79. Claudia Gray: Leia, az Alderaan hercegnője

Sokat vártam ettől a regénytől, de úgy érzem, keveset kaptam. Olyan sok durva hiba, feltűnő ellentmondás, alapvető logikátlanság és szertelen következetlenség, valamint elképesztő átgondolatlanság van ebben a műben, hogy nem győztem feljegyezni őket. Mindezek miatt kénytelen vagyok egy gyenge kettes alát adni erre a fércműre, de csak a megfogalmazás igényessége miatt, mert amúgy a tartalom: sovány egyes. A szöveg egyébként tele van fogalmazási és helyesírási hibákkal, több tucattal. Nem ártott volna valakivel átnézetni nyomtatás előtt.

Ami tűrhetően sikerült a regényben, az annak a több lépcsős folyamatnak az ábrázolása, ami fokozatosan szembe fordítja Leiát a birodalommal és meggyűlölteti vele az egész elnyomó rendszert. Továbbá az, hogy minden igyekezete és jószándéka ellenére, Leia folyton csak bénázik, ügyetlenkedik, bajt kavar, amivel tragédiák sorozatát zúdítja a környezetére igen rövid idő alatt. Pedig ez a történet csak szűk egy esztendő eseményeit mutatja be úgy-ahogy, hiányosan, amikor Leia 16 éves volt.

Az egész lányregény meglehetősen akciószegény, de van benne egy szórakoztató jelenet: az Organa család veszekedése Tarkin orra előtt, megtévesztésül. Ez viszonylag ügyesen lett kitalálva és megírva, bár Tarkin meglepetésszerű belépőjét irreálisnak, Leia sírását pedig túlzottnak éreztem.

Az egyetlen dolog, ami jól sikerült a műben, mert a szerző valahogy nem rontotta el, az a befejezése. Az utolsó két sor néhány mondata tökéletesen találó lett. De ez még bőven kevés egy emlékezetes sikerkönyvhöz.

A regényben szereplő hibákat két nagy csoportra osztottam: I. Az apokrif iratokban szereplő személyek, események és ötletek mellőzése. II. A józan észre fittyet hányó ostobaságok népes gyűjteménye.

Mindezek miatt őszintén csalódott vagyok. Ez egy összecsapott fércmű, noha egy igen hálás témát kapott a szerző, amiből nagyon jó dolgokat hozhatott volna ki, ha rendesen beleássa magát a részletekbe és átgondoltan megtervezi az egészet a megírása előtt. Mert így olyan, mintha írás közben találta volna ki, mi legyen a következő fejezetben. Aztán elfelejtette elolvasni, mit írt és nem javította ki önnön hibáit.

I. Az apokrifekben szereplő személyek és események kihagyásai:

1. A regény 12. oldalán az áll, hogy Leiának nem volt sok vele egykorú barátja. Ami nem igaz, mert voltak bőven ilyenek a korábbi képregények alapján. Épp csak mind kimaradtak ebből a regényből, mint például Winter, Arn Horada, Sabé, Raal Panteer és a nénikéi (Tia, Celly és Rouge).

2. Leia 14 éves korától Bail asszisztenseként dolgozott a szenátusi irodájában, ami nonszensz, mivel ekkor még iskolába kellett járnia (az Alderaani Ifjú Hölgyek Akadémiájára), szóval nem csavaroghatott el a Coruscantra, meg más rendszerekbe, szinte napi rendszerességgel. Arról nem beszélve, hogy ha mégis, akkor miért nincs szó arról, hogy az utazásai közben magántanulóként tanult mindenféle dolgokat, hogy aztán levizsgázhasson?

3. A 70. oldalon az áll, hogy Leia először találkozik Tarkinnal, ami nem igaz, mert a korábbi történetek szerint már gyerek korában is találkozott vele az Alderaanon.

4. Leia már sokszor járt a Coruscanton, mégsem találkozott a császárral, sem Vaderrel, noha a korábbi történetek szerint amikor gyerekként először járt ott, az apja rögtön be is mutatta Palpatinénak és ott volt Vader is.

II. Általános értelmetlenségek:

1. Breha Organa királynőként könyvelő volt és a bolygó pénzügyeinek felügyelője? Nevetséges. Egy ilyen munkát a hivatásos szakértők, illetve a könyvelő droidok sokkal hatékonyabban el tudnak végezni, az uralkodónak csak ellenőriznie és jóváhagynia kell a munkájukat. Arról nem beszélve, hogy az Alderaan egy 2 milliárd lakosú civilizáció, aminek a működtetéséhez rengeteg hivatalra és sok millió hivatalnokra, szakértőre, tanácsadóra, ügyintézőre van szükség. És sok millió könyvelőre. Szóval egyetlen ember munkája itt csak csepp a tengerben. Breha még napi 48 órában dolgozva sem győzte volna ezt a rengeteg feladatot, mégsem látunk körülötte soha szakértőket, tanácsadókat, titkárokat, ügyintézőket, segítőket. Miért?

2. Az első fejezet azzal zárul, hogy Leia elhatározza, végrehajtja az első próbát: a hegymászást. Aztán a második fejezet azzal kezdődik, hogy nekivág a harmadik próbának. A szerző úgy döntött, felcseréli a próbák sorrendjét, nem tudni, miért? A hegymászás ugyanis csak ezután, az 5. fejezetben történik. Ráadásul nem éri el célját, mivel Leia azt ígérte, felmászik a hegy csúcsára. Ehhez képest nem mászott fel, csak az oldalára, egy tisztásig, majd lejött onnan, tehát szó szerint nem teljesítette a próbát. Majd rögtön, még ebben a fejezetben nekilát a harmadik próbának is, ami rossz tagolás a szerző részéről. Végül csak a regény végén mássza meg a hegyet, mintha a szerzőnek megkésve eszébe jutott volna ez a hiányosság és gyorsan odabiggyesztette volna lányos zavarában.

3. Leia a szenátusi negyed úszómedencéiben mon calamari gyerekekkel játszott, ami azért nem lehetséges, mert nem tudott úszni. Lásd: az Erőpróba című regényben. Később ugyanez a helyzet az űrhajó vezetéssel is. Egy 16 éves lány, még ha hercegnő is, nem tud csillaghajót vezetni és kizártnak tartom, hogy bárki sürgősen meg akarja tanítani erre, mikor még az iskolai tanulmányait sem fejezte be, ami előfeltétel volna egy ilyen bonyolult szakmánál, nem? De még ha megtanulhatná is, akkor sem kaphatna repülési engedélyt gyerekként. Ráadásul minek, ha egyszer mindig kísérőkkel utazik és van aki elvezesse az űrhajóit?

4. A tájékozódási terepgyakorlat több szempontból is rosszul van megírva. Egyrészt, mert megfelelő kiképzés, felkészítés nélkül, rögtön bedobják a fiatalokat a mély vízbe. Másrészt, mert a fiatalok együtt vannak a természetben, azaz segíthetnek egymásnak azzal, hogy együtt maradnak. Így senki sincs magára utalva, ami alapvető ahhoz, hogy kiderüljön, hogy boldogulnak önállóan a feladattal.

5. Leia gondosan megjegyzi az arcát, nevét, fontos adatait egy csomó ismeretlen embernek és lénynek, miközben fogalma sincs, hogy a palotában kikkel él együtt? Nem tudja a szolgák, titkárok, testőrök nevét? Akikkel éveken át együtt van? Ez nevetséges.

6. Hiányoltam a történetből Leia közvetlen környezetének tagjait: a személyi titkárt, a komornát, a személyi testőröket, az udvarhölgyeket, akik elvileg hozzá kéne, hogy tartozzanak egy leendő uralkodó állandó társasági köréhez, amint az például a nabooi királynő esetében (igen helyesen) olvasható. Egyetlen droid, illetve egyetlen női kísérő testőr ezt a sok szerepet nem tudja betölteni, annyi feladattal jár. És alapból nem volna szabad, hogy elengedjék bárhová űrhajóval, egyetlen ember kíséretében. Mintha felnőtt lenne, nem egy csacska tinilány.

7. Noha Leia egy fiatal lány, akiben buzognia kéne a hormonoknak és folyton a fiúkon kéne, hogy járjon az agya, meg keresnie kéne a társaságukat, mégis a könyv nagy részében úgy viselkedik, mintha nemtelen lenne és aszexuális. A szerző ugyan beépített egy fiatalkori flörtöt és randizgatást, meg szerelmet a történetbe, de végig csak felületesen ír róla, mellőzve minden szenvedélyt, szerelmet és egyszerűen átugorva, kihagyva a mégis megemlített esetek leírását, mint a Glarus lagúnába tett kirándulást Kiellel. Továbbá teljesen hiányoznak a történetből a többi udvarlók, noha számos belföldi és külföldi arisztokrata család akarhatott beházasodni az Organa házba, hogy növelje befolyását, így nyilván felhívták a megfelelő korú fiaik figyelmét a fiatal hercegnőre. A srácoknak állandóan ott kellett volna legyeskedniük körülötte és a bálokban megtáncoltatni, meg partikra hívni, stb.

8. Leia erő érzékeny, mégsem mutatja ennek jeleit fiatalon. Noha Luke esetében mindenféle furcsa, erő által befolyásolt események történtek gyerek korában (bár a nevelőszülei ezeket próbálták kimagyarázni és elfolytani). Nagyon hiányoltam ebből a regényből a hasadékos kötélmászásos eseten kívül még néhány utalást arra, hogy mire lenne képes a lány megfelelő felkészítés, kiképzés esetén.

9. A 106. oldalon említés történik a Tantive III. korvettről. Ezzel csak az a baj, hogy a Tantive IV. nem a hajó sorszámát, hanem azon bolygó sorszámát jelöli, amiről a nevét kapta. Vagyis eredetileg nem volt több Tantive nevű hajó az alderaani flottában.

10. Bail és Leia folyton utazgatnak a Coruscant és az Alderaan között oda-vissza, de olyan gyorsan, hogy pár óra alatt megteszik a több ezer fényéves távot. Ami kevesebb idő, mint a Coruscanton vagy az Alderaanon elutazni egyik városból a másikba vagy átmenni a bolygó túloldalára. Egyszóval irreálisan gyors az űrutazás, amibe a fel és leszállások időtartamát is bele kéne számolni (ami szintén nem 1-2 percig tart).

11. A 23. fejezetben bemutatott baleset: a sárlavina leírása irreális. Ha a sárlavina kemény és sűrű, akkor kizárt, hogy Leia bukfencezzen benne, illetve a kezével elérje a mezőgenerátor kapcsolóját. Ha mégis be tudja kapcsolni a sár alatt a személyi védőpajzsot, az hiába taszítja el a bőrétől a sarat, alatta csak vákuum marad, tehát nem tud lélegezni, mert nincs mit. Azaz gyorsan megfullad a tüdejében elhasználódó levegőtől. Ezt követően minden ok nélkül feljut a sártenger tetejére és simán partot ér, mozgás és mozgató hajtómű, illetve felhajtóerő nélkül, ami lehetetlenség. Arról nem beszélve, hogy a leírás szerint pár száz métert tett meg így a sárban (egy levegővel!), utána mégis kiabálva oda tudta hívni magához a társait, ami azért lehetetlenség, mert még torka szakadtából sikítva sem hallatszódna el a hangja még száz méterre sem a ködben. A szerző ezt a jelenetet nem gondolta végig, csak akart némi látszat izgalmat, meg kalandot csempészni az egyébként igen unalmas történetbe. De még ezt is elrontotta, olyan tehetségtelen.

12. Leia a chandrilai sárbaleset után elhatározza, hogy hazautazik űrhajóval az Alderaanra, hogy ott kialudja magát. Mintha az alvásra nem lenne alkalmas az a bolygó, amin épp tartózkodik? Sem az űrhajó, amin külön hálószobák vannak? Miért kell egy alváshoz több ezer fényévet utaznia?

13. A Paucris Major rendszerben a felkelők nagy flottát építenek, illetve újítanak fel a háborúra készülve. Leia csak úgy belép a hajójával a rendszerbe és felfedezi mindezt, majd egyszerűen vége a jelenetnek. A szerző itt nagyvonalúan megfeledkezett arról, hogy egy ilyen stratégiai fontosságú építkezést nyilván komoly erőkkel védenek, így azonnal észre kellett, hogy vegyék a lány hajóját, majd el kellett volna fogniuk vadászgépekkel, járőrhajókkal, hogy illetéktelen látogatóként ne fecseghessen róla, mit látott.

14. Hogyan lehetséges az, hogy Tarkin úgy sétál be az alderai palotába, hogy erről nem értesíti a személyzet a királyi családot, akik épp gyűlést tartanak? Nincs senki az űrkikötőben, a forgalomirányításnál vagy a városban vagy a palota bejáratánál, aki üzenni tudna nekik egy ilyen fontos vendég váratlan érkezéséről, hogy felkészülhessenek rá? És csak úgy beengedik a biztonságiak Tarkint anélkül, hogy elkérnék a meghívóját vagy ennek hiányában feltartanák, amíg tisztázzák a felettesükkel a helyzetet? Ez egy újabb nevetséges húzás a dilettáns szerző részéről.

15. A 25. fejezetben quanadium érc szerepel, ám ilyen nincs az SWU-ban. Ez helyesen: quadanium érc.

16. A 31. fejezet végén szereplő rádióbeszélgetés a birodalmi forgalomirányítóval egy technikai ostobaság, több okból is. Minden űrhajónak van azonosító jelzése, amit bárki foghat, ha nincs kikapcsolva. Tehát nem mondhatják a jachtra azt, hogy azonosítatlan. Aztán a távolból nem lehet lemérni egy hajótest ionizációs szintjét, ami a hiperűrben haladva biztosan rég megváltozott, nem maradt ugyanolyan. Egy ilyen méréshez ráadásul olyan felbontású műszerek kellenének, amikkel maga a hajó pontosan azonosítható. A vizsgálat alatt álló rendszer kifejezés pedig értelmetlen, mivel honnan tudna egy forgalomirányító arról, hogy egy olyan rendszerből jött a hajó, amire a birodalmi flotta fog majd nagy titokban lecsapni, hamarosan? A szerző megint nem állt a helyzet magaslatán, csak írta az ostobaságokat nagy sietségében.

Készült: 2018.12.07. - 11.