Együttélés egy süket kutyával

 

Sokan azon a véleményen vannak, hogy egy süket kutya nem lehet teljes értékű szabadidőpartner. Pedig egy halláskárosodott kutya ugyanolyan pompás családtag és aktív sporttárs lehet, mint az, amelyik normális működő hallással rendelkezik. Az alapos szocializáció, megfelelő nevelés és célzott kiképzés a süket kutya számára különösen fontos feltétele a családjával való együttélésnek és a mindennapos helyzetekkel való megbirkózásnak. Ám egy rosszul halló kutyát ugyanúgy kell integrálni, mint egy normálisan hallót. Aki állandóan féltve óvja, és különleges bánásmódban részesíti, nem tesz jót neki, hanem éppenséggel megakadályozza, hogy a kutya optimálisan fejlődhessen. Még ha a kutya halláskárosodott is, ugyanazok az ösztönös viselkedésformák figyelhetőek meg nála, mint fajtársainál. Hogyan lehet utasítást adni egy ilyen kutyának? Minden kutyatartó előtt ismertek az alapnevelés hangbeli jelei-"hozzám", "ülj", "feküdj", stb.- A vezényszavakat általában határozott hangon adjuk, és a kutya dicséretét is hanggal végezzük. A süket kutya nem hallja sem a vezényszavakat, sem a gazda megerősítő szavait. Rá van utalva, hogy a gazdi megfelelő kommunikációs formát találjon, amely hatékonyan helyettesíti a hallható jeleket, és a verbális dicséretet is. Ezt a funkciót a testbeszéd veheti át. A süket kutya célzott kiképzése már kölyökkorban megkezdődik. Életének első hónapjaiban természetesen csak a felnőtt kutya kiképzésének alapjait teremtik meg, de fontos hogy a nem halló kutya a lehető leghamarabb megtanuljon kommunikálni gazdájával. A korai kiképzés és nevelési szakasz legfontosabb célja, hogy a kölyök keresse a szemkontaktust gazdájával. A következő szakaszban célzottan használjuk a testbeszédet a kutyával való kommunikáció során. Fontos, hogy a jelek egyértelműen felismerhetőek és összetéveszthetetlenek legyenek. A kiképzés kezdetén a gazdának nagy körültekintéssel kell gyakorolnia a kutyával. Fontos a megerősítés, sok türelmet és szorgalmas gyakorlást igényel, míg a kutya megérti, mit akar tőle a gazda. Megerősítésnek használhatjuk a simogatást, de a jutalomfalat és a játék is használható. A türelmes gazda, aki hozzáértéssel és megértéssel képezi ki kutyáját, hamar rájön, hogy a süketség nem leküzdhetetlen hátrány!

/Szabó Edina kutyakozmetikus tollából/

 

Ezt a levelet egy süket roti fiú gazdija írtam, amikor segítséget kértem tőle…

"Nekem azt mondták (és bevált), hogy vigyek magammal sétáltatásra valami nasit és néha csepegtessek, ha arra jön, vagy ha rád figyel, megmutatod neki és szépen lassan már a nasi végett is futkározás közben rád fog nézni. Ha ezt eléred elég utána 1 simi is. A tanítgatást futópórázon kezdd, és ha ott elsajátítja, össze lehet kombinálni a szaladgálás közbeni rádnézést és a tanult kézjeleket. Nagyon lassan megy először és nagyon nagy odafigyelést igényel a részedről. De aztán napról napra és talán percről percre örülni fogsz, hogy mennyit fejlődött. Első viszont mindenféleképpen az legyen, hogy megtanítod a járdánál ill. úttest mellett feltétlen üljön le és csak is jelre kelhet fel!!!! Én nagyon féltem, hogy egyszer esetleg elüti valami. Ezt az egyet csontig meg kell tanítani neki, mert így legalább a veszély nagyját el tudod hárítani. A macska ill. más kutyához való szaladás a másik probléma. Kerüldd el, hogy valaha is valaki azt hitesse el a kutyáddal, hogy meg kell kergetni a macskát, mert akkor lőttek az egésznek. Én néha elmentem olyan ismerőshöz, akinek volt macskája és összebarátkoztattam egymással őket. Úgyhogy nem volt már érdekes, hogy merre szalad, és melyik kutya szalad utána. Most csak ennyit előszörre! A lényeg TÜRELEM ÉS SOK SOK SZERETET! Ez egy lassabb folyamat, mint az átlagnál ezt ne feledd. Amíg egy átlag kutyánál lehetsz néha-néha ingerlékenyebb itt nem megengedett. Soha ne tudja, hogy neked ez mennyire megterhelő. Mert valljuk be az. Néha én is fel akartam adni. Ja és a másik, ha sokan vagytok a családban, akkor is, amíg tanul az vigye sétálni, orvoshoz, stb., aki tanítja. Aztán a többieknek is meg kell tanulni bánni vele, és aztán jöhet, hogy ők is egyedül vigyék el bárhova. Teljes életet lehet neki biztosítani, de sokkal több munkával, mint más esetben."

/Szabó Zsuzsannától, egy süket kutya tulajától /

Vissza