22. Michael Reaves és Maya Kaathryn Bohnhoff: Árnyjáték

Egy mondatban összefoglalva ez a regény egy nagy kupac bűzlő banthatrágya. Azt hittem jó lesz, de mindvégig folyamatosan csalódnom kellett a műben, ami nagy jóindulattal is csak egy szépen megírt, gyenge ponyvaregénynek nevezhető, többnek nem. Anélkül, hogy szétspoilerezném az egészet, csupán a szövegben talált rengeteg logikai hiba valószínűsíthető okait sorolom fel, amiknek köszönhetően ez a könyv is csatlakozik a polcomon a vacak Star Wars regények hosszú sorához.

1. A szerzők nem vették maguknak a fáradtságot, hogy utánanézzenek a technikai részleteknek. Jól láthatóan fogalmuk sincs arról, hogy néz ki belül a Millennium Falcon, ezért fantáziálnak róla össze mindenféléket, ami elég kiábrándító.

2. A szerzőknek fogalmuk sics az űrbeli távolságokról, méretekről, mozgásviszonyokról, időviszonyokról, így az űrcsaták és manőverek leírása nevetségesen irreális és önkényesnek ható. Kb. mint egy gyenge gyerekmesében.

3. A lövöldözések és verekedések, futkározások leírását egyes helyeken elég nehéz elképzelni, megfelelő vizuális támpontok hiányában. Olvasás közben nem érezni azt, hogy a szerző képben van azzal kapcsolatban, amiről ír. Olyan a szöveg, mintha csak fantáziálna össze-vissza és hatásvadász fogalmazással próbálná leplezni önnön vakságát.

4. A humor erőltetett, s bár itt-ott előfordulnak kellemes villanások, összességében mégis inkább fejcsóválásra ad okot az egész. Valahogy nem az igazi.

5. A regényt láthatóan azzal próbálták meg feldobni, hogy egy csomó olyan helyszínt kavarnak bele, amik már ismertek más művekből. És ezt is elég erőltetett módon teszik, többnyire szükségtelenül.

6. Leia hercegnő nem láthatta a Falcont az Alderaanon, több okból sem. Egyrészt, mert ebben az időben folyton diplomáciai utakon volt a galaxisban, mint szenátor. Másrészt mert akkor tudomást szerez a hajó nevéről és tulajdonosáról Javul Charntól, aki nyilván mindent elmesél neki a küldetéséről, és így később, a Halálcsillagon, amikor megismerkedik Hannal, egész másként reagál. Okosabb lett volna őt nem belekeverni ebbe a regénybe és inkább másvalakit megtenni felkelő összekötőnek.

7. Csubakkát kihagyni ebből a zűrből komoly hiba volt. Csubi soha, ismétlem: soha (hogy a gyengébb képességűek is megértsék) nem engedte volna el egyedül Hant ilyen hosszú időre, hogy önállóan keveredjen bajba. Még a felesége kedvéért sem.

8. Az már csak hab a tortán, hogy a könyv hátoldalán a fülszöveg is hamis. Az utolsó mondat legalábbis nem állja meg a helyét.

Ha továbbra is ilyen gyenge fércművek fognak kijönni magyarul Star Wars címke alatt, inkább leszokom róluk. Ez az Árnyjáték csak halvány árnyéka a jobb Star Wars műveknek és logikailag sem a kanonizált, sem az apokrif Star Wars regények közé nem passzol.

Készült: 2014.12.27.

A könyvről ismertető a coruscant citizen oldalán, itt: Michael Reaves és Maya Kaathryn Bohnhoff: Árnyjáték