|
 Kiadó: JLX Kiadó
Kiadás éve: 2005 (első kiadás)
Fordító: Reichenberger Andrea
Eredeti cím: CSI: Double Dealer
Oldalszám: 332
Ára: 1499 Ft
Akik szeretik a „Helyszínelők” című filmsorozatot, régi
ismerősként üdvözölhetik a könyv alakban is megjelent sorozat második
kötetének főszereplőit: Gil Grissom,
Catherine Willows, Warrick Brown, Nick Stockes és Sara Sidle. Öt elkötelezett bűnügyi szakértő, akik Jim Brass nyomozóval karöltve
ezúttal is a látszólag jelentéktelen, néha szinte láthatatlan nyomokból
kiindulva, aprólékos munkával igyekeznek fényt deríteni a kegyetlen
gyilkosságokra.
Az egyik szálon a város egyik szállodájában agyonlőnek egy ügyvédet, aki
kétes hírnevét maffiaperekben szerezte. Az elkövetés módja
maffiagyilkosságra utal. A másik szálon egy külterületi lakóbusz alatt
mumifikálódott emberi testre bukkannak. A vizsgálatok során kiderül, az
áldozatot tizenöt éve ölték meg. Az elkövetés módja maffiagyilkosságra
utal. Sőt, elképzelhető, hogy mindkét áldozattal ugyanaz a személy végzett.
Számos kérdés merül fel az ügyekkel kapcsolatban. Bár, ha bebizonyosodik,
hogy ugyanaz az elkövető, akkor valójában csupán egy ügyről beszélünk.
Mégpedig egy nagyon komoly ügyről, aminek a Las Vegas-i Kriminalisztikai Hivatal elkötelezett és
megszállott munkatársai mindenképpen a végére akarnak járni. Főleg, mert az
FBI is érintett az ügyben.
Olyan kihívás ez számukra, amikor sem időt, sem energiát nem sajnálnak az
aprólékos kutatómunkára. Amikor a szokásosnál is megszállottabban keresik a
bizonyítékokat, a nyomokat és az összefüggéseket. Amikor rá kell
döbbenniük, hogy a szokásosnál is gátlástalanabb bérgyilkossal van dolguk,
aki ha szorongatott helyzetben érzi magát, újra gyilkolni fog.
A sorozattól megszokott színvonalú, talán még egy kicsit összetettebb is a
történet, amelyben Grissom csapatának nem csak az
elkövető személyét, de az eredeti megbízót, és az indítékot is ki kell
deríteniük. És amikor végre a kirakós játék minden részlete a helyére
kerül, megjelenik a tenyérbe mászó FBI ügynök, és lenyúlja a vádlottat.
Mondván, ő egy védett tanú, akivel alkut kötöttek. Csakhogy Grissomék nem hagyják annyiban…
Minden egyes alkalommal, amikor vagy a tévében látom, vagy olvasom
kedvenc helyszínelőim kalandjait, lenyűgöz az a hihetetlen tudás, az a
mérhetetlen elszántság és türelem, amivel a legegyszerűbbnek tűnő ügyhöz is
közelítenek. Amikor őket látom, talán egy kicsit újra tudok hinni abban,
hogy vannak még, akik tényleg komolyan harcolnak a bűn ellen. Igaz, a maguk
tudós módján, de akkor is.
Teszik mindezt úgy, hogy ők is esendő emberek, akiknek biztosan van
magánéletük, de arról a sorozatban nem igazán esik szó. Na jó, néha-néha
vannak felvillanások, de nem ez a jellemző. Pedig ha egy kicsit többet
hallanánk arról az oldalukról, amikor éppen nem a soron következő gyilkost
keresik, hanem egyszerűen csak élnek, nem lennének ennyire távoliak,
ennyire idealizáltak.
Mert, ha tetszik, ha nem, akkor is idealizált, huszonegyedik századi hősök
ők, akik esendőségükben is már-már tökéletesek. Akik a brutálisabbnál
brutálisabb gyilkosságok, a kegyetlenül lemészárolt áldozatok, és a bűn
számtalan megnyilvánulása mellett is igyekeznek emberek maradni. Hiszen
hősnek és embernek lenni nem összeegyeztethetetlen dolog. Csak ismerni kell
saját korlátainkat. Vagy ismerni kell olyanokat, akik segítenek, ha
szükséges…
|
|
