K a l a n d o z ó
TÓTH ISTVÁN
|
|
Besztiárium
|
A költő élete utolsó percéig (1923-2001) szenvedélyesen ragaszkodott a természethez, somostetői otthonához, amely oly közel engedte őt ahhoz a világhoz, mely munkásságának végső szakaszában Lírai enciklopédia c. trilógiáját életre hívta. A Besztiárium címmel 2000-ben megjelent kötet (Literator, Nagyvárad) mellett a Lapidárium, Herbárium, illetve a Szolárium alkotják a kritikailag valójában még fel sem becsült költői természetrajzot. A válogatás a hasonló című kötetből történt. A verscsokrot a székelyudvarhelyi dr. Szabó József természetfotóival illusztráltuk. |
Bogár
(Insectum)
Nagy, sápadt gomba lett a Nap,
nőni kezdenek a mohák.
Penészkiverte ég alatt
egy bogár megy az úton át.
Cinke
(Parus major)
Dalolsz a kertemben, hős cinkém,
Bár kint minden csonttá fagyott.
Biztosan jobb munkás vagy, mint én,
Aki még bent is hallgatok.
Csikók
(Pullus Equinus)
A déli itatás alatt
szikrát vetett a hó.
Felettem szinte átrepült
a két szilaj csikó.
Az erdőig vadul futott,
a fák között megállt.
Csámborgott restelkedve, és
a kötőfékre várt.
Dió kutyám
Diónak hívták
első kutyám.
Csatangolt vélem
sok-sok délután.
Jól ismerte az
erdő útjait,
és vacsorára
mindig hazavitt.
Bozontos szeme
már régóta por,
de figyel rám a
gyökerek alól.
Mert ha este a
sötétség nyüszít
az erdőtől az
ősi küszöbig,
és ha elalszom:
reggelig ugat;
a tolvajoktól
őrzi álmomat.
A hollófiók
(Pullulus corvinus)
Régesrég kaptam Jánostól
egy szép hollófiat.
Bezártam. Elbúsult szegény
a rabsága miatt.
Aztán dobáltam felfelé
hogy szállni gyenge lett.
De mint a feldobott kabát
lankadtan leesett.
Juhok
(Oves)
Arra vágytam mint kisgyerek,
hogy kapjak furulyát,
és szelíd juhaim között
ballagjak mint juhász.
Most itt állok a legelőn,
őrzöm szép nyájamat,
mely sodor önmaga előtt
- nagy emlékáradat.
Légy a havon
(Stomoxys calcitrans)
A táj körben fehér.
Csak egy fekete légy fekszik hanyatt.
Minden felől csak hópelyhekhez ér.
De fekete marad.
Muslica
(Drosophila)
Felhoztam a pincéből
egy pohárnyi pirosbort.
A tavaly nyári alkony
az asztalon piroslott.
Szagok, cseszlék köröztek
holt nyarakból kirajzón:
egy muslica szárnyával
mozdult az univerzum.
Tehén
(Bos)
E sírba tették a véres mészárost,
s most kihajtott mint zsenge gyep.
Míg élt, jámbor teheneket mészárolt,
most megeszik a tehenek.
Vadliba
(Anser albifrons)
Egy ittrekedt vadliba felrepül;
megriadt, hogy a tóba fagy a lába.
most menekül egy tónyi fagy elől
a part nélküli, örök éjszakába.
K a l a n d o z ó
|
