Általános megjelenés: A máltai selyemkutya egy kisméretű kutya melynek egész testfelületét hosszú, fehér, selymes szőrzet borítja. Természete kellemes és magávalragadó, mozgása fürge és igényli is azt.

Alacsony termete ellenére rendelkezik azzal az életerővel ami szükséges ahhoz, hogy megfelelő társunk legyen. A máltai selyemkutya különbözik az összes többi fajtától hosszú selymes szőrzete miatt. A standard nagyon nagy hangsúlyt helyez a "selymes" jelzőre. A szőrzetnek a finoman szőtt selyemre kell hasonlítania.

A kutyának kedvesnek, de életerősnek is kell lennie. Kedvelik a gazda mellett való csendes üldögélést ugyanúgy, mint a hancúrozást és a játékot. A kutya nem mutathat terrierekre jellemző agressziót. A fajta elkötelezett társa gazdájának, de ezzel egyidejűleg nem tarthat az idegenektől sem.

Fej: Közép méretű és arányos a testtel. A koponya kissé gömbölyített a tetején, a stop közepes. A fülek inkább kissé lejebb helyezkednek el, és erőteljesen szőrrel borítottak.

A szemek egymástól nem túl messze helyezkednek el, sötétek és kerekek. A szemek sötét kerete kedves de egyben figyelmeztető benyomást kelt. A pofa közepes hosszúságú, az orr fekete. A fogak ollós harapással záródnak.

A máltai selyemkutya egyik legfontosabb jellegzetessége a fej, amely azt az imádnivaló külsőt kölcsönzi a kutyának. Napjainkban két jellegzetes típus létezik. Bár a fajta nem kötődik a spánielekhez, az egyik típus mégis ezekhez a kutyákhoz hasonlít. A másik típus sokkal inkább a terrierekhez hasonlít, hosszabb pofacsonttal, keskenyebb fejjel és magasan tűzött fülekkel.

Ez utóbbi típus inkorrekt, és a komoly tenyésztők azon dolgoznak, hogy ezt a változatot kiküszöböljék. A fej kedves kinézetét mindig összhangban kell tartani a standarddal. Sok selyemkutyával foglalkozó ember használja a "gyűrűs" kifejezést amikor a fej kinézetéről beszél. Bár a "gyűrűs" kifejezés szó szerint nem szerepel a standardban, ez a jegy befolyásolhatja a kutya általános megjelenését.

A "gyűrűs" szót a szemek körüli sötétebb bőrszínre alkalmazzuk. Sokszor a "gyűrűk" jó pigmentációval kapcsolódnak össze, de a fajta legkiemelkedőbb egyedeinek nagy része nem rendelkezik ezekkel a jegyekkel. A "fekete foltok" egy másik olyan kifejezés, amelyet e fajta tartói használnak. Ez a kifejezés a szem szélén, az orron, illetve a mancsokon elhelyezkedő fekete pigmentációra utal.

Nyak: Megfelelő magasságú nyak kívánatos, hogy kiemelje a fej magas tartását. A fajta felépítése szempontjából a nyak, és annak magas tartása rendkívül fontos, ez az egyik tulajdonság, ami a máltai selyemkutya részére elegáns megjelenést kölcsönöz. Meg kell említenünk azt is, hogy a nyak megfelelő tartásához elengedhetetlen a lapockák és a mellső végtagok korrekt felépítése.

Törzs: Tömör, a martól a lábvégig mért távolság egyenlő a martól a faroktőig mért távolsággal. A lapockacsont csapott, a könyék jól illeszkedik és a testhez közel helyezkedik el. A hát magas, a bordák jól kivehetőek. A mellkas arányosan mély, az ágyék feszes, és csak kissé emelkedik. Általános megjelenése egy tömör kutyát mutat. A lapockák ideális szögelése 45°. A nem megfelelő hátvonal miatt rövidebbnek, vagy túl szellősnek tűnhet a kutya. Szintén helytelen a törzs vékony, keskeny felépítése.

Farok: A hosszú fehér szőrzettel rendelkező farok kecsesen áll, csúcsa a farok negyede után helyezkedik el. A faroknak a far tetején kell elhelyezkednie. A máltai selyemkutyáknál az egyik jellegzetes hiba, hogy a farok alacsonyan helyezkedik el, és ezáltal a kutya hosszabnak néz ki mint valójában, ami befolyásolja a kutya tömör összképét. A zászlós vagy hosszú farok szintén súlyos hibának számít.

Lábak és mancsok: A lábak csontozata könnyed, és szőrrel egyenletesen borítottak. A mellső lábak egyenesek, és a csontok jól kapcsolódnak egymáshoz, a lábszár mentes minden látható hajlattól. A hátsó lábak erősek, közepesen szögelltek a térdkalácsnál. A mancsok kicsik és kerekek, az ujjpárnák feketék. A lábon növő egyenletlen, csomós szőrt trimmeléssel távolíthatjuk el, hogy szebb megjelenést érjünk el. A máltai selyemkutya egyike azon három kistermetű kutyafajtának, amelynek standardje külön kihangsúlyozza a könnyed csontozatot. A kutya megjelenése könnyed, kifinomult, amely egykor az arisztokrácia kedvelt ölebévé tette. Az erős csontozat, vagy a csontok megnagyobbodása kirívó hiba.

Szőrzet és szinezet: A szőrzet egyrétegű, aljszőrzet nélkül. Szálai hosszúak, egyenesek és selymesek, az egész kutya testfelületét beborítja szinte a földig. A fejen lévő hosszú szőrzetet össze lehet fogni egy kis csomóba, de szabadon is lehet hagyni. A szőrzet göndörödése, csavarodása, vagy a szőrzet gyapjas állaga kifogásolható. Színe tiszta fehér. Világossárga vagy világosbarna színezet a füleknél megengedett, de nem kívánatos. Minden bizonnyal a legfigyelemreméltóbb jellegzetessége a fajtának a gyönyörű, levegőben szinte "úszó" fehér, selymes szőrzete. Valószínüleg ez teszi különbözővé őket a többi kutyafajtától. A hibátlan selymes szőrzet az egyedüli, amely a testre simulva egyenletesen borítja a kutyát. Sajnos napjainkban sok kutya nem rendelkezik igazán selymes szőrzettel, de sokuknak selymessé teszik a szőrzetüket különböző kezelésekkel és technikákkal. A kutyákat az USA-ban kétféle hajcsomóval láthatjuk. A kölyköknek gyakran egy "copf"-juk van, mert a fejen lévő szőrzet még nem elég hosszú ahhoz, hogy két copfot alakítsunk ki. Európában és Ausztráliában általában egy copfot készítenek a kölyök és felnőtt kutyáknak egyaránt. Sok olyan kutyát látni amelyek bőrén feketés vagy barnás foltok találhatóak, amikből enyhén sárgásbarna szőrszálak nőhetnek ki. Valószínűleg ez annak a maradványa, hogy az 1900-as években színes selyemkutyákat próbáltak kitenyészteni.

Méret: A súlya 4 kg körüli, 2-3 kg javasolt súllyal, de az összbenyomás hagsúlyosabb magánál a súlynál. A standard nagyon határozott a méret kérdésében. A méretet az előírt keretek között kell tartani, hogy a fajta megőrizze elegáns, harmónikus megjelenését.
Mozgás: A máltai selyemkutya könnyed, finom, egyenletes mozgással rendelkezik. Méretét figyelembevéve mozgása oldalról nézve gyorsnak tűnik. Ügetés közben a mellső lábak egyenesen kinyúlnak, szabadon a lapockától. A hátsó lábak egyenes vonalban mozognak. Kifelé vagy befelé forduló mancsok hibának számítanak. Gyakran elég nehéz megítélni a kutya mozgását teljes szőrzetben. Bár gyakorlott szeműek észrevehetik a súlyosabb hibákat, mint például a nem kinyújtott végtagok.
Egyéb hibák: a mellső végtagok tipegő, kígyózó, valamint nem egyenletes mozgása. A hátsó végtagok kötött vagy szökdécselő mozgása. A szökdécselő mozgás a térdkalács illetve a térdízület sérülésére vagy rendellenes növésére utalhat.

Temperamentum: A máltai selyemkutya apró termete ellenére félelem nélküli, bizalma és megkapó érzékenysége nagyon kedveltté teszi. A legkellemesebb modorú az összes kistermetű kutya között, és ugyanolyan kedves és játékos, mint amilyen életerős. A fajta temperamentuma egyedülállóvá teszi a kutyát a többi fajta között. Az ijedékeny vagy túlzottan agresszív kutya súlyos személyiségi problémákkal rendelkezik.

Ápolás

Mint Máltai tenyésztő úgy gondolom, hogy ez a fajta többet érdemel egy általános szőrápolásnál, mert a fajta elegáns, és úgy szép, ha hófehér, és ápolt a szőre. Az már mindegy, hogy rövidre van-e vágva vagy hosszú a szőre, csak ápolt legyen, és így kutyánk boldog Máltai lesz. A rövidre vágott szőr, még mindig jobb, mint egy elhanyagolt.

Tehát az egyik fő dolog az egészséges, és ápolt szőrzet, mely nagyban függ a természetes adottságoktól, hiszen fajtán belül is különböző a szőr minősége, mennyisége, és szerkezete. Ezért próbálok mindegyiknek eleget tenni.
A megfelelően ápolt Máltai szőre selymes, puha, és sima, hosszában a földig leér. SOHA ne használjunk sima fésűt, bármilyen is legyen a szőr szerkezete!
A szőr ápolását a szemeknél kell kezdeni. Mint minden fehér kutyánál, ez a legnagyobb probléma. Kétségkívül, sok kutya hajlamos a könnyfoltosodásra, ezért ezt már kölyök korban kell elkezdeni. Ehhez a művelethez szükségünk van 3%-os borvízre, amit gyógyszertárban lehet kapni, de lehet kapni, speciálisan erre a célra gyártott szemtisztító folyadékot, és zselét is.

Úgy gondolom, hogy érdemes mindent kipróbálni, és amelyik beválik, azt kell használni. Tehát ezt kell rátenni egy vattára, vagy papír zsebkendőre, és először a váladékot kell eltávolítani, majd újabb, tiszta vattával átdörzsölni az elszíneződött szőrt. Ezt a műveletet ajánlatos minden reggel elvégezni. Ez után, egy sűrű fogú fém fésűvel átfésüljük a pofaszőrt. SOHA ne kezdjük el fésülni szárazon a szőrt!

A procedúra előtt, keverjünk összes egy kicsi kondicionálót vízzel, vagy lehet kapni higított nercolajat, és ezzel spricceljük be kutyánk szőrét, de ne vigyük túlzásba! Ezután egy hajlított végű drótkefével kezdjük el fésülni a szőrt. Keféljük át mindenhol, és ezt ellenőrizzük közepesen sűrű fém fésűvel, szintén mindenhol. Ezt a műveletet minden másnap végezzük el. A Máltait 2-3 hetente kell megfürdetni, fehérítős samponnal, és ezután kifésülést elősegítő balzsamot használjunk. Miután mindezt kiöblítettük, töröljük meg a kutyát úgy, hogy a törülközőt átitatjuk a vizes szőrrel. A Máltai szőrét SOHA nem szabad dörzsölni! Ezek után kibontjuk a szőrt, és felcsipeszeljük, úgy hogy csak a lábszőr maradjon, és így ezt kezdhetjük szárítani, lefelé fésülve a szőrt egy egyenes végű fém tűkefével, és így tovább rétegenként.

Ne feledjük, Máltaink szőre mindig nő, csak az ápolástól függ a hosszúsága. Aki kiállításra szánja kutyáját, annak már 1 éves kortól fel kell csavarnia a kutya szőrét kifejezetten erre a célra gyártott famentes selyempapírba, és ezt tincsenként kell olajozni, tömény nercolajjal. Ha már földig ér a kutya szőre, egyenlítsük ki egyenesre az alját ollóval. Kiállításon egy vagy két "copfot" szoktak a kutya "hajába" tenni, fekete masnival. A szőrt a szem külső sarkától, egyenes vonalban kell felfogni a fülek tűzéséig, és át a koponyán, egyenesen.

Amit inkább bízzunk kéthavonta kutyakozmetikusra:

• talppárnákon növő szőr kivágása, lekerekítése
• nemi szervek, végbélnyílás környékén lévő szőr levágása
• fül tisztítása, és a benne lévő szőr kitépése
• köröm levágása
• fogkő eltávolítása