Megjelent: Magyar Demokrata, 2008 - Batta György

A Nap és a világegytem élő természetű!

Találkozások Grandpierre Attila csillagásszal I.

Hosszú időbe telt, míg végre nekiültem ennek az írásnak, hogy hírt adjak egy ötvenhét éves magyar emberről, akit néhány könyvéből, majd interjúkból kezdtem megismerni. Már akkor sejtettem, hogy különös adomány lenne az életemnek, ha személyesen is megismerhetem. Első találkozásunkra a magyarok világkongresszusán került sor Budapesten. Ott két előadását hallottam, s tovább fokozódott bennem a vágy: legalább egy órát eltölteni társaságában zavartalanul és kérdezgetni erről-arról.

Különös ajándéka a sorsnak, hogy Attilával az otthonában, zebegényi házában találkozhattam. Zebegény számomra kultikus hely – parányi Kárpát-medencének is felfogható, hiszen a Duna partján fekszik, hegyecskéit, kiserdőjét és Kós Károly tervezte templomát meg a Trianoni Emlékhelyet az ember szinte simogatja tekintetével. Az ott élők szívélyes emberek, jó ott a levegő, egyszóval ott még akad csönd és nyugalom - tapasztalja az idegen.

Annyi bizonyos, hogy Grandpierre Attiláról következő számainkban folyamatosan írok majd – ezt követeli meg az ő sokoldalúsága, eredeti gondolkodásmódja. Riportalanyom közvetlen, barátságos ember, árad belőle a tudás. Pontosan fogalmaz, minden mondatán érezhető, hogy amit mond az számára már nem feltételezés, hanem tény. Mielőtt őt idézzük – néhány forradalmian új felfogásával egyetemben – üssük fel a lexikonokat és gyűjtsük ki belőlük mindazt, ami a lexikoncikk írói szerint jellemzi: Tehát: „Grandpierre Attila csillagász, zenész, költő. 1974-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán fizikus-csillagász oklevelet szerzett… A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Kimutatta, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű… 1975 és 2000 között a Vágtázó Halottkémek együttes énekese, zeneszerzője, szövegírója… mostanában pedig már saját, Vágtázó Csodaszarvas együttese zengi égig érő muzsikáját, melyben benne van a lelkünk mélyén égő tűz, az örökké lüktető… Több nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, a miskolci Nagy Lajos Királyi Magánegyetem tanára, tudatkutató, egy sor könyv szerzője… A fizikai tudományok kandidátusa, de éppúgy foglalkozik természetfilozófiával, tudományfilozófiával, művészetelmélettel is.”

Asztrobiológia, vagyis csillagélettan

Az asztrobiológia új kutatási terület, az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA csak 1996-ban fogadta el önálló tudományként. Erre akkor került sor, amikor „komolyan” kezdtek foglalkozni azzal a lehetőséggel, hogy az élet a kozmoszból jött. Te tényként kezeled, hogy „a Nap és a Világegyetem élő természetű.” Vajon mi kellett ahhoz, hogy itt, a Földön létrejöhessen az élet?

- Ehhez léteznie kell a Világegyetemnek, a Tejútrendszernek, a Napnak, és a bolygórendszernek. Ez a Nap azonban megfelelő kell, hogy legyen. Nem lehet sem túl nagy, sem túl kicsi.

- Miért?

- Mert a kisebb csillagok nem tudnak elég hőt adni, a nagyobbak viszont túl gyorsan elégetik a fűtőanyagukat. Az emberi szervezet energiatermelése nagyjából egy százvattos izzólámpa teljesítményének felel meg. Ha a Nap hasonló tömegű, tehát az emberével azonos tömegű anyagát vizsgálnánk, az ugyanannyi energiát adna le azonos időn belül. A Napnak a Földhöz viszonyítva háromszázezerszer nagyobb a tömege. Ha létezne ennyi ember, s összeadódhatna valamennyinek az energiatermelése, akkor ez a hatalmas embertömeg ugyanannyi energiát állítana elő, mint a Nap. Hogy érzékelhessük az arányokat: a mi naprendszerünk teljes tömegének mindössze O,14 százalékán osztozik az összes bolygó, az üstökösök meg a csillagközi por. A többit a Nap súlya teszi ki. Érdekes, hogy az ember más szempontból is hasonlóságot mutat központi csillagunkkal. Ugyanis testünk átlagsűrűsége nagyjából megegyezik Napunk átlagsűrűségével.

- Milyen szerepet játszanak az élet kialakulásában a Föld körül keringő bolygók?

- A bolygók szerepe jelenleg is kutatás alatt áll, de azt már biztosan tudjuk, hogy ha nem lenne Jupiter, nem lenne földi élet. Ennek az égitestnek köszönhetjük ugyanis, hogy megszülethetett egy Föld típusú, vagyis nehéz elemekből álló bolygó. És az is a Jupiternek köszönhető, hogy a naprendszerbeli és a világegyetemből érkező kisbolygók és kósza üstökösök nem szaggatnak bennünket darabokra. A Jupiter hatalmas tömege ugyanis csapdába ejti, elfogja ezeket. Nagyon fontos lételemünk a Hold is. A Hold biztosítja Földünk számára a 24 órás tengely körüli forgást és a forgástengely 23,5 fokos dőlésszögét. Ezt tapasztaljuk meg a napszakok és az évszakok változásaikor. Az így adódó időtartamok kedveztek az élet kialakulásának és szétterjedésének. De a Hold még más fontos szerepet is játszik, mégpedig abban, hogy a Földnek van mágneses tere. Tény, hogy a Naprendszerben azoknak a bolygóknak van mágneses terük, amelyeknek van „kísérőjük”. Ez azért fontos, mert az élő szervezetek elektromágneses szerveződések.

- Ez mit jelent?

- Azt, hogy a mágneses erők tartják össze és rendezik egybe az életet. A biomágnesesség mint tudomány még nem számít teljesen elfogadottnak, de a kutatási eredmények halmozódnak, s ezért ezeket szélesebb körben is figyelembe fogják venni. Már a Hold kialakulása is egy olyan esemény, ami a valószínűtlenség határát súrolja. A legújabb tudományos felfogás szerint egy nagyobb kisbolygó súrolta a földünket, majd visszatért és újból súrolta a bolygónkat. Így hozta létre a Holdat. A Hold ezért rendelkezik a ma már ismert tulajdonságokkal, mert éppen akkor és éppen úgy súrolta a Földet a kisbolygó. Csakhogy ez nagyon kihegyezett, mert nehéz elképzelni ennyire szerencsés véletlent, hogy úgy súrolja egy kisbolygó épp érintőlegesen a Földet, hogy utána visszaforduljon és ismét épp érintőlegesen súrolja a Földet.

- Hogyan alakulhatott ki a Föld?

- Kell egy jelentős tömegű kisbolygó éppen megfelelő távolságra a Naptól, amiből a Föld létrejöhet. A Föld azonban különleges, mert nem könnyű elemekből épül fel, mint a Nap. A Földet nehéz elemek alkotják: a szén, a nitrogén, az oxigén, stb. Nagy kérdés, miként tudott létrejönni egy ilyen sűrű anyag abból a ritkából, amely általában a világegyetemet jellemzi. A világegyetemben a hidrogén a leggyakoribb anyag. Minden ebből keletkezik. A hidrogénatomok millió foknál magasabb hőmérsékleten, nagy sűrűségen és nyomáson héliummá, vagy szénné képesek alakulni. Kialakulásukhoz azonban Napunk hőjének több százszorosára van szükség. Ilyen hőt, ilyen fizikai folyamatokat csak a szupernova-robbanások hoznak létre, de ezek nagyon ritkák. A Földünkön lévő különféle anyagok összeállításához ráadásul nem is volt elég egy ilyen szupernóva-robbanás – én a szakirodalom alapján kilencet számoltam össze, de ez a szám valószínűleg nagyobb. És egy újabb ráadás – ezeknek a robbanásoknak a Naphoz viszonylag közel, egy pontosan behatárolt körzeten belül kellett megtörténniök, ahol aztán a kilökött anyagok összeállhattak és megalkothatták a Földet. Ezt a valószínűtlenséget akár véletlen a kilencedikennek is hívhatnánk. És itt még csak az anyagról beszélek, a Föld anyagáról, ahol majd megtelepedhet az élet.

X

A Magyar Demokratában közölt beszélgetés egy részének közlése után most pihenjünk meg egy kicsit az új, eddig soha nem hallott ismeretek befogadása után és nézzük meg, Grandpierre Attila költő két dalszövegét. Reméljük lesz rá alkalom, hogy 2OO9-ben meghallgathassuk a Vágtázó Csodaszarvas hangversenyét a Felvidéken is.

Hunok csatája

Mondd, merre jártál, Mondd el, merre jártál!

Mondd, merre jártál, Mondd el, merre jártál!

Szép életemben, Szép életemben,

Szép életemben, Földi életemben,

Ezért víg a kedvem, ezért víg a kedvem,

Ezért víg a kedvem, ezért víg a kedvem, Hej!

Jártál csatában, tárnokvölgyi csatában,

Jártál csatában, tárnokvölgyi csatában!

Égszínkék ruhában, szemek zászlajában,

Hunok táborában, Attila városában,

Világ ellenében, Isten gyötrelmében,

Élet szerelmében, diadal jegyében, Hej!

Ének a csillagokig

Fenn az égen, álomfényben,

Fölragyog egy csillag,

Ott muzsikál Szárnyas Sárkány,

Éli világát, s boldog.

Szárnyas Sárkány, Quetzalcoat!

Az indiánok várnak,

Mondd meg kérlek, mit tehetünk,

Hogy eljöjj hozzánk újra!

Lelkünk tündér-erdő,

Virágot hoz és felnő,

Életet ad egy szebb világnak,

Szép magyar hazánknak!

Édes anyaföldem,

Magyar táj köröttem,

Ének szól a csillagokig, s ezt is

Tőled örököltem!