Köröttük fekete gyűrű, lent járnak a folyó
partján, ölelve egymást. Együttes ragyogásban.
A tavaszi áradat barna, a füves töltés sárgán homokos
a víz meg úgy szalad! Beszélnek, nem hallani
szavaikat. Mint robbanások: ölelkezésük, nevetésük.
A fövenyen át, a töltés mentén, több
millió képernyőn, áttetsző, vetkőztető tavaszi fényben. Nevetnek,
egymásba bújnak, szavaikat nem hallani.
A fekete gyűrű köröttük bezárul, máris itt vannak. Megfogják
egymás kezét, szem a szembe mélyed és átvágnak
minden határon, majd eltűnnek a hegyekben

Den svarta ringen runt om dem, på flodstranden därnere
går de och de omfamnar varandra. De har just sammanstrålat.
Vårfloden är brun, banken av gräs och sandstoft gul och tovig,
vattnet - nästan springer. De talar, du kan aldrig höra
vad de talar. Krevaderna, de omfamnar varandra, skrattar.
De går över sanden nära flodens bankar, så syns de över
miljoner skärmar, i ett kalt och naket vårljus. De
skrattar, omfamnar varandra, du kan inte höra vad de talar.
Den svarta ringen sluts kring dem, nu är de nära. Så tar
de i varandras händer, ser varandra in i ögonen och går
över på var sida av gränsen, och går de in bland bergen