Bekezdésformázás
1.Fogalma:
Két
Enter
leütése közötti szöveg. Minden bekezdés egyedileg formázható. Ha
új bekezdést kezdünk, akkor az örökli az elõzõ bekezdés formátumát.
Egy
bekezdés formázásához elegendõ a kurzort a bekezdés belsejébe vinni, tehát
nem kell az egész bekezdést kijelölni. Több bekezdés egyidejû formázásához
azonban ki kell jelölni az összes formázandó bekezdést.
A
bekezdés formátumáról (stílus, betûtípus) tájékozódhatunk, ha a Súgó
menü Mi ez? gombjára kattintunk,
és rámutatunk az egérrel a bekezdésre.
2.Bekezdésformázás
menübõl (FORMÁTUM\BEKEZDÉS):
a. Igazítás: a bekezdés sorainak igazítása
a margóhoz képest (balra, jobbra, középre, sorkizárt).
b. Behúzás: a margótól mért távolság
(bal, jobb). Lehet negatív érték is, ezt kiengedésnek hívjuk.
Kétféle lehetõségünk van:
Elsõ
sor: az elsõ sor a mérték mezõben beállított értékkel beljebb
kezdõdik a többi sorhoz képest
Függõ:
az elsõ sor a bal oldali behúzásnál kezdõdik, a többi sor a mérték mezõben
beállított értékkel beljebb kezdõdik
c.Térköz:
a bekezdés elõtt és a bekezdés után kihagyandó távolság (elõtte, utána)
d. Sorköz:
a bekezdés sorai közötti távolság.
e. Szövegbeosztás:
fattyú- és árvasorok: beállításával
azt lehet elkerülni, hogy a bekezdés elsõ sora egy oldal utolsó sorában
szerepeljen (árvasor), ill. hogy az utolsó sor átkerüljön
egy új oldal elejére (fattyúsor).
együtt a következõvel: az aktuális
és a következõ bekezdés egy oldalon marad (pl.: címeknél alkalmazzuk)
új oldalra: az adott bekezdés
mindig új oldal tetején fog kezdõdni.
3.A
bekezdések keretezése:
-
menübõl (FORMÁTUM\SZEGÉLYEK),
-
formázó eszköztár segítségével
4.Bekezdésformázás
másolása ( a mintabekezdés kijelölése után):
-
a Standard eszköztár formátumfestõ
gombjával,
-
billentyûzettel (Ctrl
+ Shift + C, majd Ctrl
+ Shift + V)
Fontos!
Bekezdéseket
az ún. STÍLUSOK segítségével is formázhatunk.
A stílus több formátum-beállítás gyûjteménye. A stílusok stíluslapot alkotnak,
melyet a dokumentummal együtt mentünk el.