K a l a n d o z ó

TROMBITÁS JENŐ

K r i s t á l y p a l o t a   a   s z i k l á k   m é l y é n

            A többé-kevésbé szervezett földalatti turizmus a geológiai, biológiai és antropológiai szempontból felbecsülhetetlen természeti értékeket rejtő barlangokat is kezdte veszélyeztetni. Ezek felkutatása, alapos tanulmányozása és a lehetőségekhez mérten egy-egy barlangszakasz megnyitása a nagyközönség elôtt, már a XIX. század vége felé megkezdődött Franciaországban. A legfrissebb adataim szerint, ebben az országban az idegenvezetővel ellátott látogatható barlangok száma meghaladta a százat, amelyeket évente közel hatmillió ember látogat meg.

            Franciaország délkeleti részén, kb. 18 km-re Nice (Nizza) városától, de ugyanakkor közel Olaszországhoz is, fekszik Európa egyik kis állama: Monaco. Egyetlen, turisztikai szempontból minden igényt kielégítő barlangjának neve franciául: „Grotte de l’observatoire” (observatoire = csillagvizsgáló), amely a francia, földalatti turizmust népszerűsítő szórólapokon („France pays des grottes – Tourisme soutteraine”) is szerepel.

            A törpeállam nyugati részén, a maga nemében egyedülálló és festői szépségű Egzotikus kert (Jardin exotique) fogadja a látogatókat, amelynek déli, illetve délkeleti felé néző meredek sziklafaláról a lenyűgöző szépségű földközi-tengeri partvidék tárul elénk. Itt találjuk 104 m-es tengerszint feletti magasságban a már említett barlangot. Módszeres tanulmányozása 1916-ban kezdődött meg, azután, hogy itt fosszilis állati maradványokra bukkant az Egzotikus kert létrehozásával megbízott szakértői csoport. A kitartó munka eredményeképpen, úgy az eljegesedési időszakokra jellemző fosszilis állatvilág (rénszarvas, hiúz, barlangi medve stb,), mint az interglaciális időszak melegebb éghajlatot kedvelő állatainak (elefánt, orrszarvú) a kövületei is napvilágra kerültek. Néhány évi szünet után, 1947-ben egy szpeleológusokból álló csoport L. Barral vezetésével, a barlang teljes és alapos felkutatását célzó lendületes munkába kezdett. Tevékenységüket nagymértékben megnehezítették a szűk járatok, a kőzetomladék, a síkos anyag, no meg a 34°C-os hőmérséklet és a kezdetleges munkaeszközök. Meg kell jegyeznem, hogy a 18,5°C-os évi átlaghőmérsékletével, ez Európa legmelegebb barlangja. Az Egzotikus kert látogatóit a kiváltott belépőjegy arra is feljogosítja, hogy ezt a csodálatos egy egyúttal mesterein is kiépített földalatti kristályvilágot – 1950. augusztus 2-től – megtekintse. Számukra egy 58 m-es szintkülönbségű szakaszt jelöltek ki (a látogatási végpont +40 m-es tengerszint feletti magasságon van), viszont az üregrendszer végpontja mindössze 1,5 m-re található a Földközi-tenger szintjétől.

Miniatűr gleccserhez hasonló cseppkőlefolyások, a mesterien „kifaragott” cseppkőoszlopok, a sztalagmitok és sztalaktitok, no meg a drágakövek csillogásával vetekedő kristályok tömkelege, felejthetetlen hatást gyakorol bárkire, legyen az a barlangkutatástól távol álló kiránduló, vagy akár hivatásos kutató. Mindössze egy apró dolog szomoríthat el, éspedig a látogatási idő rövidsége, amely 40 percre korlátozódik.

K a l a n d o z ó