Johannes Fromme médiakutató úgy vélte, túlzottan gyakran teszik felelőssé a programokat a valódi erőszakos cselekményekben játszott szerepükért. "Jól látható, hogy a párbeszéd egy ismert minta alapján zajlik, de nem működik. Pontosan lehet tudni, hogy mi fog történni. Annak valószínűsége, hogy egy 17 éves fiú számítógépén megtalálható a CounterStrike vagy más hasonló játék, elég nagy. Bizonyos szempontból ez normális" - hangsúlyozta a Magdeburgi Egyetem neveléstudományi-médiakutatási professzora.
Fromme hozzátette: a szakemberek többségét az érdekli, hogy miért játszanak ilyen játékokkal a fiatalok és nem az, hogy mit csinálnak ezek a programok a tinédzserekkel. "A számítógépes játékok varázsa pont az interaktivitással van összefüggésben, ez egy új dolog és teljesen más tapasztalatokat tesz lehetővé, mint a filmek. A fiatalok olyan valakinek a bőrébe bújhatnak, aki elérhet valamit, ez pedig gyakran hiányzik a valódi életükből. Pont azoknak alkalmas ez a terep, akik egyébként nem tűnnek fel, visszahúzódóak, önbizalomhiányban szenvednek, nem mernek belevágni semmibe. Ebben a környezetben viszont - és ez elsőre mindenképpen pozitív - azt érzékelik, hogy hatással lehetnek a történésekre.
S miért ne lehetnének fontos barátaik az interneten?" - kérdezte a kutató. Az persze kérdés, hogy önmagában megelőzhetők-e neveléssel, oktatással a winnendenihez hasonló vérengzések. Fromme elutasította Christian Pfeiffer professzornak, az Alsó-szászországi Kriminiológiai Központ (KFN) vezetőjének és Klaus Wenzelnek, a Bajor Tanárok és Tanárnők Szövetségének (BLLV) elnökének javaslatát, miszerint a számítógépeket, a játékkonzolokat és a televíziókat teljesen száműzni kellene a gyerekszobákból.
"Ezt nem tartanám jó ötletnek, hiszen egy számítógép egyben multimédiás eszköz is, amit annyi mindenre lehet használni, például filmnézésére, rádióműsorok hallgatására, telefonálására vagy éppen könyvek olvasására. Ezzel párhuzamosan azonban a fiataloknak meg kell tanulniuk kezelniük a számítógépet és az abban rejlő veszélyeket, ugyanúgy, ahogy meg kell tanulniuk biztonságosan közlekedni is vagy hogy miként közeledjenek a másik nemhez" - közölte a médiakutató.
A német szakemberhez hasonló álláspontot képvisel egyébként Christopher J. Ferguson viselkedéspszichológus és kriminológus, a Texas A&M Nemzetközi Egyetem munkatársa, aki idén januárban leszögezte: eddig egyetlen tanulmányban vagy más tudományos anyagban sem sikerült kimutatni az összefüggéseket a véres programok és az iskolai lövöldözések között.
Sőt, Ferguson rámutatott, hogy a titkosszolgálatok által készített egyik dokumentum pont azt emelte ki, miszerint az elkövetők az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a véres filmek és játékok iránt. |
