Megjelent: Természet Világa, 135. évf. 11. sz. 2004 november, 528.

Grandpierre Attila: Életünk és a Mindenséget átható rend (Barrus Könyvkiadó, Budapest, 2004)

A szerző érdemes csillagász, a fiatalabb nemzedék tevékeny tagja. Szokatlanul eleven, szerteágazó érdeklődésről és tenni akarásról szóló művét, Az élő Világegyetem könyvét 2002-ben adták ki, lapunk is írt róla (Természet Világa 134. (6) 287, 2003).  Mostani könyve különös alkotás. Míg eddig a csillagász közölt olyan általános emberi és filozófiai nézeteket a szakma részleteibe ágyazva, a helyzet itt megfordulni látszik. A szerző a kozmikus világrendben keresi az ember helyét, természetesen nem is akarja véka alá rejteni, hogy csillagászként előnyösebb helyzetben van – főleg fiatal olvasóival szemben -,   mert mintha mélyebben is belelátna a természet titkaiba feltételezett olvasóinál. Ezt a benyomást kelti az a külsőségeket erősítő különbség is, mely a kötet megjelenési formáját illeti. (A borító Barcsik Géza és Nagy Ildikó műve.)

         A mai időkben rendkívüli adottság, ha valaki egy természettudományi szakma művelőjeként olyan megélt rendről számol be olvasóinak, ami a világnak valamilyen értelemben a szellemét, a menetét illeti. Ennek a nehéz feladatnak – amelyben a nem túl távoli múlt hivatalos ideológiájáról szóló eltávolodás határozottan látható – a szerző úgy igyekszik megfelelni, hogy olvasóiban felébreszthesse azt az erőt, amivel a világ dolgaiban egy újfajta rendet tudnak vágni maguknak. Ebben csillagász mivolta a szerzőnek nagy segítségére van, de még inkább az a filozófiai iskolázottsága, amely lehetővé teszi, hogy a természet tényei és törvényei értelmezésében nem legyen szüksége túl elvont magasságokba kapaszkodni, tehát érthető lehessen aránylag a legszélesebb olvasókör számára. A szerző egyfajta kozmikus rend szószólója, tevékenységével azt kívánja elősegíteni, hogy olvasói megtalálják az összhangot a világegyetemet és kormányzó fizikai, biológiai és tudati tényezők között.

(A*I)