Epizódképek

Árnyékok Könyve

Lynn, Bianca anyja

Aranysárga-piros mesebeli madár volt, amelynek teste tiszta napsugarakat bocsátott ki. A lény legalább ötszáz évig élt, és Arábia földjein vándorolt, balzsamolajon és tömjénen élt. Halálakor egy testéből egy teljesen fejlett új Főnix született, és szülőjét azonnal mirha tojásba zárta, majd Heliopolisba, a nagy egyiptomi nap templomába vitte.
Van egy másik szentmadár is, amelynek neve Főnix. A madár ritkán jár Egyiptomban: ötszáz évente egyszer, ahogy a heliopolisi emberek mondják. Úgy tartják, hogy a Főnix akkor jön el, amikor az apja meghal. Ha a kép valósan mutatja méretét és kinézetét, tollazata részben aranysárga, részben vörös. Alakjában és méretében leginkább a sashoz hasonlít. Azt mondják, hogy amíg Arábiából a Helios (nap) templomáig repülve apját viszi mirhába zárva, és a Nap templománál eltemeti. Egy olyan nehéz mirhatojást önt, amelyet elbír, aztán megpróbálja felemelni, miután pedig megpróbálta, kilyukasztja a tojást, és beleteszi apját, majd a tojásnak a lyukát, amibe az apját tette megint mirhával betapasztja. Ennek a súlya megegyezik a benne fekvő apjáéval, aztán bezárva elviszi őt a Nap templomába, Egyiptomba.
Ezek a lények mind a hozzájuk hasonlóktól származnak. De csak ez az egy madár az, ami feléled és újjászületik, az Asszíriai Főnix, amely nem magokon vagy zölden él, hanem balzsamolajon és tömjéncseppeken. Ez a madár, miután az életből öt hosszú évszázad eltelt, tiszta karmaival és csőrével fészket épít a magasban egy kiemelkedő, ringó pálmán, majd a fészket kibéleli kassziával, nárdussal, arany mirhával és fahéj töredékkel, majd jól elhelyezkedve és fûszerillatba borulva bevégzi életútját. Azt mondják, hogy akkor apja testéből újjászületik egy kis Főnix, hogy ugyanilyen hosszú évekig éljen. Amikor idővel megerősödik, hogy felemelje a súlyt, felemeli a fészket – a fészek az őbölcsoje és apja sírja – a magas pálmáról és addig viszi az égen, amíg el nem éri a Nap nagyszerû városát (az egyiptomi Heliopolist), és a Nap szen temploma előtt leteszi.
A Főnix a többi idejében azonban Indiában repked. Különleges, mert napsugarat bocsát ki. Fészken ül, amelyet ő készített a Nílus forrásánál fûszerekből. Az egyiptomiak róla szóló történetét, miszerint elmegy Egyiptomba, az Indiaiak is tanusítják, az utóbbiak azonban megfûszerezi a történetet azzal, hogy a Főnix, amelyet fészkében fogyasztanak, gyászénekeket énekel magának. Ugynanígy tesznek a hattyúk is azok beszámolói szerint, akik olyan okosak, hogy megértik őket.