Cselényi Béla 1996
AZ ASTORIAI FILOZÓFUS
a felajánlott nadrág szükségtelen
minthogy van neki olyan
noha e pillanatban ez észlelhetetlen
sőt a metrószélben
virágos gatya lobog rajta
hogy haragudhatnék?
ön roppantul udvarias ember
mondja mintha csak a napot takartam volna el
Budapest, 1996. I. 2.
A KIVÁLASZTOTT
guggoló piros papok gyűrűjében
sárga szerzetesek hasalnak
isten színe előtt
az egyik sárga szerzetes
nem hasal hanem
hanyatt fekszik és mosolyog
inri őt szereti
Budapest, 1996. I. 7.
MERENGÉS EGY DIÁKLÁNYON
F.É.T. 33. születésnapján
Fakó hajú leány, magas és hallgatag,
agyamba égetted porcikáid, s magad.
Hogy sodródtunk össze? Nem tudom, mi végett
szökhettél szobámba, gidaszemű élet.
Konok, néma leány, szemedben a vadság
kiszivárogtatott lezuhanyozottság
és odafigyelés, tapintat, játék volt,
csakhogy másvalaki alakja árnyékolt.
Budapest, 1996. I. 28.
KIMÚLT BETTY
E g y kutyát visz le
a szomszéd.
- Kimúlt Betty -
mondja
- Minden jót!
Budapest, 1996.II.20.
MAGYAR ISKOLA KOLOZSVÁRON
Egy orgona volt
a tornaterem mellett.
Szét kellett verni.
Budapest, 1996.II.20.
ÍRÓGÉPCSATTOGÁS
kánonban olvasandó
TARTHATATLAN.
KIIKTATHATATLAN.
TELHETETLEN.
MARADHATATLAN.
Budapest, 1996.II.23.
(REGGELI UJJGYAKORLAT)
DONEC ERIS FELIX MVLTOS NVMERABIS AMICOS,
TEMPORA SI FVERINT NVBILA, SOLVS ERIS.
OVIDIVS
*
Cimboraszótól hangos a házad fényes időkben;
zordon idők viharát majd egymagad állod.
Budapest, 1996.II.25.
A TITKÁRNŐ
Szép ateistán indul a pályád pompaközelben;
szangvinikus gazdád zsigerét és jó sikerét is
karperecedben bizton birtokolod,
s jő az idő, mikoron már köll bejelentned:
rifke ruhájú, bomba utódod íme bejött.
Ekkoron aztán nézel őszen, istenesen.
Budapest, 1996.II.26.
EGY FÖLDIMNEK
Látod, a dervis gondja apad, mert benne találni urát.
Mért keseregsz hát? Látom, benned a táj.
Budapest, 1996.II.26.
TÜSTÉNKEDŐKNEK
Megsüvegelte bakóit e nép: hát hoppsza az urnát...!
Ó, de nehéz ez a voks! Hamvaidat emeléd!
Budapest, 1996.II.26.
ZÁGONI KÉPESLAP
MIKES,
KELEMES
ÜNEPEKET!
Budapest, 1996.II.27.
REKONSTRUKCIÓ
Stuárt Mária, amikor átlépte a küszöböt,
kissé alacsonyabb volt mindenkinél.
Amikor letérdelt,
feszült volt, s homlokát összehúzta,
mintha a bentlévők döbbent morajából
halkszavú Megváltója hangját próbálná kiszűrni.
Úgyszólván csak ennyiben különbözött azoktól,
akik ma még elhagyják a termet.
Amikor imáját elmondta,
akkor is tisztán, sebestyénmártán artikulált,
majd a meghitt, posztószagú csendben,
- engedve a föléje hajoló
bárdos előljáróság szelíd szavának -
fejét egy arasszal közelebb emelte
Szent Patrik otthonához.
Budapest, 1996.II.27.
BEJÖTT ELEMÉR
Egy időben bejött Elemér.
Volt úgy, hogy beszélgettünk,
s volt úgy, hogy csak bejött
és ült némán, hosszú perceken át
az irdatlan ágy
vagy a lópokróccal tömött heverő szélén,
aztán elköszönt és elment.
- Azt hiszem, Elemérke még mindig nagyon búsul Enikő miatt
- mondta apám anyámnak, miután Elemér eltávozott.
- Nem. Nem búsul... - szóltam közbe.
- Jaj, dehogy nem...!
- Nem búsul, te impotens hülye!!! - ordítottam.
Budapest, 1996.III.6.
ÁFA HULL SÍK PEREMEN
(gael nyelvű népdal)
sirül a por sirül a por
sirül a por
akad a tenyeren
kiül a por
kiül a por
vakaró kenyerem
hadarón lenyelem
tolul az áfa tolul az áfa
tolul az áfa
átüt a peremen
tolul az áfa
kandalló peremen
nem vagyun kelegen
kandallómelegen
sirül a moly sirül a moly
sirül a moly
tolul a peremen
sirül a moly
sirül a moly
pelerinperemen
szorulun kelegen
Budapest, 1996.VIII.8.
LÁSZLÓ GYULA PORTRÉIHOZ
Magyarok barna pizsamában,
kávé- és alkoholszagban,
fülledtmagyarban -,
mert, hol szellentésszag van,
ott szellentésszag van,
nemcsak a lehalkított
szabad adóban,
hanem a szóban,
s a gulyáslevesre odasózott borsban,
ott is, amott is
szellentésszag van.
Otthon vagyok már
e szellentésszagban,
árnyékhazában,
szélfuvallatban,
mert ott nemzettek engem
barna pizsamában,
pézsmaillat helyett
ürülékszagban,
galacsinbogárként
trágyaágyba tojtan,
trágyaszaghoz illő
barna pizsamában,
zöldben-barnában,
terepmagyarban,
fekáliaszagú
tömény helytállásban.
Budapest, 1996.IX.29.