Péntek
Régen az emberek rengeteg napra ráragasztották
azt a jelzot, hogy babonás. Ezek között a napok között
első helyen áll a péntek. Vannak olyanok, akik a péntek
szerencsétlenségét nagypéntektől számítják,
amikor a világ Megváltója keresztre feszíttetett.
Annyi azonban bizonyos - származzék a péntek babonája
bárhonnan -, hogy a nép nagy respektussal viseltetik iránta.
Például:
- a pénteken kezdett vagy végzett munkán nincs szerencse.
- aki pénteken nevet, vasárnap sír.
- pénteken étgyomorra tüsszenteni nagy veszedelem.
- pénteken útra kelni kész veszedelemség.
- aki pénteken fekszik betegágyba, többé fel
sem kel.
- pénteken sütött kenyér keletlen marad.
- aki pénteken fut be eloször télen, annak leég
a háza.
- ha az új év péntekkel kezdodik, akkor az év
terméketlen lesz.
Szent György napja
Ez is babonás nap, csak éppen ellentéte a
pénteknek, ugyanis a Szent györgy-nap a legszerencsésebb
nap az egész naptárban. A magyarázata ennek már
valamivel természetesebb, mint a pénteknek. Szent György
a tavaszt jelenti, a természet örök megújulását.
S a természet ölén élő nép szereti a
tavaszt. Tehát várja Szent György napját, és
minden jóval ékesíti.
Például:
- Szent György napján fogott ürge bőréből készült
pénzeszacskó soha ki nem ürül.
- Szent György előtt fogott pillangó nagy szerencsét
hoz.
Szilveszter és újév
Egymás nyomában járnak még a babonák
is, mindketto főleg a szerelmesek napja.
Például:
- ilyenkor ólmot olvasztanak, s ha szilveszter éjjelén
a megolvadt ólmot vízbe öntik, az ott képződött
ólomalak megmutatja, miféle mestersége lesz a jövendőbelinek.
- aki szilveszter éjjelén megfordítja a párnát
a feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmá
ban.
- aki pénz ad ki újévkor, egész évben
azt fogja csinálni.
- aki szilveszter és újév között születik,
abból nagy úr lesz.
Karácsony
A karácsony minden órájához más
és más babona van kötve, éspedig keverve: jó
és rossz. Mintha e napon és éjen minden jó
angyal a földön járna elhinteni a sok áldást,
s egyúttal minden ördög elszabadulna láncáról,
hogy ami átok van, azt az emberek fejére zúdítsa.
Például:
- aki az éjféli misén a lucaszékre áll,
meglátja a boszorkányt.
- aki karácsonkor egy almát vagy diót felvesz a földről,
fekélyes lesz tőle.
- aki karácsony estéjén diót eszik méz
nélkül, annak kihull a foga.
- karácsony éjjelén legjobban fog az idézet.
Luca napja
Ekkor kell kezdeni faragni a lucaszéket, és mindennap
kell rajta faragni, hogy karácsony estéjére legyen
kész. Ez az a kis szék, amelyre a templomban felállva,
megismeri az ember a boszorkányt. Vagy meglátja a jövendobelijét.
Szent Iván napja
Ezen a napon kell szedni Szent Iván bogarát és
hajnalán a gyógyfüveket, amelyeknek nagyon jó
hatásuk van. Ezen a napon szokás a Szent Iván tüzét
átugrálni, hogy az ember ne haljon meg az évben.
András napja
András nap éjjelén álmodják meg a lányok,
hogy ki lesz a mátkájuk. Ha ezen az éjen valamelyik
legény ingét a párnájuk alá teszik,
azt a legényt egészen magukhoz bolondítják.
Virágvasárnap
Virágvasárnap a szentelt barkának három
szemét rágás nélkül kell lenyelni. Aki
ezt megteszi, annak soha többé nem fog fájni a torka.
(forrás: Krúdy Gyula álmoskönyve) |