| INTEL | AMD |
|
E6550 2,33@ 3,2 GHZ E6750 2,66@ 3,4 GHZ E8400 3,00@ 3,7 GHZ E2200 2,00@ 3,0 GHZ E5200 2,50@ 3,3 GHZ E7200 2,53@ 3,4 GHZ E8200 2,66@ 3,5 GHZ Q6600 2,40@ 3,4GHZ |
AMD Phenom X4 9550 2,2@2,5GHZ AMD Phenom X4 9950 2,6@3,0GHZ AMD X2 6000+ 3,0@3,3GHZ AMD X2 5600+ 2,8@3,1GHZ AMD X2 5200+ 2,6@2,9GHZ AMD X2 3800+ 2,0@2,4GHZ AMD Phenom X3 8450 2,1@2,4GHZ AMD Phenom X3 8750 2,4@2,7GHZ |
Elõször szögezzük le, hogy mindegyik gépnek megvan a saját „tûrésfoka” ami után ha megszakadsz se tudod tovább húzni. Ez a tûrésfok teljesen egyforma konfigoknál is radikálisan más lehet, ezért nehogy azzal gyertek hogy „a havernak ugyanilyen gépe van, és õ 2x tovább tudja huzni”. Azonban néhány ember között elfogadott az a tény hogy ez a határ kitolható, mint ahogyan a tüdõd kapacitása is növelhetõ. Ez a határkitolás elvileg folyamatos húzás után egyre bõvül és bõvül, persze egyre lassabban.
Elsõ lépés a tuninghoz egy jó, minõségi CPU-hûtõ beszerzése, lehetõleg hõcsöves, az olcsóbbak közül az ArcticCooling Freezer 64 Proés a CoolerMaster Hyper TX is tökéletes választás, lehet drágábbat is venni, de a tuninghoz már nem fognak sokat hozzátenni. A gyári CPU-hûtök Athlonok esetében ált. +10% túlhajtást bírnak, Sempronok esetében amíg nincs feszemelés a gyári hûtõ is megteszi, utána már nem bírják elvezetni a keletkezett hõt, ami a processzor károsodásához vezethet. Intelek esetében amíg alapfeszen tudjuk emelni az órajelet addig nincs nagyobb melegedés. Ez Intelek esetében olyan +20-30% túlhajtást jelenthet. Ügyelni kell arra, hogy a CPU teljes terhelés alatt se melegedjen 70°C fölé, ezt pl. Orthos-sal lehet tesztelni.
Második lépés a ház jó hûtésének ellenõrzése, vagyis minél szelõsebb legyen odabent, mert ezekkel is értékes MHz-ket nyerhetünk, egy plussz venti a táp alá a minimum. Csendes és olcsó 8/9/12 cm-es hûtõk.
Továbbá fontos hogy a tápunk jó minõségû (350 max. 450W-os, csúcskártyás CF/SLI esetén 500-600W-os), különbözõ védelmekkel ellátott legyen. Tuning során az áramfelvétel jelentõsen nõhet!
Amennyiben
„sikerül” olyan beállításokat végrehajtani a BIOS-ban, hogy a PC már el sem
indul, az esetek nagy részében lehetõség van „vészindításra”.
Kapcsoljuk ki a PC-t, várjunk 10-15mp-t (álljon meg az
összes ventilátor),
tartsuk lenyomva az INS gombot és így kapcsoljuk be a
gépet. Ekkor általában a
SETUP DEFAULT értékekkel indul el a PC, így
lehetõségünk van a SETUP-ba belépve
módosítani a beállításokon.
Némelyik alaplap képes észlelni hogy elõzõleg nem
tudott bebootolni, és egy kikapcsolás-bekapcsolás
után megpróbál alapállapotban
elindulni, de ez nem mindig sikerül, ilyenkor az alaplap
típusától függõ módon
(kézikönyv!) CMOS Reset-et kell végrehajtani.
(elõfordulhat hogy ez sem segít,
ilyenkor meg lehet próbálkozni a gombelem
kivételével)
Gép bekapcs, BIOS-ba belépés. Ahány alaplapmárka, annyiféle BIOS-felépítés. Mielött bárki bármihez hozzákezdene, érdemes az alaplaphoz kapott használati útmutatást (User's Guide/Manual) elolvasni, hogy minél jobban megismerjük a lapunkat.
A feszültség és frekvencia
beállítások a Frequency/Voltage
Control-ban. Ezek a beállítások bizonyos
gyártóknál speciális menükbe
kerültek,
pl.:
Abit: Softmenu III vagy a highend alaplapjaikon μGuru Utility
ASUS: Advanced -> Jumperfree/CPU Configuration, Chipset -> Northbridge
DFI: Genie BIOS Setting (itt vannak a RAM idõzítések is)
Gigabyte: a fõmenüben Ctrl+F1-et kell nyomni, és ezután belépni a M.I.T. menübe
MSI: Core Center
Még egyszer mondom; !!!User's Guide!!! sokat segít.
Ha
más
jellegû infóra van szükséged, ebben
segíthetnek különbözõ programok, mint pl.:
az Evereset, a PC Wizard 2008, a CPU-Z, tesztelésben
pedig pl. a Super Pi MOD 1.5, az Orthos és a Memtest86+, stb.
Ezek a programok ingyenesen letölthetõek!
A CPU sebesség beállítása:
Álltalában ezeket állíthatjuk a menüben:
CPU Frenquency / FSB - - -> én ezt FSB-nek hívom !*!, minden más órajel
közvetve vagy közvetlenül ebbõl képzõdik
CPU Multiplier - - - > CPU szorzó
CPU Voltage
DDR/DDR2 Voltage
AGP/PCI Express Clock
PCI Clock Synchronization Mode
A DDR Voltage hivatalosan 2.5V, de a legtöbb
alaplapnál 2.6V az
alapérték, egyes tuningramoknál pedig ez 2.7-2.9V
is lehet. Ezzel a
beállítással is csínyán kell
bánni, és csak apránként emelgetni,
0,05-0,1
voltonként, ha már forró a RAM akkor ne
tovább! (ne zsíros/nedves kézzel
ellenõrizzük mert nem lesz jó vége)
A DDR2 Voltage hivatalosan 1.8V, de a legtöbb modul még a
névleges értékekre
sem képes 1.9V alatt, a biztos mûködéshez
1.95-2V ajánlott, tuning esetén
2.1-2.15V, maximum 2.2V, többet csak komoly hûtéssel
és saját felelõsségre (a
csicsa, hûtõbordának nevezett lemezek nem
hûtenek semmit, maximum elosztják a
hõt, tehát ezekkel sem érdemes 2.2V
fölé menni!), egyes tuningramoknál
2.35-2.4V a hivatalos üzemfeszültség, de ezeken
általában már méretes hõcsöves
bordák vannak.
A PCI Clock Synchronization Mode ill. az AGP/PCI Express Clock legyen Auto,
Fix, Asynchron stb., hogy 33/66MHz-en járjanak a PCI/AGP slotok, ill. 100MHz-en
a PCI-Express, már kis emelés is azt eredményezheti hogy nem indul a gép,
érzékelhetõ gyorsulást pedig nem eredményez. (itt jegyezném meg, hogy az
AGP/PCI-E feszültséget sem szabad emelni, mivel a VGA ettõl függetlenül
szabályozza a GPU és a memória feszültségét, csak felesleges terhelést okoz a
kártyának, ami akár a vesztét is okozhatja)
RAM Beállítás:
Elõször is, a RAM frekvenciáját így tudjuk a legegyszerûbben
kiszámolni:
[External Clock vagy tévesen FSB] x [CPU szorzó] / [RAM valós órajel] = X.Y, az
eredményt fel kell kerekíteni egészre, ez az OSZTÓ, ezzel kell leosztani az aktuális
CPU órajelet.
(ha pl. 6.01... eredmény jön ki, azt már nem kell felkerekíteni 7-re, ha
pontosabban helyettesítesz be akkor 6 alatti eredményt kapsz, pl. 667-es
memória esetében 333 helyett 333.33...-mal számolva)
Aki lusta számolgatni, az esetleg innen is kilesheti a megfelelõ osztót. ![]()
Pl.: Athlon 64 3000+, DDR2-800:
9x200/400=4.5 felkerekítve 5, vagyis a RAM órajele: 9x200/5=360 =>
''DDR2-720''
FONTOS! Az FSB-t emelve nem változik az osztó, csak ha változtatunk a szorzón
vagy a RAM tipusán a BIOS-ban, ilyenkor újra el kell végezni a számítást. (vagy
újfent puskázni)
A RAM idõzítéseit pl. Everesttel lehet ellenõrizni, 754 és 939 esetében a
magasabb órajelnél ált. elõnyösebb hogy a RAM bírja a Command Rate: 1T-t, AM2
esetében a DDR2 magas órajelei miatt ált. nincs jelentõsége, nem baj ha csak
2T-ben stabil a memória. (a legtöbb DDR2 nem is bírja az 1T-t)
Ha húzunk, és a Windows bootolásakor/használatakor hibaüzenet/fagyás/kékhalál/reset ér minket, érdemes lazítani az idõzítéseken. Ilyenkor ezeket a menüket kell visszavenni (értsd emelni az értéket):
DDR:
A CAS Latency (CL): 2-2.5-3
Min RAS Activate (tRAS): 5-6-7-8-9-10-11-12-13-14-15
RAS to CAS Delay (tRCD): 2-3-4-5-6-7
Row Precharge Time (tRP): 2-3-4-5-6
1T/2T Memory timing (CR): 1T/2T
DDR2:
A CAS Latency (CL): 3-4-5
Min RAS Activate (tRAS): 12-13-14-16-17-18-20-24
RAS to CAS Delay (tRCD): 8-9-10-12-14
Row Precharge Time (tRP): 3-4-5-6
1T/2T Memory timing (CR): 1T/2T
HT/LDT Beállítás, avagy Hyper Transport Frequency beállítása:
A 939/940/AM2/Socket 1207-es lapoknál a HT 1000MHz (5x200), a 754-es lapoknál 800Mhz (4x200). Ezeket a Host Clock és a HT szorzó összeszorzásával kapjuk. Általában max. +200MHz-et bírnak, aztán csökkenteni kell a szorzót. A HT tuningolásával érdemleges változást nem érhetünk el (nem szûk keresztmetszet), ezért mindegy hogy pl. 840MHz-n vagy 1160MHz-en megy, nem fogjuk érezni, 800 alatt azonban már csökkenhet a gép teljesítménye. A sávszélességhez nem érdemes nyúlni (754 16/8, 939/AM2/1207 16/16 bit), maradjon alapon.
Elõfordulhat hogy miután beállítottunk egy értéket nem indul el a
gép. Ezt az okozhatja hogy elértük a proci, a RAM-ok vagy a chipset
tûréshatárát.
Elõször a CPU "végét" érdemes megkeresni, ehhez a RAM-ot, HT-t osszuk
vissza, ha továbbra is instabil a gép akkor a CPU-nál lesz a gond.
Hogy kiderítsük melyik alkatrész nem bírja a
húzást RESET-eljünk, majd újból
lépjünk be a BIOS-ba:
CPU: Ha még nem értük el a maximális ajánlott feszt, emeljük.
RAM: Osszuk vissza a RAM-ot, a memória tipusát
állítsuk, pl. DDR
esetében a 400-as (200) értéket lefelé
vesszük, 333-ra (166), ezáltal növelve
az osztót (ilyenkor el kell végezni a RAM
órajelének számítását,
speciális
esetekben elõfordulhat, hogy még így sem
érjük el a következõ nagyobb osztót),
ha itt a hiba lehet feszültséget emelni az ajánlott
határig.
Chipset: Csökkenteni kell a CPU szorzót, hogy kiderüljön az alaplap
képes-e nagyobb FSB-re (ilyenkor is újra kell számolni a RAM órajelét, nehogy
azt hajtsuk túl), jobb alaplapokon a chipsetnek is lehet plussz feszültséget
adni, de ezzel is érdemes óvatosan bánni.