Grandpierre K. Endre -
munkái és jegyzete alapján írta: Grandpierre Atilla
Atilla és a Hunok
(2006 - Napkút kiadó)
Tartalomjegyzék:
5 | Előszó |
I. A KÁRPÁT-MEDENCE AZ ÚJKŐKORBAN ÉS A RÉZKORBAN | |
13 | 1. A Kárpát-medencéből indult el a vonaldíszes kerámia, a földművelés, a házépítés Európába i.e. 5700 körül |
15 | 2. A rézkori Szkítia - körárkok, kőkörök, kurgánok, fémművesség |
15 | 2.1. A körárkok a Kárpát-medencéből terjedtek szét. |
17 | 2.2. A kőkörök a Kárpát-medencéből terjedtek szét |
17 | 2.3. A kőköröket világszerte a szkíták építették |
19 | 2.4. Módszertani észrevételek a szkíta kultúra időhatárainak megállapításáról |
20 | 2.5. Néhány újabb eredmény a szkíta, illetve hun időszak tágabb időhatárairól |
22 | 2.6. A királyi jogarhordozók népe |
23 | 1. Összefoglalás |
24 | 2.7. A rézkori Szkítia a Kárpát-medencéből népesült be |
25 | 2.8. Stonehenge Íjász királya |
29 | 2.9. Stonehenge és a harang alakú edények kultúrájának királyi népe |
32 | 2. Összefoglalás |
33 | 2.10. Királyi mágus-csillagászok aranysüvegei |
34 | A szkíta süveg |
38 | 2.11. Királyi mágus a germán és a skandináv mitológiában |
39 | 2.12. Gót hagyomány a hun varázslónőkről |
39 | 3. Összefoglalás |
40 | Rövid összefoglalás |
II. KULTURÁLIS FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ÉS ROKON TERÜLETEIN AZ ŐSKORTÓL NAPJAINKIG | |
41 | 1. Elsődleges, alapvető kultúrajellemzők: azonos világkép és eredetmonda, népi összetartozás-tudat, önaszonosság-tudat |
42 | 2. A szkíta eredetmonda |
45 | 2.1. Az arany eke és az égő eke hagyománya |
46 | 2.2. A házi tűzhely kultusza |
46 | 2.3. A tűz őrzése |
47 | 2.4. Az arany tisztelete |
47 | 2.5. A tűz tisztelete |
47 | 2.6. Az ivócsészék kultusza |
47 | 2.7. A harci bárdok kultusza |
50 | 3. Az első tudomány: a csillagászat |
51 | 4. Matematika a Kárpát-medencéből |
52 | 5. Az ősi egységes világlátás és a szkíta-hun-magyar zenei kozmológia |
55 | 6. A szkíta társadalom alapvető és másodlagos jellemzői |
56 | 7. A szkíta kultúra korának becslése alapvető jellemzői alapján |
57 | 8. Az indoeurópai és szkíta népek hasonlósága és különbsége |
59 | 8.1. Különbségek a szkíták és az indoirániak között |
60 | 8.2. A szabadlélek ismertetése |
62 | 8.3. Hasonlóságok a szkíták és az indoirániak között |
63 | Életünk és a varázslat |
64 | 8.4. A szkíta-hun írásbeliség létének bizonyítékai |
68 | 8.5. Szkíta-hun városok |
74 | 9. A hun-germán rokonság melletti érvek |
75 | 9.1. Történelmi áttekintés |
75 | 9.2. Genetikai bizonyítékok |
76 | 9.3. Történeti és kulturális rokonság elemek |
III. A SZKíTA-HUN NÉPEK VILÁGLÁTÁSA, TUDOMÁNYA, VALLÁSA, MŰVÉSZETE ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE. MÁGUSOK ÉS NAPKIRÁLYOK | |
77 | 1. A mágus meghatározása. A mágus és sámán hasonlósága és különbsége |
77 | 1.1. A sámán ismertetőjegyei |
78 | 1.2. A mágus ismertetőjegyei |
81 | 1.3. A sámánok és a mágusok összehasonlítása |
82 | 2. Mágusok és Napkirályok. A mágikus erő természeti erő |
86 | 3. Emberré válás és közösségi ünnepek |
87 | 4. A Nap mint törvényhozó |
89 | 5. A királyság eszméje a Napkirályság eszméjéből ered |
91 | 6. A királyi korona eredete |
92 | 7. A királyi trón eredeti jelentése |
93 | 8. A királyi jogar eredeti jelentése |
94 | 9. Magyar Napkirályok és a koronázási szertartás eredete |
96 | A magyar koronázási szertartás |
96 | 10. Volt-e a hunoknak királyuk? |
98 | 11. Sungiri lelet |
99 | 12. Volt-e a hunoknak mezőgazdaságuk? |
100 | 13. A pásztorok népe az ókori és az őskor királyi népe |
102 | 14. Napkirályság Egyiptomban |
103 | 15. A sárkányjelkép eredeti jelentése |
103 | 16. Hun Napkirályok a Föld uralkodói |
104 | 17. Eltemetett világkorszak: a mágikus kor |
105 | 17.1. Mit tudunk magunkról? |
106 | 17.2. Emlékezés a paradicsomi időkre |
107 | 17.3. Ősemlékezetét vesztett emberiség |
108 | 17.4. Az anyajogú társadalom bukása |
108 | 17.5. A hatalom önállósodása |
109 | 17.6. A patriarchátus kiépítése |
110 | 17.7. A mágikus és a misztikus világszemlélet ellentéte |
111 | 18. Kik voltak a mágusok? |
117 | 19. A szkíta ősnép India északi részén |
117 | 20. A szkíta ősnép Kína délnyugati részén |
119 | 21. Hun mágus Kína megalapítója |
123 | 22. Szárnyas sárkány Amerikában |
124 | 23. A Védák közép-ázsiai eredete |
124 | 24. A Védák szerzői: India őslakói, illetve a rádzsputok szkíta ősei |
126 | 25. Az Upanisádok szkíta eredete |
127 | A lélek halhatatlanságának eszméje a szkítáktól ered |
130 | 26. Az Upanisádok kiemelkedő szerzője: Gárgi nevű szkíta mágusnő |
130 | 27. Varahamihira, a szkíta Mag bráhmin rend mágusa magyar eredetű nevet viselhetett |
131 | 28. Tartalmi és egyszersmind formai egyezés valószínűsége |
132 | 29. Zaratjusztra neve is magyar szót rejt |
133 | 30. Hun királyok a Föld védelmezői |
134 | 31. A Föld uralkodói: a magyar mágusok |
135 | 32. Hogyan fedezhető fel a hunok világlátása? |
136 | 33. A hármas hármasság rendszere |
136 | 33.1. Bevezető. A magyarázatelmélet követelményei |
138 | 33.2. Első lépés: a jelenségek valóságától a törvények valóságáig |
141 | 33.3. Második lépés: a törvényektől az első elvekig |
144 | 33.4. Az első elvek jelentőségének felismerése |
145 | 33.5. A hármas hármasság rendszere és az EGY |
IV. ATILLA ORSZÁGÁNAK TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI | |
147 | 1. Atilla uralkodásának történelmi előzményei |
150 | 2. A gótok eredete |
151 | 3. Atilla és a gótok |
153 | 4. Atilla és a frankok |
155 | 5. Atilla és a kelták |
156 | 6. A hunok helyzete Indiában Atilla kora előtt |
157 | 7. A hunok és a dákok viszonya |
V. KRÓNIKÁK, HAGYOMÁNYOK. A HUN-MAGYAR ROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI | |
159 | 1. Atilla és a hunok - kordokumentumok és a legújabb természettudományok eredmények tükrében |
161 | 2. Buda halála az alapdokumentumok tükrében |
161 | 2.1. Jordanes változata Buda haláláról |
161 | 2.2. Az Üngürüsz története magyar krónika változata Buda haláláról |
162 | 2.3. Jordanes összevetve az Üngürüsz történetével |
163 | 3. Atilla halála |
163 | 3.1. Priszkosz rétor |
163 | 3.2. Jordanes |
164 | 3.3. Marcellinus comes |
164 | 3.4. Gyanús előjelek |
164 | 3.5. Gyanús utójelek |
166 | 3.6. Az idézett dokumentumok összevetése |
167 | 4. A felhasznált kordokumentumok értékeléséhez |
167 | 4.1. Priszkosz töredékeinek felderítetlen rejtélyei |
170 | 4.2. Ki volt Marcellinus comes? |
171 | 4.3. Atilla halálának rejtélyét megoldották - Michael Babcock könyve |
172 | 5. Földalatti krónikáink különös története |
172 | 5.1. Anonymus |
173 | 5.2. Kézai Simon |
173 | 5.3. Tarih-i Üngürüsz |
174 | 5.4. Csíki Székely Krónika |
174 | 5.5. Kassai Kódex |
176 | 6. Kik voltak a hunok? A mai állás jellemzése. A hivatalos álláspont. A független álláspont |
177 | 6.1. A hunok embertani és néprajzi szempontból |
177 | 6.2. A magyarság eredete az új biológiai kutatások tükrében |
180 | 6.3. Történetírók tanúsága |
183 | 6.4. Régészeti nyomok |
185 | 6.5. Nyelvi folytonosság: szkíta-jász-magyar. A hunok írásáról |
189 | 6.6. A hunok gazdasági élete |
190 | Hun üstök |
192 | 7. Atilla nevének eredeti jelentéséről |
203 | 8. Mekkora volt Atilla országa? |
204 | 9. Atilla haderejének és népeinek létszámáról |
214 | 10. A catalaunumi csatáról |
216 | 10.1. Jordanes változata a catalaunumi csatáról |
220 | 10.2. A Tarih-i Üngürüsz beszámolója |
221 | 10.3. Jordanes leírása összevetve az Üngürüsz történetével |
225 | 11. Magyar volt-e Hunor és Magor népe? |
VI. A TOVÁBBÉLŐ HUN ÖRÖKSÉG. ELTŰNTEK-E A HUNOK? | |
227 | 1. Atilla hunjai tovább élnek a Kárpát-medencében |
228 | 2. Atilla hunjai tovább élnek a Kárpát-medencében és a Dnyeper vidéken |
229 | 3. Atilla hunjai által elindított események Közép-Ázsiában, Kínában és Indiában |
231 | 4. Atilla Európa népeinek mondakörében és mitológiájában |
232 | 5. A hunok erkölcsiségének Val d' Anniviers-ben fennmaradt bizonysága |
232 | 6. Hová tűntek a hunok? |
235 | Irodalomjegyzék |
249 | Névmutató |
252 | Tárgymutató |
255 | Short summary |
257 | Rövid összegzés (Orosz nyelven) |