Kevés főváros dicsekedhet azzal, hogy a kellős közepén beépített, sűrűn lakott városrészek között ilyen nagy - mintegy 2,5 kilométer hosszú - beépítetlen sziget terül el. Fokozza a sziget forgalmát, hogy különösen nyáron, Budapest egyik legfontosabb kulturális és sportközpontja. Története igen régi. Egykori feljegyzésekből tudjuk, hogy már Aquincum egyik katonai parancsnoka is ezen a gyönyörű szigeten építette fel nyári palotáját. Később, mintegy 800 évvel ezelőtt az esztergomi érsek kastélya állt a régi római palota helyén. Utána is évszázadokon át papok, apácák lakták a szigetet. Neve koronként változott. Előbb Urak szigete, majd Nyulak szigete volt, később Leány sziget néven említik, majd IV. Béla lányáról a szigeti kolostorban meghalt Margitról nyerte mai nevét. A törökök a sziget egyházi épületeit katonai célokra használták. 1796-ban József nádor birtokába került a sziget, ő villát építetett rajta és sokban hozzájárult fejlesztéséhez. Ebben az időben Palatinus szigetnek is nevezgették. Legnevezetesebb vendége a szigetnek Arany János volt, aki éveken át nyaralt itt családjával, és öregkori verseinek legszebb darabjait a szigeti tölgyfák alatt írta.
A sziget persze nemcsak a kedves békés sétálgatások, nemcsak a múlt és a művészet változatos földje, hanem számos korszerű sportlehetőségeket is kínál.
Tovább sétálva a Palatinus strandfürdőt találjuk, amelyet 1921-ben építettek.. Hatalmas medencéjével és kis gyógymedencéivel és hullámfürdőjével Budapest egyik legnagyobb strandja. A sziget festői környezetében emellett több szabadtéri színpadot is felállítottak. Legjelentősebb közülük a Víztorony melletti nagy szabadtéri színpad, amelyen nyaranta Budapest legjelentősebb operai és színházi előadásait tartják.
