1524. december 24-én halt meg az indiai Kocsinban Vasco da Gama portugál tengerész, felfedező, az első, aki Afrika megkerülésével jutott el Indiába.

            1460 körül született nemes családban, apja a sinesi erőd parancsnoka volt. Ifjúkoráról keveset tudunk, Évorában járhatott iskolába, matematikát és hajózást tanult. 1492-ben II. János Setúbal kikötőbe küldte, hogy fogja el a kalózkodó francia hajókat. Mánuel király megbízásából 1497. július 8-án Lisszabonból indult el, két 120 tonnás háromárbocossal, a Sao Gabriellel és a Sao Rafaellel, a Berrio nevű 50 tonnás karavellával s egy 200 tonnás szállítóhajóval, hogy felkutassa az Indiába vezető tengeri utat. A Zöld-foki szigetekig velük tartott hajóján Bartolomeu Diaz, a Jóreménység-fok első megkerülője is. Az expedíció két tolmácsa arabul tudott, a harmadik több bantu nyelven beszélt.

            Július 26-án érték el a Zöld-foki szigeteket, majd elkerülve a Guineai-öböl áramlatait november 7-én eljutottak a dél-afrikai Santa Helena-öbölbe, ahol összetűztek a busmanokkal. A kedvezőtlen szél miatt csak november 22-én haladtak túl a Jóreménység fokán, majd 25-én a Mossel-öbölben felállítottak egy padraót. E kőoszlopok közül, melyeket a portugálok felfedezéseik helyén emeltek, ma is több látható Afrika és India partjain. A karácsonykor elért partokat Natalnak (Karácsonynak) nevezték el. Január 25-én jutottak a mozambiki Quelimane folyóhoz, ahol a legénység skorbutja miatt egy hónapos pihenőt tartottak s kijavították hajóikat.

            Márciusban értek Mozambik szigetére, ahol da Gama megtudta, hogy a helyiek az arabokkal kereskednek, s hallottak már János papról is, a kontinens legendás keresztény uralkodójáról. A helyi szultán kalauzokat adott nekik, akik útmutatásával 1498 áprilisában eljutottak Kenyába. Mombasában a megmaradt kalauzokat da Gama megkínoztatta, majd kirabolt egy arab hajót és 18 foglyot ejtett. Malindi városban felvették Ahmed ibn Medzsid földrajztudóst, számos térkép szerzőjét, aki 23 nap alatt átvezette őket az Indiai-óceánon. A délnyugati monszun segítségével május 20-án kikötöttek Kálikut dél-indiai hindu kereskedővárosban, ahol a zamorin, a helyi uralkodó elfogta da Gamát, mert az királya levelei mellé nem hozott ajándékot. Mikor a portugálok kirakták áruik egy részét, szabadon engedte őt, sőt a kereskedést is megengedte, de Gamáék a silány portugál árukért csak kevés szegfűszeget, fahéjat és drágakövet kaptak. A zamorint a portugálok ellen hangolták az arab kereskedők, így áruk és túszok kölcsönös lefogása, majd részbeni szabadon bocsátása után augusztusban el kellett hagyniuk a várost, öt-hat hinduval a fedélzeten. A kedvezőtlen szelek miatt visszafelé csak 1499 elején értek Kenyába, skorbut tizedelte legénységgel. Da Gama felgyújtatta a Sao Rafaelt, maradék két hajójával március 20-án megkerülte a Jóreménység fokát. Da Gama a Sao Gabrielen szeptember 9-én futott be Lisszabonba, a reméltnél kevesebb fűszerrel és drágakővel, alig 55 emberrel. A diadalmas bevonulás után lovagi címet, kegydíjat s birtokot kapott.

            1502-ben tengernagy lett, s ismét útra kelt Indiába, húsz hajóból és 800 katonából álló hadiflottával. Útközben Mozambikban telepeket alapított, egy tanzániai emírt a hajóra csalt, majd megzsarolta, hogy fizessen adót a portugál királynak. Az indiai Kannanúr városánál elfogott egy arab hajót, kirabolta s felgyújtotta, a több száz zarándokutas mindegyike meghalt - ez da Gama legsötétebb tette. Ezután szövetséget kötött Kannanúr urával, s Kálikut ellen vonult. A várost szétlövette, a zamorint béke- és kereskedelmi szerződés megkötésére kényszerítette. 1503. februárjában indult haza, a fűszerekkel és gazdag zsákmányokkal megrakott 13 hajó októberre ért a Tejóhoz.

            Nem tudjuk, Mánuel hogy fogadta a tengernagyot, de ő elégedetlen volt a jutalommal. Sines várost ígérték neki, de a Sao Tiago rend nem adta azt át, viszont 1504-ben Vidigueira grófjává nevezték ki. 1505-ig a király indiai tanácsadója volt, majd Évorában élt, megnősült, hat fia született. III. János király 1524-ben India alkirályává nevezte ki, s ő 16 hajóval harmadszor is elhajózott Indiába. A flotta szeptemberben ért Goába, de a parancsnok nem sokkal később megbetegedett és 1524. szentestéjén Kocsínban meghalt. Hamvait 1538-ban hazavitték Portugáliába és Vidiguierában temették el. Vasco da Gama utazásai nyomán írta Camoes a portugál „nemzeti eposzt", a Luziádákat. (MTI-Panoráma)

Az illusztrációkon Vasco da Gama hajóinak, illetve kalandos partraszállásainak ábrázolásai