Ewan Steery
KÖNYVKRITIKÁK
1. Timothy Zahn: Kirajzás
A könyv hátoldalán lévő
fülszövegből nem derül ki, de ebben a
történetben fontos szereplő Obi-van Kenobi és az
ifjú Anakin Skywalker padawan is, akik szintén a
Kirajzás expedícióval tartanak, hogy aztán
az utolsó pillanatban Palpatine gyorsan leszedje őket a
hajóról, mivel sötét tervei vannak a
kölyökkel. Ez a megoldás határozottan feldobta
a történetet, mert önmagában se Jorus C'baoth
mester, se Jorj Car'das, se a Chiss Birodalom és az ifjú
Thrawn kapitány nem lett volna elég érdekes egy
ekkora méretű könyvben bemutatva.
A történet kapcsán bennem egyre az a gondolat
járt, hogy miként lehetséges az, hogy a
Köztársaság több tízezer éves
fennállása során mindössze ez az egyetlen
ismert eset, amikor egy űrexpedíció indul a galaxison
kívülre, a Peremvidékre, illetve tovább egy
szomszédos galaxisba? Ha a galaxisban több millió
űrutazó faj és civilizáció van, biztos,
hogy több tízezer év alatt ezek közül
több, legalább néhány száz vagy ezer
megpróbálkozott már ilyesmivel, és
nyilván akadtak olyanok is, akik sikert értek el, azaz
eljutottak valameddig és feltérképezték a
távoli űrszektorokat. Ezek eredményeiről miért nem
tud semmit a Köztársaság?
A másik dolog a hiperűrutazással kapcsolatos. A
hiperűrben utazni veszélyes, mert a hajó könnyen
belerohanhat mindenféle anomáliákba és
elpusztulhat. Ezért először felderítőket
(robotszondákat, majd személyzettel rendelkező
kutatóhajókat) kell kiküldeni, hogy nagy
munkával, lassan és óvatosan, némi
veszteségek árán
feltérképezzék a biztonságos hiperűr
útvonalakat, amiket aztán mindenki más
használhat. Ezek sokszor kanyargósak, illetve
változó a szélességük, illetve idővel
megszűnhetnek, elmozdulhatnak a helyükről, ahogy a csillagok
eltérő sebességgel és irányokba mozognak az
űrben.
Na most a Kirajzás ilyen feltérképezett
útvonalak nélkül nem haladhatna kifelé az
ismeretlenbe. Ha haladhatnak, akkor az útvonal fel van
térképezve, tehát nem ismeretlen. Ha menet
közben végzik a feltérképezést, az
rendkívül lassú és unalmas munka,
ráadásul veszélyes is, plusz sokszor belefuthatnak
zsákutcákba, ahonnan vissza kell fordulniuk. Így
ezer év alatt sem érnek el a rendelkezésükre
álló csekély erőforrásokkal lényeges
eredményt, távoli célokat. Ráadásul
az expedíció nem is visz magával hiperűr
felderítő egységeket, csak telepeseket, akik majd a
felfedezett bolygókon letelepedhetnek. Ha hat
Dreadnaughtból áll az expedíció, és
minden lakható, de lakatlan bolygón kiszáll a
csapat egy része, aminek hátrahagynak egy
cirkálót, akkor maximum hat világot tudnak
így felfedezni, aztán vége a műsornak. Így
viszont a tervezett óriási távolságok miatt
lényegében sehová sem jutnak el, épp csak a
szomszédba. Szóval Zahn nagyon nem gondolta át ezt
az egész témakört és a
megvalósításával járó
nehézségeket, meg a szükséges
kapacitást.
A valóságban a kozmikus távolságok
és a felfedezésre váró világok nagy
száma miatt a Kirajzásnak egy komplett űrflottának
kellene lennie, több száz, sőt több ezer
különféle űrhajóval. Hadihajókkal,
felderítő és kutató egységekkel,
teherszállítókkal,
utasszállítókkal,
üzemanyagszállítókkal,
bányászhajókkal, repülő ipartelepekkel, stb.
Az expedíciót több civilizációnak
közösen kéne megszerveznie, pénzzel,
hajókkal, felszereléssel, személyzettel
támogatva a tervet és kellene valami világos
elképzelés, hogy pontosan mit is akarnak elérni?
Csak felderítenek egy adott irányban egyre messzebb
hatolva vagy inkább szétszóródnak egy adott
térségben és teljesen bejárják azt?
Csak kutatnak vagy gyarmatosítanak is? Később kapnak majd
utánpótlást és erősítést? Mit
fognak csinálni, ha útjukat állják
más civilizációk, amiknek nem tetszik az
érkezésük? Békésen továbbmennek
vagy hódítani fognak?
És még egy fontos apróság: Miért a
galaxis peremére indul az űrexpedíció, ki a
semmibe, ahol kevés a felfedezésre váró
csillag és bolygó és azok is nagy
távolságokra vannak egymástól? Miért
nem a galaxis túloldalára mennek, ami az
űrtérképek szerint még teljesen felfedezetlen
és ismeretlen régió? Ott elvileg sokkal nagyobb
eséllyel találhatnának lakott vagy lakható
világokat, új civilizációkat, stb. Hogyan
lehetséges az, hogy a Köztársaság a több
tízezer éven át tartó
virágzása és terjeszkedése során
képtelen volt teljes egészében
feltérképezni az egész galaxist és a
csillagváros majdnem fele még mindig ismeretlen
területnek számít? És miért nem
küldtek még expedíciókat a galaxis
tányérja körüli halóba, az ott
lévő kísérő gömbhalmazokba? Miért csak
a korong síkjában röpköd mindenki a Star Wars
univerzumban, nem pedig rendesen, térben?
Készült: 2015.01.15.
A könyvről ismertető a coruscant citizen oldalán, itt:
Timothy
Zahn: Kirajzás