(1916-2003)
Ezer éve tart a magyarság
történelmének meghamisítása és sorsának lefelé zuhanása. A mai hivatalos
szemlélet e hamisítások kezdetétől számítja a magyar történelmet. Grandpierre
K. Endre munkássága elősegítette, hogy a magyarság megismerheti igazi
történelmét, s ezzel mód nyílik arra, hogy kézbevegye sorsát, megállítsa a
zuhanást. Egyre többen ismerjük fel, hogy az utóbbi évszázadok hivatalos magyar
történészeinek álláspontjától alapvetően eltér a valós történelem. Grandpierre
K. Endre a logikai oknyomozás módszerével, az összes meglevő, fontos
kordokumentum alapos, logikai elemzésével, összevetésével, a történelmi
összefüggések, háttértényezők erőterében értelmezi a magyar történelem
eseményeit, olyan metsző logikával, amely a matematikai bizonyítás érvényének
elkerülhetetlenségét közelíti meg. A magyar közvélemény munkásságát világszerte
kiemelkedő figyelemmel fogadta. Nem rajta múlott, hogy akármelyik
kulcsfontosságú történelmi eseményt vizsgálta meg, mindegyikben titokba
temetett döntő körülmények tömegére bukkant. Szükségszerű következménye ez
annak, hogy a magyarság és a magyar történelemírás több mint ezer éve idegen
uralom alá került, és nem az igazság bemutatása, hanem elkendőzése vált fő
tevékenységévé. Mind többen ismerjük fel, hogy az elmúlt ezer év titkos
történelmi erőinek feltárása a magyar történelem megismerésében
kulcsjelentőségű, mert ez a legfontosabb feltétele a magyarság
újjászületésének.
A történelem-kutatásban elért
alapvető eredményeiért Grandpierre K. Endre a mai magyar hivatalos élettől nem
kapta meg az elismerést. Lehetséges, hogy a puszta tehetetlenség, a
magyarellenes elvárások beidegződése, az idegen szemléletű intézmények
változtatás nélküli továbbélése az oka - de tény, hogy a mai magyarországi
hivatalosság jórészt e hamisító, torzító szemlélet folytatója. A hivatalos
történetírás megpróbálta a lehetetlent: eltitkolni Grandpierre K. Endre
munkáit, a titokfejtőt magát is az eltemetett magyar titkok mellé suvasztani.
Mivel azonban Grandpierre K. Endre munkái már napvilágot láttak, ezért könyveit
a legkülönbözőbb módszerekkel üldözték: betiltották, felvásárolták,
kiszorították a kiadásból, a terjesztésből, a legtöbb könyvesboltból, munkáit
elismerés helyett a szellemi inkvizíció agyonhallgatta. A Habsburg-elnyomás
évszázadaiban sincs példa arra, hogy hasonló színtű szerzőt a köztudatból
ennyire kiszorítottak volna.
Grandpierre K. Endre sorsában a magyarság sorsa hatványozódott meg,
mert egyszemélyben vívott meg a magyarság sorskérdéseivel, és mert a magyarság
sorsterhei, meghasonlottsága, megosztottsága, idegen szemmel tekintése, idegen
aggyal irányítottsága sorsára fokozottan igazságtalanul nehezedtek. Mindezek a
terhek azonban csak addig fojtják le gondolkodó- és cselekvőképességünket, amíg
mi magunk, a magyarság épebb része, képesek leszünk kiverekedni jogunkat az
élethez. Azzal és csak azzal válhatunk képessé az életben maradásra, ha minél
többen részt vállalunk a magyarság valódi történelmének megismerésében és
megismertetésében, és ha tanulságait alkalmazzuk jövőnk felépítésében. Ha a
magyarság segítségére sietünk, a titkolódzók, mindent titkokba burkolók egyre
sötétebb világa helyett megteremthetjük saját életünk világosságát. Ezzel és
csak ezzel szerezhetünk érvényt a magyarság életének, folytonosságának,
történelmi világosságának, jövőépítő közösségének, a jövőépítés szándékának.
Ismerjük hát meg Grandpierre K. Endre kulcsfontosságú munkáit!
Oknyomozó történelmi könyvek:
Fekete hóesés. Nyomozás háromszáz év távolából egy történelmi
gyilkosság felderítésére hiteles kordokumentumok elemzése alapján és a két
Zrínyi Miklós élete. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1970.
Ez a könyv bebizonyította, hogy
Zrínyi politikai orgyilkosság áldozata lett. Nem kétséges, egy ilyen
tudományosan megalapozott felfedezés a világ valamennyi szabad államában
országos szenzációvá válik. "El kell ismernünk őt korunk legkiválóbb
történelmi nyomozójának" - írta e könyv kapcsán Badinyi Jós Ferenc.
Aranykincsek hulltak a Hargitára. Magyar Titkok. A magyarok eredete a
Tárih-i-Üngürüsz tükrében (történelmi tanulmányok). Népszava Kiadó, 1990.
Az árpádi bejövetel előtt íródott
magyar ősgeszta elemzésével feltárja a magyarság történelmét az özönvíztől
kezdve. A Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondát összeveti a magyar
ősgeszta csodaszarvas-mondáival. Kiderül, milyen nagymértékben megegyezik a két
forrás és hogy a szkíta magyarság a világ legősibb népe, őshonos a
Kárpát-medencében, itt találta föl a földművelést. A könyv megjelent 40 000
példányának legnagyobb részét egy cég felvásárolta, és néhány év múltával a
szerző egy raktárban bukkant rá. Minden más nép a legnagyobb becsben tartaná
legrégibb őskódexét, a Nemzeti Múzeum fő helyén állítaná ki, és az általános
iskolától kezdve a középiskolákig és az egyetemekig a tananyag kiemelt részévé
tenné. Rajtunk is múlik, mikor jön el ez az idő.
Királygyilkosságok. Hogyan haltak meg a magyar királyok? Magyarok
Titkos Története, 2. rész, Titokfejtő Könyvkiadó, 1991.
Felgöngyölte 1100 év titkainak
sorozatát; bebizonyította, hogy István király évtizedeken át a németek foglya
volt, fiát, Imre herceget megölték, rokonát, Vazult megvakították. Három
uralkodásra alkalmas rokonát István maga kérte, meneküljenek el
Magyarországról, hogy életüket megmenthessék. Az Árpád-házi magyar királyokat
hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták
le őket. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16
Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi
királyból 22-nek ez nem sikerült. A 60 éves kortól elmaradó évek száma a
Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont
518 év! Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték –
a kordokumentumok vallanak a pártatlan vizsgálat alatt.
Lajos király három halála és négy temetése, Titokfejtő Könyvkiadó,
1992.
"Király kelepcében" c.
hosszú tanulmányából fény derül arra, hogy IV. Bélát a muhi csatában a tatárok
Frigyes osztrák uralkodóval kötött titkos megállapodása alapján többszörösen
biztosított kelepcébe csalták, s IV. Béla csak a csodával határosan szerencsés
fordulatok egész seregének segítségével volt képes a csapdákból megmenekülni.
A mohácsi katasztrófa kordokumentumainak
logikai elemzésével fény derült arra, hogy a magyarság mohácsi katasztrófáját
és II. Lajos király halálát a cseh Czettrich Ulrik, Habsburg Mária királyné hű
embere, és Zápolya, az első számú királyjelölt, és a törvénytelenül
megválasztott János király, valamint a trónra aspiráló Habsburg Ferdinánd által
kialakított cselszövések idézték elő.
A magyarok Istenének elrablása, avagy a magyar faj nagy elárultatása.
Magyarok Titkos Története, 3. Rész, Titokfejtő Kiadó, 1993.
Bebizonyította, hogy Magyarország
keresztény iga alá hajtása a német és nemzetközi titkos diplomácia műve volt; a
magyar főurakat óriási kincsekkel árulásra bírták és titkos szerződésben
megállapodást írtak alá Magyarország függő helyzetének kialakítására, a Nyugat
előtt félelmetes magyar nemzet ártalmatlanná tételére, a magyar szellem
kettétörésére; hogy Árpád nevét sem volt szabad kiejteni az Árpád-házi
uralkodók korszaka alatt (!); és feltárta a titkos magyarellenes szerződés
legfőbb pontjait.
Miként menthető meg a magyar nemzet? Titokfejtő Könyvkiadó, 1994,
71 oldal.
A magyarság a világ egyetlen,
többezer éves múlttal rendelkező kultúrnépe, amelyet fél évezrede-évezrede
ellenségei irányítanak. A történelmi létnek a jégkorszak és a vízözön óta egyre
erősödő irányzata a cselszövő, országok, nemzetek létére, kijátszására,
kifosztására törő titkosdiplomácia. Az "öreg Európa" - ahogy
Shakespeare drámáiból is kitűnik - a csalás, a rablás, a hamisítás, népbutítás
és öldöklés klasszikus földjévé vált. Gyávává, álszentté, meghunyászkodóvá,
mindent eltűrővé tették a fogyasztói Európát. A gyáva meghunyászkodás
igazolására felnagyítják a nehézségeket, az adott történelmi helyzet
reménytelenségét és kilátástalanságát, és ez hatol be zsibbasztó mételyként
közgondolkodásunkba: a mindenbe beletörődés szánalmas foglyaivá lettünk.
Szomorú, de lelkipásztoraink, pártjaink, sajtónk nagy szerepet játszottak és
játszanak a nép birkává tevésében, arctalan masszává gyúrásában.
Legsürgősebb teendőink:
1.) törvényt kell kidolgoznunk
arra, hogy az új választásokon, népszavazásokon csak olyan személy jelölhető,
aki eddigi élete folyamán tetteivel, életvitelével bizonyságot tett a közérdek,
a magyar haza, a magyar nép iránti feltétlen hűségéről, a haza és a nemzet
iránti feltétlen és kétségtelen odaadásáról. A jelöltséghez legalább öt éves
helyben lakás, előzetes közéleti tevékenység, legalább tízévi igazolt állandó
munkaviszony szükséges. Az ősi magyar közjogi gyakorlat értelmében a
megválasztott képviselők választóik által bármikor visszahívhatók.
2.) A nemzeti vallás
visszaállítása. Fel kell elevenítenünk a magyarság nemzeti hitét, s ezt a
vallásszabadság eszméje, az emberi és isteni törvények és elemi érdekeink
nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszik.
3.) A magyar hagyományok védelme,
nemzeti szellemi kincseink közkinccsé tétele.
4.) A magyarság szellemi
szabadságharcának megvívása, szellemi felszabadítása a gúzsba-kötöttség alól.
Társadalmi, oktatási, nevelési, közösségi viszonyaink megújítása, minden magyar
szellemi érték felkarolása. Hivatástudatra nevelni a magyar ifjúságot és az
egész magyar nemzetet: vissza kell adnunk az évezrede döntő szinten elorzott
nemzeti hivatástudatot, amely fényt, örömöt, értelmet és célt ad az egyedek
életének.
5.) Meg kell állítani a magyar
népesség további csökkenését, és vissza kell állni a megmaradás és megerősödés
pályájára.
Üzenet és titok. Szellemi szabadságharcunk kézikönyve. Titokfejtő
Könyvkiadó, 1995.
Egyetlen idézettel jelezhetjük e rendkívül gazdag tartalmú munka
célkitűzését:
“EZER
ESZTENDŐN ÁT ÚJRA MEG ÚJRA ELBUKTAK NEMZETI SZABADSÁGHARCAINK, MERT A FEGYVERES
KÜZDELMET NEM KÍSÉRTE SZELLEMI
SZABADSÁG-HÁBORÚ; HALADÉKTALANUL MEG KELL VÍVNUNK HÁT SZELLEMI SZABADSÁGHARCUNKAT!”
Jellemzőbbet aligha mondhatnánk róla, mintha
fölidézzük tartalmát egyes részeinek címében: Vazul-nép ébresztője - Tragikus
álmosságú faj-e a magyar? - Háborgó
csont-óceán - Európa véradó népe - Leláncolt nép-Prometheus - Ezeréves ködök -
Végzetes hőköléseink - Az ősi szabadság tüzei - Tárih-i Üngürüsz, egy ezer éve
bujdosó ősgeszta titokzatos történetének peranyaga (a két hozzáférhetetlen
Kortárs és Forrás-tanulmánnyal) - Történelmi rejtélyek és hazugságok -
Gondolkodjál, szegény magyar, végre hova léssz? - Puhány kormány ország ormán
- Egy igaz magyar hazafi vallomásai -
Nyílt levél II. János Pál pápához -
Petőfi félelmetes jóslata: fessük zászlainkat fekete-pirosra -Szembeszegülni a
rontó erőkkel, hogy ne legyen új Mohács.
Vészkiáltás fenyegetett hazánkért. Szellemi szabadságharcunk
kézikönyve. II. Közli a „Száz ceglédi magyar hitvallását”, ezt az 1925-ben
született dokumentumot, a nemzet követeléseinek megfogalmazását, a vallás
nemzetünk szolgálatába állításának igényét; a Tárih-i Üngürüsz peranyagát.
Titokfejtő Könyvkiadó, 1996.
Gróf Zrínyi Miklós meggyilkoltatása. Titokfejtő Könyvkiadó, 1997. A
"Fekete hóesés" új, szép kivitelű kiadása.
Anonymus titkai nyomában. Magyar Ház Kiadó, 1998.
A hét évszázadon át eltemetett
őskódexet 1746-ban fedezte fel és ismertette Schwandner János György 1746-ban.
Az azóta eltelt két és fél évszázadban elmaradt a pártatlan, tárgyilagos,
tudományos vizsgálat, s ehelyett az Anonymus-kutatás lényegében a geszta
hiteltelenítésére, cáfolására irányult. Ez az 1998-ban megjelent mű mutatja be
először ezt az ősgesztát átfogó, valóságos összefüggéseiben, és így a magyarság
második ősgesztáját, szavainak eredeti értelmét valójában ez a munka fedezte
fel. Ezt a tartalmat pedig minden magyarnak ismernie kell, mert a 896. évi
árpádi bejövetel a magyarság utóbbi ezredévének egyik legnagyobb horderejű
eseménye; mert ez az ősgeszta a részletek páratlan hűségével tárja elénk a
magyarok visszajövetelének eseményeit, és mert művéből a magyar őstörténet
alapjai tárulnak elénk.
"Grandpierre K. Endre méltán
foglalhatna el helyet a magyar történelemkutatás díszpáholyában" (Bakay
Kornél könyvismertetőjéből)
Kővárból kiáltó asszony. Magyar ősidők csodálatos mondái.
Titokfejtő Könyvkiadó, 1998.
Szigorú logikával feltárja Déva
várának magyar ősmondája segítségével a magyar ősépítkezés emlékeit, az
érintetlen tájon felépített első vár építkezésének körülményeit, az ősi
tündérvilág titkait.
Rögberejtett Isten kardja régi rege róla. Isten kardja a kezünkben
volt. Magyar Ősidők Csodálatos Mondái 2. sz. (Atilla kardjának történelmi
rejtélyei) Titokfejtő Könyvkiadó, 1999.
Az emberiség ősegységét hordozó
szkítaság hagyományainak ismertetése, elemzése.
***
Angolul megjelent tudományos tanulmánya:
Endre K. Grandpierre: Collective
Fields of Consciousness in the Golden Age. (Közösségi tudati erőterek az
Aranykorban), World Futures. The Journal of General Evolution. Vol. 55,
357-379, 2000.
E tanulmányában feltárta, hogy a Világegyetem lényegében nem lehet
anyagi természetű, hiszen az anyag passzív, tehetetlen létező, míg a
Világegyetem a dinamikus, mindent átható, egyetemes kölcsönhatások sűrű
folyama. Az Aranykor létének néhány fő perdöntő bizonyítéka:
az élővilág azon része, amit
nem érintett a modern ember és pusztító hatása, mai is tükrözi a paradicsomi
viszonyokat.
A Természetben élő állatok
élelmük beszerzésére és szükségleteik kielégítésére összehasonlíthatatlanul
kevesebb időt fordítanak, mint az ember a modern társadalmakban.
A világ félreeső körzeteiben,
ahol a “vad fajok”, “primitív törzsek” a civilizációtól jórészt érintetlenek, a
fizikai romlás és lelki degenerálódás minden jele nélkül élnek. Elég itt a
Csendes Óceán szigeteire, pl. a Hawaii szigetekre utalni, amit nemrég földi
paradicsomként emlegettek, vagy a Kolumbusz előtti kultúrák, az indiánok
gazdagságára, mielőtt lemészárolták őket a konkvisztádorok.
Emellett az Aranykor létét
bizonyítják a világszerte fennmaradt Aranykor-hagyományok, mondák, az ókori
szerzők egész sorának feljegyzései, a székely ősmondák és történelmi
igazolásuk, az emberi mögöttes tudatvilág megnyilvánulásai stb.
***
Történelmünk Központi Titkai sorozat
A sorozat célja: bizonyítékokkal
alátámasztott magyar őstörténet alapismereteinek terjesztése abban a
szellemben, hogy önmagunkat csak nemzetünk megismerése által ismerhetjük meg. A
történelem az emberiség tapasztalatainak összessége. A magyar történelem a
magyarság tapasztalatainak összessége. Ezen tapasztalatok megszerzését kívánja
segíteni ez a sorozat. Történelmünk központi titkainak feltárása egy új Gesta
Hungarorum megtalálásához hasonló jelentőségű.
Mi az igazság az Árpádi bejövetel körül? 1. Szám, 1994
A tudás lelkek, életek feletti
hatalom. Saját történelmünk valós tudása teszi lehetővé az egyéni létünkön
túlmutató, annak értelmet adó tettek lehetőségét. Rajta legyünk, hogy ezt a
hatalmat ne ellenünk érvényesítsék. A bukott habsburgizmus magyarellenes
szellemisége tovább él életerőt elszívó polipként a magyar szellemre, a magyar
históriára tapadva, intézményei révén még napjainkban is bénítóan és torzítóan
hat a magyar közgondolkodásra. A magyar szellem elleni háború vezérkara a bécsi
titkos kamarilla gyártotta sok más tévképzet mellett a "honfoglalás"
műszót is a magyar szellemiség gerincének megtörésére. Ezt a műszót krónikáink
egyike sem ismeri, mindegyik az árpádi bejövetelről, visszajövetelről
beszél. Őskrónikáink mellett a magyarok
Kárpát-medencei őshonosságát bizonyítják Keresztesi József (1844),
Szentkatolnai Bálint Gábor (1901), Marjalaki Kiss Lajos (1928), és ókori szerzők
egész sora, így például Herodotosz, Strabon, Xenophon, Jordanes, és Josephus
Flavius. A "honfoglalás" koholt fogalma azt állítja, hogy nem a
magyarság volt a terület őslakója; hogy jogcím nélküli foglalók vagyunk; hogy
fegyveres hódítással ragadtuk el a területet és erőszakkal kényszerítettük ki
uralmunkat; hogy beolvasztottuk az itt lakó idegen etnikumok tömegeit a
magyarságba; hogy kultúránkat - talán nyelvünket is - tőlük vettük át; hogy
különféle nyelvelemekből összeállt keveréknép vagyunk; hogy idegenek,
jövevények vagyunk hazánkban és Európában. Ezzel a "honfoglalás"
kifejezés alkalmazója tagadja a magyarság ősjogát saját hazája
felségterületére; tagadja a hazáért az árpádi bejövetel előtt élt-halt magyar
életek millióit, semmibe veszi a haza védelmében kiontott vért; hitelteleníti
az egész ősi magyar mondavilágot; szembehelyezkedik a történeti kútfők
adataival; tagadja a magyar-avar, a magyar-hun, a magyar-szkíta azonosságot. A
"honfoglalás" kifejezést alkalmazó elfogadja azt a káros nézetet,
amely történelemellenes, tudományellenes, magyarellenes, amely az erőszakot, a
területfoglalást szentesíti és tünteti fel a siker zálogának. Anonymus
krónikájából fény derül arra, hogy Álmos és Árpád a közvetlenül a vízözön után
élt Magóg szkíta király leszármazottai, s Attila hun király örököseiként jöttek
Pannóniába s az itt talált magyarok és székelyek Attila király népei. A
honvisszaszerzés egyetlen nagy ütközete a Zalán hívására segítségére siető
görög-bolgárszláv hadsereggel való összecsapás, melyben a magyarok, akiknek,
miként a Névtelen írja, az Isten volt a segítőjük, megsemmisítő győzelmet
arattak. Hiteles ókori és középkori szerzők (Herodotosz, Priszkosz, Strabon,
Josephus Flavius stb.), valamint történeti és néphagyományok szerint ősidők óta
szkíta népek éltek hazánk területén. Anonymus tanúsága szerint Árpádék hazánkba
jövetelekor az ország színmagyar lakosságú volt - az összes a Kárpát-medencében
lakó cseh és szlovén befért a nyitrai várba.
Hol van a magyar őshaza? 2. Szám, 1995
Életünk, sorsunk alapja a magyar sors.
Vallató, szigorú időket élünk. A tűzözön és a vízözön után itt a hazugságözön.
Eszméletünk, önbecsülésünk ellen folyik a háború. Ezekben az időkben az
alapokkal kell tisztába jöjjünk, mert aki az alapokat nem ismeri, védtelenné,
erőtlenné válik. Az igazság megrontóival kell szembefeszülnünk. Sorozatunk az
alapkérdések tisztázásának szolgálatában áll. Bátran mondhatjuk: minden egyes
szava az igazság védelmében és a magyarság védelmében szól. Az őshazakutatás
középpontjában a XII. század elején lezajlott, domonkos szerzetesek által
végrehajtott titokzatos hátterű keleti expedíciók állnak. Sajátos módon Ottó és
Julianus beszámolóiban egy szó sem esik semmiféle térítésről, sem pedig Magna
Hungária uralkodójáról, viszonyairól. A rejtélyek sorát egy perdöntő körülmény
fényében világítja meg a mű: és ez a küszöbön álló világveszedelem, a tatár
invázió. A tatár nagykán levelében megírja IX. Lajos francia királynak, hogy
rövidesen népével együtt áttér a keresztény hitre. IX. Lajos szövetséget köt a
tatár nagykánnal. Bizonyosra vehetjük, hogy Julianus a pápával való személyes
találkozás során beszámolt a pápának a legfontosabbról, amiért keletre küldték:
a tatárok kilétéről, háborús terveiről, a kereszténységhez való viszonyukról.
Mióta él nemzet e hazán? 3. Szám, 1996
A történelemhamisítás a világ
megtévesztésére irányul, azok szolgálatában, akik a történelmet, az élet
tanítómesterét a nemzetek nagy megtévesztőjévé akarják tenni, múltbeli és
jövőbeni agresszióik igazolására akarják felhasználni. Ennek a két egymásba
fonódó, egymást kiegészítő erőnek - a történelemhamisításnak és az agressziónak
- megnyilvánulása a nacionalizmus. Nincs nacionalizmus agresszió, agresszió
történelemhamisítás nélkül. Különös, de az európai népek közül egyedüliként a
magyar az, amelynek történelme évezredes távlatokban tanúsítja, hogy a
magyarság nem tartozik a terjeszkedés lázától megszállt népek közé. Már
Xenophón (i.e. 444 körül) arról tudósít, hogy "a szkíta nem képes más
népre kiterjeszteni uralmát, hanem megelégszik, ha saját népének ura
marad." A X. században, mikor katonai ellenfél nélkül állt Európában és
Európa nagy részét könnyűszerrel elfoglalhatta volna, sikeres támadó hadjáratai
ellenére sem foglalt el egyetlen területet sem. Az azóta eltelt évezred pedig
döbbenetesen tanúsítja Magyarország szakadatlan területfogyását, vagyis a
terjeszkedő, agresszív nacionalizmusnak éppen az ellenkezőjét. Az
"Árpád-kori legendák és hiedelmek" adják a kiindulását a magyarság
elleni becstelen és alaptalan támadásoknak. Ezek a gyűlöletteli idegen hódítók
bélyegezték a "kárhozat és a sötétség fiainak" a magyarokat, ők
minősítették a korabeli Európa kimagaslóan legműveltebb népét, a
világtörténelemben kimagasló szerepet játszó ősi kultúrnépet az emberi kultúra
legalján tengődő, istentelen, műveletlen, barbár népnek, újonnan összeverődött
népsöpredéknek. Ez a sötét ideológiai rendszer az a kirekesztő, terrorizáló,
nemzetellenes, vallási mezben fellépő szellemi iga, ami mindmáig alapját képezi
a hivatalos historizálgatásnak. Hivatalosaink legfőbb érve a magyarság ősi
nemzeti léte ellen, hogy neve nem fordul elő a IX. század előtt. A szerző
bebizonyítja, hogy ennek éppen az ellenkezőjét igazolják a tények. Kis-Szkítia
630 táján élt királyának neve Muagerisz-ként maradt ránk, akit a mai magyar
helyesírás szerint Magyar-nak kellene leírnunk. Az árpádi bejövetel előtt
széltében ismeretes "Strata Wengerorum", vagyis "Magyarok
Útja". A Kaukázust és a Kárpátokat magyar hegyeknek nevezték. Wangarorum
Marcha, "hungárok határa". Az évezredek emlékezetét őrző magyar
történeti jellegű mondavilág sok elemének hitelessége tételről-tételre
bizonyítható, és itt Hunor és Magor az ősidők homályából lép elő. Nimród alig
58 évvel élt a vízözön után. Jáfet három fiáról (Gomer, Magóg, Madaj) Bizoni
Károly azt írja: "Még az özönvíz előttről származnak ők". Jordanes
"A gótok eredete és tettei" c. munkájában azt írja a hungarusokról:
"első tartózkodási helyük Scythia talaján volt, azután Mysiában
(Moesiában), Thraciában és Dáciában (vagyis a Kárpát-medencében), harmadízben
ismét Scythiában, a Pontusi-tenger fölött laktak". Vagyis a hungarusok,
azaz magyarok már a 6. század előtt itt éltek mai hazánkban, hiszen innen
költöztek ki meghatározatlan korábbi időkben az Európa keletén fekvő másik
Szkítiába. Az Árpád-nagykirály kori magyar ősgeszta, a Tárih-i-Üngürüsz
megírja: "Hunor, Nimród fia - elvált Adzsem (Perzsia) padisahjától, és
Pannónija tartományba költözött…ahol az ő nyelvükön (azaz Hunor népének
nyelvén) beszéltek az ottani népek". Kétszeres Kossuth-díjas historikusunk,
Győrffy György így ír: "A Kárpát-medence honfoglalás előtti
tulajdonnévanyagában igazolhatóan magyar nyelvű nem fordul elő és a magyar
népnév a honfoglalás előtt itt nem mutatható ki." Marjalaki Kiss Lajos
1928-ban, fél évszázaddal Győrffy György előtt több, mint 80 anonymusi magyar
földrajzi nevet sorol fel, zömében olyanokat, amelyek már a 896 évi bejövetel
előtt is éltek, mint pl. Almás folyó, Körtvélytó, Bolondos vár, Sátorhalma,
Szerencse. Orbán Balázs adatait elemezve feltárja az erdélyi ősvilág jónéhány
titkát, amelyek abból az időből erednek, amikor Ősmagyarország délkeleti
vidékeinek mélyebb területeit még őstenger fedte s a tenger-borította
medencékből kiemelkedő székely ősvárak lakói még tűz-, fény-és hangjelekkel
érintkeztek egymással. John Dayton "Minerals, Metals, Glazing and
Man" c. könyvét idézi, aki kimutatta, hogy a fémmegmunkálás és a szekér (a
kocsi) erdélyi, közép-európai eredetű. Josephus Flavius
"Antiquitates" c. művében azt írja, hogy Magóg népe, a szkíták
Közép-Európát lakták, s e tájon előttük senki sem lakott. A munka foglalkozik
Trója titkaival, Babilon és Bábolna rokonságának lehetőségével, a Gilgames és
Galgamácsa közötti kapcsolattal, az Aranykor és a tündérkor emlékeivel, a
tündérvárakkal, a székely ősregékkel, a földművelés kezdeteivel.
Isten szava a magyar nép szava. Az ősi magyar népfelségjog virágzása és
hanyatlása. 4. Szám, 1996
Jól tudjuk, hogy azokkal szemben,
akik gyűszűbe szeretnék szorítani a magyar történelmet és őstörténetünket
egyszerűen törölni a nemzet emlékezetéből, azoknak adnak a tények igazat, akik
szerint mai világunkat egy hatalmas időtartamú korszak előzte meg, méghozzá a
magyar nemzeti virágzás és szabadság korszaka. A mára emlékezete torzult nemzet
ezért jogosan élhet a gyanúval, hogy azok veszik körül, akik vesztére törnek s
netán a maguk érdekei szerint vezetik végzete felé. Nemrég az egyik párt vezető
politikusa kijelentette, hogy csupán a feudalizmusban volt szokásos a
képviselők visszahívása. Kézai Simon azonban 1283-ban azt írja a hunmagyarok
visszatérésével kapcsolatban: "Választottak maguk közül egy főbírót is,
mégpedig oly módon, hogyha ez a főbíró túlontúl szigorú ítéletet hozna, a
közösség azt érvényteleníthesse, a helytelenül eljáró kapitányt vagy bírót
leválthassa, amikor akarja." Valójában éppen a feudalizmusban
érvénytelenítődött ez az ősi népjogi törvény. Nincs biztosíték a megválasztott
vezető tévedhetetlenségére. Mi történik, ha netán áruló kerül közéjük? Nem
lehet leleplezni, leváltani, még ha belepusztul is az ország? Grandpierre K.
Endre ír az Attila hun nagykirály
márványpalotájában ezüstedényekből lakomázó parasztokról. A régi magyar
parasztság szabad volt, a köznemességhez tartozott, az egész közösség, a nemzet
minden ügye ott feszült látóhatárán. A hivatás törvényéről megírja, hogy az
ember életének csak az adhat értelmet, ha élethivatása van. Hivatás nélkül az
emberi sors olyan, mint az elküldetlen levél, süvítő szél két deszkaváz között,
szürkéllő por az ablakrések között, kitépett papírfoszlány. A magyarság az
igazsághoz hozzánőtt nemzet, ősjogai közé tartoztak a népfelségjog, a
közszabadság joga, a közügyekben való részvétel joga, az igazság megismerésének
joga, a nemzeti közösség helyzete megismerésének joga, az ismeretekben
előrehaladás joga, a társadalmi, jogi, személyi egyenlőség és önvédelem joga.
Anonymus krónikájából fényt derít arra, hogy a kor paraszti hagyományából
megismerhetők voltak a magyar előidők eseményei és a magyarság őstörténete. A
Képes Krónika annak indoklására, hogy csak a hét vezér jött be Árpáddal, a
következőket mondja: "csupán azt tudjuk okul felhozni, amit a köznép
mond" (volgus dicit). Mindez tanúsítja, hogy a kereszténységre térítés
előtt hazánkban olyan kiteljesedett népuralom virágzott, amelynek nem volt
párja az akkori Európában. Nyugat népei a római rabszolgarendszer világából
emelkedtek a feudalizmus félrabszolgaságába. A magyarság viszont a szabadságból
süllyedt a félrabszolgaság állapotába. Krónikáink elemzésével kimutatja, hogy a
régi nemzetgyűlések joggyakorlata, Atilla hun nagykirály turulos zászlóinak
hadban hordozása, a tisztségviselők visszahívásának joggyakorlata, a községek
önkormányzata mind megszakadtak Géza nagykirály korában. Titkos törésvonal
szeli itt ketté s tagolja két ellentétes részre egész történelmünket. Rejtélyes
körülmények között ismeretlen erők megdöntötték az ősi magyar népfelségjogot, s
a magyar nép felett ellenséges, ismeretlen erő lett úrrá. Különös jelenség,
amire krónikáink gyakran utalnak, hogy a régi magyarság mintegy Isten népeként
lép elénk a krónikák lapjairól, pl. abban az ismétlődő állításban, hogy a
magyar nép szava Isten szava. Nem a magyar ősvallás papjai állítják ezt, hanem
az új hit tudós képviselői. Tévedés ne essék! Isten ments attól, hogy a magyart
Isten választott népének nevezzük! Régi szerzőink tanúsága szerint a magyar
csupán egyszerűen és közönségesen - Isten népe volt. A szkíta királyok az
ősidőben általános napistenhit értelmében a Napisten földi képmásai voltak, és
a Napisten nevében uralkodtak. A szkíta nép hajdankori roppant lélekszáma és
jószerint határtalan területi kiterjedése folytán nem ismerte uralmának
korlátait. Krónikáink tanúsága szerint isteni erők pártfogása hatja át a magyar
ősidők egész történetét. Kézai és a Képes Krónika azt írják: Mielőtt a magyarok
megkeresztelkedtek és kereszténnyé váltak,
a hírnökök a táborokban ezekkel
a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregeit: "Az Isten és a magyar nép
szava, ezen és ezen a napon, ezen és ezen a helyen mindenki köteles fegyverben
megjelenni, hogy meghallgassa a közgyűlés tanácskozását és határozatát".
Ammianus Marcellinus kimondja: "A szolgaságot nem ismerik, mindannyian
nemes vérből származnak, elöljáróul mindig olyanokat fogadnak, kik hosszú hadi
tapasztalataik által kiválnak." Való igaz, hogy (Géza és) Szent István
uralkodása alatt ment bégbe a magyarság megrontása, de nem az ő személyes
akaratából, hanem annak ellenére történt, a neve mögé rejtőző titkos
kormányzótanács intézkedésére, amely őt (Szent Istvánt) magát is rabként
őriztette. Ősnemzetgyűléseink kétszer is elsöpörték a néprontó király idegen
fegyverekre épített hatalmát. A nép szabadságharca megmentette a nemzetet, az
ős nemzetgyűlések emlékét nem lehetett már végképp eltemetni. A nép, a nemzet a
történelem terméke, a történelmi fejlődés évmilliói során természetes úton
alakult ki, ezért isteni alkotásnak tekinthető. Hiába hirdették, hirdetik a
hatalmi hírverés minden eszközével: szolgáljátok zokszó nélkül
igábadöntőiteket, mondjatok le mindenről, minden javatokról, életetekről,
jövőtökről, törődjetek bele az örök szolgaságba, csókoljátok meg a rátoksújtó
kezet és a belétek rúgó lábat és akkor minden jó lesz. De ezt nem fogadhatjuk
el! A magyar nemzet nem törődhet bele nemzeti szabadságának semmilyen
korlátozásába!
A magyar ősvallás történelmi alapjai. 5. Szám, 1996
Világunk már eddig is túltelített
mesterségesen, művi úton létrehozott, miszticizmusra, az emberek
megtévesztésére, értelmük megzavarására kialakított hatalmi vallásokkal,
amelyeket a lelkek leigázására, a szolgalelkűség terjesztésére eszeltek ki. A
nemzeti valláshoz a vallásszabadság elve és a hagyományainkhoz kötő hűség
parancsa egyaránt jogunk van. De nemcsak jog ez. Életszükséglet. Mert életnek
és léleknek egyeznie kell. Magyar, aki idegen hitnek hódol - meghasonlott
magyar, bomlott lelkű magyar. Nemzeti vallása csak azoknak az ősnépeknek lehet,
akiknek lelkisége még a hódító, világuralomra törő művallások uralomra jutása
előtti időben formálódott ki. A természetes, hódító törekvéstől mentes nemzeti
vallás természeti-történeti hatásokra, természetes úton jött létre. A kívülről,
idegenből átvett vallások óhatatlanul is szembefordítják az átvevő embert saját
népi ősgyökérzetével, nemzeti jellegével, így hát elidegenítik az embert
önmagától. A nemzeti vallás elvesztése talán ahhoz a gyötrelemhez hasonlítható,
amelyet az emberi csecsemő él át, amikor durva karmok elszakítják saját
szülőanyja emlőjéről és sorsa iránt közömbös idegen némber kezére adják; de tán
még ennél is rosszabb, mert az emberi agy és lélek hozzá van nőve ősei hitéhez,
egyedül ez bontakoztathatja ki egyéniségét. A következmény: elkerülhetetlen a
bizonyos fokú elkorcsosulás. Nemzeti ősvallásunk a magyar művelődés, a magyar
világlátás, a magyar észjárás alapja, központi magva, összetartó kapcsa,
őstalaja. Rágalmazóink a magyarellenes vádak kieszelésében addig mentek el,
hogy eleinket istentelennek bélyegezzék. De ősi növényneveink, csillagneveink,
állatneveink egész sora tartalmazza istenkedvelő neveinket. Krónikáinkban is
szerepel, hogy Árpád hadait a Mindenség Istene segítette. Őseink vallása minden
vallások kútfeje, a napistenhit volt. Nem szolgaságra, de szabadságra nevelt,
arra, hogy minden egyes ember - isteni erők megtestesülése s önmaga szellemi és
személyi kiteljesedéséhez elidegeníthetetlen joga van. Szégyenletes lelki
nyomorúságnak ítélt minden meghunyászkodást, önalávetést, kétszínűséget szülő
alázkodást. A természethez ragaszkodást hirdette. Nem volt más, mint az élet
valóságának, lényegének felismerése. Minden földi élet, minden erő, minden
öröm, minden szépség, minden remény, minden tett, minden alkotás forrpontja a
Nap. A Nap gyermekei, teremtményei vagyunk mindvalahányan.
A nemzeti emlékezet és öneszmélés
irtása elpusztította ősvallásunk minden hozzáférhető nyomát, emlékét. A magyar
őshit azonban mégis fennmaradt. Mi őrizte meg? A magyar nyelv, őshagyomány,
őshit a parasztok kunyhóiban és istállóiban vészelte át a nehéz időket. A nyelv
maga is az ősi magyar hagyományok jószerivel feltáratlan kincsestára.
Szájhagyomány útján fennmaradtak őstörténeti mondáink, a népmesék, tündérregék
őshit-maradványoknak adtak menedéket. Ősjelképeink, ősképzeteink sora,
népköltészetünk, regösénekeink, ősidőket tükröző népballadáink, ősvallási
népszokások, hagyományelemek, szállóigéink, krónikáink, a népi hiedelmek, a
köznép kiirthatatlan meggyőződése, miszerint a Magyarok Istene élő és ható
valóság - számos jel tanúsítja, hogy a felszín alatt mindmáig elfojtatlanul él
a magyar ősvallás áhítása, elemi igénye. A tanulmány bemutatja az Aranykor
léttörvényeit. Aranykori nyom, hogy Magyarország egyes tartományait hajdan
Tündérországnak, Tündérkertnek nevezték. Hihetetlen, de a történelmi
Magyarország délkeleti részén ma is állnak - igaz, csonkig pusztítottan - az
aranykori világ építményei, nevezetesen s név szerint is megjelölten ősi helyi
hagyományok által a történetileg is meghatározott aranykori kőépítmények, a
tündérvárak, s ezek ősrégi mivoltát a történelmi vizsgálatok is megerősítik.
Minden vallásnak szükségszerűen a
létezés legfőbb kérdéseire kell irányulnia. Ez a vallás lényege. Ezért
fordultak a végső kérdések megválaszolását remélve a valláshoz az emberek. A
magyar ősvallás égmondáiban a kozmikus világot a Csodaszarvas jelképezi, szarva
közén hordja a Napot, a Holdat, oldalain a csillagok mérhetetlen birodalmát.
Toroczkai-Wigand Ede, Lugossy József és mások által begyűjtött csillagnevek a
magyarság ősvallásának legtündöklőbb tükrét, Kárpát-medencei őshonosságának
legfényesebb bizonyítékait tárják elénk. Az ég elnevezés mögött a Nap fénye
rejlik, a menny elnevezés névadója a Mén, a Naphoz hasonló száguldásra képes
termékenység-jelkép, a mennyország a Mén országa, a mennyei termékenység hona.
Amíg a négy nagy nyugati nép szótárában a Tejútra csak ez az egy banális
elnevezés ismeretes, addig a magyar elnevezések - Mennyei Tündérország, Porka
Vén Országútja, Kristályhóvizű Szállás, Éjjeli Kegyelet, Fényes Égi Csillagöv
Égisten Derekáról, Régi Regös Nagy Regeút stb - ősvallásunk
csillagvonatkozásainak gazdagságát jelzik. A Hadak Útja mondakör az égre kelt
hazaszeretet mondája. Istenjárás nyomaira bukkanunk a régi égi regös nagy
regeúton a tanulmányban bemutatott moldovai ráolvasóénekben. Amadé Thierry
francia történész Attila-mondákról írt könyvében szól arról, hogy a költészet
közintézmény volt a hunoktól eredt nemzeteknél, s minden családnak megvoltak a
költői évkönyvei. „Az isteni szolgálat, vallási szertartások, nemzeti ünnepek,
népgyülekezetek, sőt a családéletnek viszonyai is megannyi alkalmak valának,
melyek elődeinknél külön körökben ébreszték a népköltészet különféle nemeit, s
melyek kifejtették s ápolták nemzeti mondáinkat is” - írta Venczel Gusztáv.
Énekesrendjeinket eltörölték, a lehelek rendjét kiirtották. Hérodotosz IV.
könyve szerint az első embert, aki az akkor néptelen tájon élt, Thargitaosznak
hívták. A székelység a Hargita nevű szkíta őskirály népe és évezredek óta él
szülőföldjén. A szkíták ősmondája szerint Hargita, a szkíta őskirály az Égnek,
a Mindenség Urának, a Napistennek, és a Földnek nászából született. A Biblia
megerősíti, hogy Nimród idejében az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde
volt. A bábeli torony építésére a vízözönt követő években került sor. Akkor még
egyetlen nép létezett. Ez a nép Nimród népe volt. Nimród népe, miként számos
más tényezővel együtt két fiának neve és további sorsa is tanúsítja, magyar
volt. Akkor még egyetlen nyelven beszéltek az emberek. Ez a nyelv Nimród
népének nyelve, azaz a magyar nyelv volt. A magyar nyelv összezavarodása
folytán keletkeztek a világ többi nyelvei. Kézai krónikája megerősíti ezt:
"Ménrót (Nimród) a vízözön utáni tizenegyedik esztendőben egész
rokonságával együtt torony építésébe kezdett…Ám a titokzatos isteni gondviselés
megváltoztatta és összezavarta beszédüket…végül különböző vidékekre szóródtak
szét." Nimródot vadászként örökítették meg az ősképzetek: ott áll magasra
emelt, kifeszített íjjal ősvallásunk káprázatos csillagképei között az Orion
csillagképben: nagy vadász vala az Úr előtt. Az élő természet rendjei nem ádáz
ellenségei, de egymás kiegészítő részei: az egész természet egyetlen élő
szépséges és virágzó összhangnak a kiteljesedése - testvérei, segítői
egymásnak. Árpád vezér a Napisten nevében veszi vissza Zalántól az őshazát.
(folyt. köv.)