Megjelent: Magyar Nemzet, 2010. február 5, 15. o.

Grandpierre Atilla és a végső világ kapui

K      Ö      N       N       Y       Ű

● Varga K.                                                 

Jégbontó havának Taksony napján, vagyis ma este kilenckor a pesti Dürer-kertben mutatja be VHK-Idéző című lemezét a Vágtázó Életerő együttes, amely Grandpierre Atilláék szerint „nem egyszerűen a Vágtázó Halottkémek szerves folytatása, hanem maga az igazi VHK, s mégis egy önálló, új zenekar. „Szabaddá tettük a pályát…” – írják magukról.

„Bennünk zenélni akar valami, azért zenél, hogy megmutassa, milyen az élet valójában, istenigazából…Sarkig kivágjuk a végső világra nyíló kapukat, hogy mindenki saját szemével láthassa, valami világrengető, egetverő titok lappang az élet közepén!” – így határozzák meg hitvallásukat az új lemezhez írt füzetkében. És meglehet, sok mai mkoncertjáró számára ez a nyelv is, a lelki táj is, amelyet leír, megidéz, ismerősebb, otthonosabb, mint azok számára, akik pedig a kezdetektől követték a VHK minden lépését.

A lemezen – amelynek zenei anyag a Petőfi Csarnokban és az A38 hajón készült – az új dalok mellett helyet kapott öt régi kompozíció feldolgozása is. A Dürer-kertben az együttes vendégeként Olter Wanda előadóművész sárkánytáncot mutat be, s fontos szerephez jut a magyar mesehősöket gyakran szállító forgószél is.