Grandpierre K. Endre -
munkái és jegyzete alapján írta: Grandpierre Atilla
Atilla és a Hunok
(2006 - Napkút kiadó)
Tartalomjegyzék:
| 5 | Előszó |
| I. A KÁRPÁT-MEDENCE AZ ÚJKŐKORBAN ÉS A RÉZKORBAN | |
| 13 | 1. A Kárpát-medencéből indult el a vonaldíszes kerámia, a földművelés, a házépítés Európába i.e. 5700 körül |
| 15 | 2. A rézkori Szkítia - körárkok, kőkörök, kurgánok, fémművesség |
| 15 | 2.1. A körárkok a Kárpát-medencéből terjedtek szét. |
| 17 | 2.2. A kőkörök a Kárpát-medencéből terjedtek szét |
| 17 | 2.3. A kőköröket világszerte a szkíták építették |
| 19 | 2.4. Módszertani észrevételek a szkíta kultúra időhatárainak megállapításáról |
| 20 | 2.5. Néhány újabb eredmény a szkíta, illetve hun időszak tágabb időhatárairól |
| 22 | 2.6. A királyi jogarhordozók népe |
| 23 | 1. Összefoglalás |
| 24 | 2.7. A rézkori Szkítia a Kárpát-medencéből népesült be |
| 25 | 2.8. Stonehenge Íjász királya |
| 29 | 2.9. Stonehenge és a harang alakú edények kultúrájának királyi népe |
| 32 | 2. Összefoglalás |
| 33 | 2.10. Királyi mágus-csillagászok aranysüvegei |
| 34 | A szkíta süveg |
| 38 | 2.11. Királyi mágus a germán és a skandináv mitológiában |
| 39 | 2.12. Gót hagyomány a hun varázslónőkről |
| 39 | 3. Összefoglalás |
| 40 | Rövid összefoglalás |
| II. KULTURÁLIS FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ÉS ROKON TERÜLETEIN AZ ŐSKORTÓL NAPJAINKIG | |
| 41 | 1. Elsődleges, alapvető kultúrajellemzők: azonos világkép és eredetmonda, népi összetartozás-tudat, önaszonosság-tudat |
| 42 | 2. A szkíta eredetmonda |
| 45 | 2.1. Az arany eke és az égő eke hagyománya |
| 46 | 2.2. A házi tűzhely kultusza |
| 46 | 2.3. A tűz őrzése |
| 47 | 2.4. Az arany tisztelete |
| 47 | 2.5. A tűz tisztelete |
| 47 | 2.6. Az ivócsészék kultusza |
| 47 | 2.7. A harci bárdok kultusza |
| 50 | 3. Az első tudomány: a csillagászat |
| 51 | 4. Matematika a Kárpát-medencéből |
| 52 | 5. Az ősi egységes világlátás és a szkíta-hun-magyar zenei kozmológia |
| 55 | 6. A szkíta társadalom alapvető és másodlagos jellemzői |
| 56 | 7. A szkíta kultúra korának becslése alapvető jellemzői alapján |
| 57 | 8. Az indoeurópai és szkíta népek hasonlósága és különbsége |
| 59 | 8.1. Különbségek a szkíták és az indoirániak között |
| 60 | 8.2. A szabadlélek ismertetése |
| 62 | 8.3. Hasonlóságok a szkíták és az indoirániak között |
| 63 | Életünk és a varázslat |
| 64 | 8.4. A szkíta-hun írásbeliség létének bizonyítékai |
| 68 | 8.5. Szkíta-hun városok |
| 74 | 9. A hun-germán rokonság melletti érvek |
| 75 | 9.1. Történelmi áttekintés |
| 75 | 9.2. Genetikai bizonyítékok |
| 76 | 9.3. Történeti és kulturális rokonság elemek |
| III. A SZKíTA-HUN NÉPEK VILÁGLÁTÁSA, TUDOMÁNYA, VALLÁSA, MŰVÉSZETE ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGE. MÁGUSOK ÉS NAPKIRÁLYOK | |
| 77 | 1. A mágus meghatározása. A mágus és sámán hasonlósága és különbsége |
| 77 | 1.1. A sámán ismertetőjegyei |
| 78 | 1.2. A mágus ismertetőjegyei |
| 81 | 1.3. A sámánok és a mágusok összehasonlítása |
| 82 | 2. Mágusok és Napkirályok. A mágikus erő természeti erő |
| 86 | 3. Emberré válás és közösségi ünnepek |
| 87 | 4. A Nap mint törvényhozó |
| 89 | 5. A királyság eszméje a Napkirályság eszméjéből ered |
| 91 | 6. A királyi korona eredete |
| 92 | 7. A királyi trón eredeti jelentése |
| 93 | 8. A királyi jogar eredeti jelentése |
| 94 | 9. Magyar Napkirályok és a koronázási szertartás eredete |
| 96 | A magyar koronázási szertartás |
| 96 | 10. Volt-e a hunoknak királyuk? |
| 98 | 11. Sungiri lelet |
| 99 | 12. Volt-e a hunoknak mezőgazdaságuk? |
| 100 | 13. A pásztorok népe az ókori és az őskor királyi népe |
| 102 | 14. Napkirályság Egyiptomban |
| 103 | 15. A sárkányjelkép eredeti jelentése |
| 103 | 16. Hun Napkirályok a Föld uralkodói |
| 104 | 17. Eltemetett világkorszak: a mágikus kor |
| 105 | 17.1. Mit tudunk magunkról? |
| 106 | 17.2. Emlékezés a paradicsomi időkre |
| 107 | 17.3. Ősemlékezetét vesztett emberiség |
| 108 | 17.4. Az anyajogú társadalom bukása |
| 108 | 17.5. A hatalom önállósodása |
| 109 | 17.6. A patriarchátus kiépítése |
| 110 | 17.7. A mágikus és a misztikus világszemlélet ellentéte |
| 111 | 18. Kik voltak a mágusok? |
| 117 | 19. A szkíta ősnép India északi részén |
| 117 | 20. A szkíta ősnép Kína délnyugati részén |
| 119 | 21. Hun mágus Kína megalapítója |
| 123 | 22. Szárnyas sárkány Amerikában |
| 124 | 23. A Védák közép-ázsiai eredete |
| 124 | 24. A Védák szerzői: India őslakói, illetve a rádzsputok szkíta ősei |
| 126 | 25. Az Upanisádok szkíta eredete |
| 127 | A lélek halhatatlanságának eszméje a szkítáktól ered |
| 130 | 26. Az Upanisádok kiemelkedő szerzője: Gárgi nevű szkíta mágusnő |
| 130 | 27. Varahamihira, a szkíta Mag bráhmin rend mágusa magyar eredetű nevet viselhetett |
| 131 | 28. Tartalmi és egyszersmind formai egyezés valószínűsége |
| 132 | 29. Zaratjusztra neve is magyar szót rejt |
| 133 | 30. Hun királyok a Föld védelmezői |
| 134 | 31. A Föld uralkodói: a magyar mágusok |
| 135 | 32. Hogyan fedezhető fel a hunok világlátása? |
| 136 | 33. A hármas hármasság rendszere |
| 136 | 33.1. Bevezető. A magyarázatelmélet követelményei |
| 138 | 33.2. Első lépés: a jelenségek valóságától a törvények valóságáig |
| 141 | 33.3. Második lépés: a törvényektől az első elvekig |
| 144 | 33.4. Az első elvek jelentőségének felismerése |
| 145 | 33.5. A hármas hármasság rendszere és az EGY |
| IV. ATILLA ORSZÁGÁNAK TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI | |
| 147 | 1. Atilla uralkodásának történelmi előzményei |
| 150 | 2. A gótok eredete |
| 151 | 3. Atilla és a gótok |
| 153 | 4. Atilla és a frankok |
| 155 | 5. Atilla és a kelták |
| 156 | 6. A hunok helyzete Indiában Atilla kora előtt |
| 157 | 7. A hunok és a dákok viszonya |
| V. KRÓNIKÁK, HAGYOMÁNYOK. A HUN-MAGYAR ROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI | |
| 159 | 1. Atilla és a hunok - kordokumentumok és a legújabb természettudományok eredmények tükrében |
| 161 | 2. Buda halála az alapdokumentumok tükrében |
| 161 | 2.1. Jordanes változata Buda haláláról |
| 161 | 2.2. Az Üngürüsz története magyar krónika változata Buda haláláról |
| 162 | 2.3. Jordanes összevetve az Üngürüsz történetével |
| 163 | 3. Atilla halála |
| 163 | 3.1. Priszkosz rétor |
| 163 | 3.2. Jordanes |
| 164 | 3.3. Marcellinus comes |
| 164 | 3.4. Gyanús előjelek |
| 164 | 3.5. Gyanús utójelek |
| 166 | 3.6. Az idézett dokumentumok összevetése |
| 167 | 4. A felhasznált kordokumentumok értékeléséhez |
| 167 | 4.1. Priszkosz töredékeinek felderítetlen rejtélyei |
| 170 | 4.2. Ki volt Marcellinus comes? |
| 171 | 4.3. Atilla halálának rejtélyét megoldották - Michael Babcock könyve |
| 172 | 5. Földalatti krónikáink különös története |
| 172 | 5.1. Anonymus |
| 173 | 5.2. Kézai Simon |
| 173 | 5.3. Tarih-i Üngürüsz |
| 174 | 5.4. Csíki Székely Krónika |
| 174 | 5.5. Kassai Kódex |
| 176 | 6. Kik voltak a hunok? A mai állás jellemzése. A hivatalos álláspont. A független álláspont |
| 177 | 6.1. A hunok embertani és néprajzi szempontból |
| 177 | 6.2. A magyarság eredete az új biológiai kutatások tükrében |
| 180 | 6.3. Történetírók tanúsága |
| 183 | 6.4. Régészeti nyomok |
| 185 | 6.5. Nyelvi folytonosság: szkíta-jász-magyar. A hunok írásáról |
| 189 | 6.6. A hunok gazdasági élete |
| 190 | Hun üstök |
| 192 | 7. Atilla nevének eredeti jelentéséről |
| 203 | 8. Mekkora volt Atilla országa? |
| 204 | 9. Atilla haderejének és népeinek létszámáról |
| 214 | 10. A catalaunumi csatáról |
| 216 | 10.1. Jordanes változata a catalaunumi csatáról |
| 220 | 10.2. A Tarih-i Üngürüsz beszámolója |
| 221 | 10.3. Jordanes leírása összevetve az Üngürüsz történetével |
| 225 | 11. Magyar volt-e Hunor és Magor népe? |
| VI. A TOVÁBBÉLŐ HUN ÖRÖKSÉG. ELTŰNTEK-E A HUNOK? | |
| 227 | 1. Atilla hunjai tovább élnek a Kárpát-medencében |
| 228 | 2. Atilla hunjai tovább élnek a Kárpát-medencében és a Dnyeper vidéken |
| 229 | 3. Atilla hunjai által elindított események Közép-Ázsiában, Kínában és Indiában |
| 231 | 4. Atilla Európa népeinek mondakörében és mitológiájában |
| 232 | 5. A hunok erkölcsiségének Val d' Anniviers-ben fennmaradt bizonysága |
| 232 | 6. Hová tűntek a hunok? |
| 235 | Irodalomjegyzék |
| 249 | Névmutató |
| 252 | Tárgymutató |
| 255 | Short summary |
| 257 | Rövid összegzés (Orosz nyelven) |