Horváth Zoltán
(1987 - 2009)
- Felsőszilvási
Általános Iskola
Leőwey Klára Gimnázium, Pécs
Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, általános orvos szak
Tanulmányi versenyek: A
legtöbb általános iskolai versenyen indult, főleg kémiából ért el szép
eredményeket: hetedikesként Hevesy
György országos kémia verseny megyei 1. helyezett (akkor még nem jutott be
eredményével az országos fordulóba), majd nyolcadikos korában megint 1.
helyezett, ekkor (2001) országos 11. lett holtversenyben.
Középiskolában már
fizikaversenyeken is részt vett.
2000/01 tanév: Irinyi János országos 9.;
Curie környezetvédelmi verseny regionális döntő;
2001/02 tanév: Irinyi János
országos 8.; Megyei Diákolimpia tollaslabdában 4.;
2002/03 tanév:Kémia OKTV
2. fordulóba jutás;
2003/04-es tanév: kémia OKTV 2. fordulóba jutás, Leövey
Klára Közösségéért Díj
Egy gyémánt története
Amikor tíz évvel ezelőtt e címmel ajándékoztam könyvet tanári pályám legtehetségesebb diákjának, Horváth Zolikának, még nem gondoltam volna, hogy majd egyszer a halandóság, a tehetetlenség, a miértek jutnak eszembe. Miért éppen Ő? Miért 22 évesen? Miért egy szépen ívelő pálya elején? Nem tudom! De azt tudom, hogy kedvesebb, szerényebb, sokoldalúbb, élesebb eszű és szorgalmasabb tanítvánnyal nem találkoztam az elmúlt közel két évtized alatt!
... Emlékszel, Zolika... Te már hatodikos korodban bekéretőztél kémia szakkörre, pedig még nem is volt ilyen tantárgyad? ...
... Emlékszel, milyen lelkesen tanultad meg 3 hónap alatt az egész évi tananyagot, majd kis tanítóként magyaráztad segítőként az osztálytársaidnak? ...
... Emlékszel, hogy egy-egy feladat megoldásához mennyi más tantárgyból kellett ismereteket "ellopnunk", s hogy Te mennyire szeretted, ha a természetről beszéltünk?...
... Emlékszel, hogy egy-egy példán - sokszor fél éjszakát gondolkodva - Te egy eredetibb, egyszerűbb, de ugyanolyan jó feladattal jöttél? ...
... Emlékszel, hogy a megyei kémia versenyeket mekkora fölénnyel nyerted? ...
... Emlékszel, hogy amikor hetedikes korodban ennek ellenére mégsem jutottál az országos döntőbe, Te még "rá tudtál tenni még egy lapáttal", még jobban akartad, hogy nyolcadikban sikerüljön? ... És sikerült!
... Emlékszel arra a bizonyos szegedi hétvégére? Mennyire élvezted, hogy hasonló érdeklődésű gyerekek között lehetsz? ...Hogy igenis dicséretes a jó tanulás, elismerést nyer a szorgalom, a tehetség, hogy napról napra jobban érezted itt magad, ami a teljesítményeden is tükröződött! ...
... Emlékszel? Még ott is, Szegeden is, nem csak kémia tanárodként lehettem Rád büszke, hanem edzőként is, hiszen jöttél velem futni, kikapcsolódni, beszélgetni...
... Aztán gimnazista lettél, és ezt még tovább tudtad fokozni. Évről évre szebbnél szebb eredményekről hallottam édesanyádtól, testvéreidtől...
... Emlékszel, milyen örömmel újságoltad, hogy felvettek az orvosi egyetemre? ...
... Aztán jött a gyilkos kór, mely ellen te újra és újra küzdöttél... Ezt a versenyt azonban sajnos nem nyerhetted meg!
Sohasem felejtem el, hogy beszéltél a betegségedről, a jövőről, az életről. A szeretet csengett minden szavadon...Gárdonyi szerint az a legjobb tanítvány, aki "túlnövi" tanárát. Én köszönöm, hogy voltál nekem, nekünk, köszönöm, hogy taníthattalak, hogy tanítottál...
Inci néni
(Mukliné Kostyál Irén)