21. James Luceno: A megtévesztés leple

Vegyes érzések maradtak bennem erről a regényről, mivel összességében egész jó munka, de egyes részeivel nem vagyok kibékülve. A politikai ármánykodást és szarkavarást remekül és fárasztó részletességgel mutatta be Luceno, amiből érthetővé válik sok rejtélyes dolog a Baljós árnyak előzményeivel és eseményeivel kapcsolatban. Ugyanakkor a csaták leírása szerintem kissé szegényes és gyengécske, amik komoly átírásra szorulnának, főleg az elején és a közepén. A végén tűrhetőbb.

Amit a leginkább hiányoltam, az a különféle űrhajók, járművek és droidok rendesebb leírása. Talán azért nem írta le a szerző, melyik harci robotnak mi a neve, típusa, mert amikor ez a könyv készült 2002 előtt, még nem voltak ismertek ezen adatok. Vagy lusta volt utánanézni a konkrétumoknak. A Revenue teherhajó például egy Lucrehulk-osztályú jármű, a deszantszállító pedig egy C-9979-es leszállóhajó. Helyettük körülményes körülírásokat alkalmazott, ami olyan, mintha a szerző csak egy átlagos mozinéző lenne, aki egyszer véletlenül látta a Baljós árnyakat.
Szokatlan módon ebben a műben Palpatine majdhogynem atyai kedvességű, jószívű és jóindulatú alaknak van beállítva, akiről nem feltételezné az olvasó, hogy főgonosz szemétláda. Qui-gon Jinn és Obi-van Kenobi alakja viszont eléggé elnagyolt és jellegtelen, gyakorlatilag nem hagynak mély nyomot az olvasóban a jelenlétükkel. A leírások sok helyen szájbarágósak, mintha ovisoknak készültek volna, a befejezés viszont remek és ötletes. Egyszer el lehet olvasni, de világosan látszik, hogy ez Luceno egy korai munkája, amikor még csak próbálgatta a szárnyait és épp csak kezdett megismerkedni a Star Wars univerzummal és a saját tehetségével.

Készült: 2014.05.30.

A könyvről ismertető a coruscant citizen oldalán, itt: James Luceno: A megtévesztés leple