Főoldal Naprendszer Galaxis Csillagászat éve Képek Felhasznált források
Hírek    
Főoldal

Naprendszer

Galaxis

Csillagászat éve

Képek

Felhasznált források

   
     
  Galaxis  
 

A galaxisok óriási, csillagokból és csillagközi gázból, porból, plazmából álló rendszerek, csillagvárosok. Néhány ezertől több százezer fényévig változhat a méretük. A legkisebb galaxisok (pl. az úgynevezett törpe szferoid típusúak) néhány millió, míg a legnagyobb, óriás elliptikus galaxisok több száz milliárd csillagot tartalmaznak. Általában csillaghalmazokat és különböző típusú gázködöket is megfigyelhetünk bennük az egyedi csillagokon kívül.

(Tejútrendszer)

A képi megjelenésük nagyon sokszínű, típusai lehetnek spirális, elliptikus, lentikuláris (lencse alakú) és irreguláris (szabálytalan). A mi galaxisunk, a Tejútrendszer is egy hatalmas spirálgalaxis. Galaxisunk nagyságrendileg százmilliárd csillagot tartalmaz és körülbelül 100 000 fényév átmérőjű. Kísérői a legközelebbi törpegalaxisok, vagy szatellit galaxisok. Ezek néhány százezer fényév távolságra vannak a Tejútrendszertől. Az Androméda-köd, mely galaxisunkhoz hasonlóan spirál alakú, nagyjából 2,5 millió fényévre helyezkedik el.

A galaxisokat sokan osztályozták a történelem során, ám a ma is használt, legelterjedtebb tipizálást Edwin Hubble amerikai csillagász végezte el. Ő a XX. század első felében foglalkozott a galaxisok kutatásával. Akkoriban még úgy vélekedtek, hogy a galaxisok az egyszerűbb, elliptikus alakból fejlődnek a bonyolult, spirális forma felé. A mai jelenlegi megfigyelések és szimulációk szerint ennek valószínűleg pont az ellenkezője igaz. A galaxisok kezdetben spirális vagy szabálytalan alakúak és ütközéseik, gravitációs kölcsönhatásaik során születnek az elliptikus csillagvárosok.

(Andromáda köd)

 

 

 

A galaxisok osztáyozása, az egyes típusok jellemzése

 

Spirálgalaxisok

A spirálgalaxisok két fő része: egy hatalmas, lapos korong, és egy kisebb, ellipszoid alakú központi dudor. A korong foglalja magában a csillagközi gáz és por túlnyomó részét, illetve rengeteg fiatal, fényes csillagból álló nyílt csillaghalmaz és csillagcsoportosulás (asszociáció) található benne. Mai tudásunk alapján a spirálkarok a korongban körben haladó sűrűséghullámok, amik mentén az összetorlódó csillagközi gázban erőteljes csillagkeletkezés zajlik. A koronggal ellentétben a központi dudor öreg csillagokból áll és alig van benne csillagközi anyag. A galaxismag a megfigyelések szerint általában (pl. a mi Tejútrendszerünkben és az Androméda-ködben is) több millió naptömegű fekete lyukat rejt magában. A spirálgalaxisokban a csillagok e körül a központi mag körül keringenek, átlagosan néhány millió éves keringési idővel.térben szétszórt, illetve nagyságrendileg néhány száz, nagyon gazdag, gömbszimmetrikus csoportba — gömbhalmazokba — összetömörülő, rendkívül öreg csillagok alkotják a spirálködök külső tartományát, az úgynevezett halot. A halok emellett jelentős tömegű, jelenleg ismeretlen összetételű, sőt, a jelenlegi észlelési technikákkal közvetlenül meg nem figyelhető "sötét anyagot" is tartalmaznak. Jelenleg az egyetlen — de igen erős — bizonyíték a "sötét anyag" létezésére annak gravitációs hatása, ami a galaxisokon belül a csillagok és a csillagközi anyag mozgását módosítja.

 

Lentikuláris galaxisok

A lentikuláris galaxisok egyszerűen mondva spirálkarok nélküli spirálgalaxisok. Sima, korong alakúak, bennük a csillagkeletkezés felemésztette az összes csillagközi gázt. Ezért az ilyen galaxisok többségükben öreg csillagokból állnak.

 

Elliptikus galaxisok

Az elliptikus galaxisok (három tengelyű) ellipszoid alakúak, afféle hatalmas "kozmikus rögbilabdák". A csillagok itt is a középpont körül keringenek, de a keringési pályák nem rendeződnek egy síkba, mint a spirálgalaxisoknál. Semmiféle szerkezet nem figyelhető meg bennük és nagyon kevés, de rendkívül (több millió fok) forró csillagközi anyagot tartalmaznak. Emiatt ezen galaxisokban is csak öreg csillagokat találhatunk. Ebből a típusból kerülnek ki a legnagyobb és legkisebb galaxisok.

 

Irreguláris galaxisok

Az irreguláris (vagy szabálytalan) galaxisok nem tartalmaznak spirálkarokat és elliptikus forma sem figyelhető meg bennük. Az ilyen galaxisok más, közeli galaxisokkal történt gravitációs kölcsönhatás miatt veszíthették el korábbi, szabályos szerkezetüket. Némely galaxis annyira bizarr alakú, hogy még a szabálytalan kategóriába sem fér be. Ezeket pekuliáris galaxisoknak nevezik, és valószínűleg két galaxis összeütközésével jöttek létre.

 
 
     
Top képek    

"