1. A háttértárak feladata:
Az éppen nem használt adatokat és
programokat háttértárolókon tároljuk. A háttértárak a memóriához hasonlóan
adatokat és programokat tárolnak, de:
2. Mágneses háttértárak:
a.
A mágneses háttértárak részei, fizikai felépítése:
b.
A mágneses háttértárak logikai felépítése:
A bitsorozatok a lemez felületén kialakított
koncentrikus körök mentén helyezkednek el. Ezeket a köröket sávoknak
nevezzük, melyek száma 40 vagy 80.
Minden sáv szektorokra van felosztva, melyek száma 8 és 18 között van. A szektor az az egység, amely önállóan írható és olvasható. Egy szektor mérete a PC-ken 512 byte.
Egy új, eddig még nem használt lemezen a sávokat nekünk kell kialakítani a számítógéppel, melyet formattálásnak nevezünk.
Ugyanazon a sávon levõ két vagy több olyan szektort, amelyet az operációs rendszer együttesen kezel klaszternak nevezzük. A klaszterok használatával növekszik a fájlösszeillesztési sebesség.
Sávsûrûség: Egy Inch-re jutó sávok száma (TPI = Track per inch).
Eszerint létezik DD (dupla sûrûségû = 48 TPI ) és HD (nagy sûrûségû = 96 TPI) lemez.
A lemezen tárolható adatmennyiség a sávszámtól, a sávsûrûségtõl valamint a szektorok számától függ.
2.A lemezek logikai felosztása:
A felosztást az operációs rendszer
végzi.
A lemez elsõ szektorában (0. sáv elsõ szektora) az ún. betöltõrekord (boot-record) kapott helyet.
Az adat-elhelyezési tábla (FAT) a lemezen a szabad és foglalt helyeket tárolja (0. sáv 2. és 3. szektora).
Minden lemeznek van egy tartalomjegyzéke (katalógusa), amely a lemezen tárolt adatok helyét tartja nyílván (0. sáv 4-10. szektora).
A lemez többi szektorában a lemezre írt adatok találhatók, ez az ún. adatterület.
Ezek alapján minden lemezen a szektorok 4 csoportját különböztetjük meg:
Fajtái: