 |
A Citadella, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A 220 méter hosszú, 12-16 méteres falmagasságú erődöt Julius Jakob Haynau építtette. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának (a citadella olasz szó, fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt) szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták. |
| Buda
vára 1849-es ostromának tapasztalatai után, a bécsi haditanács úgy
határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető
erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré – célja a forradalomra
hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a
Gellért-hegyen kezdték megalapozni 1850-ben( Ferenc József császár
200.000 forintot engedélyezett a költségek fedezésére.). A tervek
szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal
védelmezett erőd lőrései mögé 60 darab korszerű ágyút helyezhettek el.
Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák
katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára.
Az erődrendszer többi része soha nem készült el. Az 1867-es
osztrák-magyar kiegyezéssel hadi célját elvesztette a Citadella, de
csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság. Utolsó katonai jellegű használata a II. Világháborúban, Budapest 1944 – 45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védőművei, melynek nyomait még napjainkban is jól látni. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan. A Citadella keleti oldalán található a Szabadság-szobor. Jelenleg étterem és szálloda is üzemel a citadella területén, valamint egy panoptikum is megtekinthető a kazamatákban az 1944-es ostromról. A „Budapest anno” fotókiállítás a XIX. (1850-1945-ig) századi Budapest képeit mutatja be, mely ingyenesen tekinthető meg. |
 |
| Citadella étterem: ÉTTEREM A VÁROS FELETT Budapest nevezetessége a Duna partján emelkedő Gellérthegy tetején 1854-ben épült Citadella, melynek falairól nyílik a legszebb kilátás a fővárosra. Az ódon épületben lévő étterem történelmi hangulatát méteres boltozatos falak, korhű fegyverek adják. A magyar és nemzetközi konyha remekeit nyolc különböző hangulatú, 15-250 fős teremben akár 500 fő fogyaszthatja egyszerre. Egyedülálló a "Börtönudvar" terem, amely 250 fő befogadására is alkalmas. Csoportok részére kedvezményes menü ajánlatokat kínálunk. Esténként népi zenekar szórakoztatja a közönséget, folklór műsor megrendelhető.
További információk a képre kattintva |
 |