önnek sem lehet mindegy, hogy miért mennyit fizet!

Kezdőlap • Szolgáltatásaim • Képesítések • Olcsó fordítás • Turizmus-Id.vez. • Fordítás-tolmácsolás • Referenciák • Ügyfeleim írták