1. Formázás:
A különbözõ
tipográfiai mûveletek megvalósítása (pl.: igazítás, tagolás, szín
és méret beállítása stb.)
2. A dokumentumot alkotó formázási
egységek csoportosítása:
- karakter
- szó
- mondat
- sor
- bekezdés
- szakasz
- dokumentum
3. A fomázási egységek fogalma:
a. Karakter
(font):
A legkisebb egység, amely betû,
számjegy, vagy írásjel lehet. Speciális feladatú karakter a szóköz (általában
szóelválasztó jel).
b. szó:
A szöveg két
szóköz közötti része. A szerkesztésnél egy lehetséges kijelölési
egység.
c. mondat:
Két
mondatlezáró írásjel ( . ! ? ) közötti
rész (a szerkesztésnél egy lehetséges kijelölési egység).
d. sor:
Egy képernyõsorban elhelyezett karakterek (a szerkesztésnél egy lehetséges
kijelölési egység).
e. bekezdés
(paragraph):
Többsoros,
formázható, két ENTER leütése közötti szövegrész.
Bekezdésenként állítható a sortávolság, a behúzás és a térköz.
f. szakasz
(section):
A dokumentum olyan szerkezeti egysége, melynek jellemzõi eltérnek a többi
szövegrésztõl (pl: hasábszám, lapméret, margóbeállítás, tájolás,
fej- és lábléc). A szakaszokat elválasztó töréspontokat a felhasználó illesztheti
a szövegbe.
g. dokumentum:
Egy teljes, összetartozó szövegállomány. Az adott szövegszerkesztõre jellemzõ
kiterjesztésû file-ként tárolódnak a háttértárolón (pl: filenév.doc). A
teljes irat általában több szakaszból áll, de lehet egyetlen szakasz a
teljes dokumentum.