87. Michael Reaves, Maya Kaathryn Bohnhoff: Az utolsó lovag (Coruscanti éjszakák 4.)


A sorozat előző három részéhez képest ez a regény nem sikerült olyan jól. Főleg az első része hagy maga után kívánnivalókat, amit alaposan újra kéne gondolni és át kéne írni ahhoz, hogy elfogadható minőségű legyen. A második és harmadik rész jobb lett, de szintén bőven van rajta javítanivaló.

Amik nem tetszettek benne:

1. Laranth a regény elején gyakorlatilag értelmetlenül és fölöslegesen meghal a semmitől (néhány érthetetlen karcolástól), Vader pedig nem fogja el sem Pavant, sem I-5-öt, akik sokkal értékesebbek lennének a számára Yimmonnál.

2. A szereplők túl sokat vitatkoznak, ellenkeznek egymással, túl sokat gondolkodnak, mérlegelnek és tétováznak, merengenek a múlton, ahelyett, hogy cselekednének. A regény nagy részét ilyen időpazarlás teszi ki, ami nem válik javára a műnek.

3. A harmadik részben a császár elleni merényletet egyetlen rövid fejezetben, utalások szintjén elintézik, miután a második részben hosszan folyt a merénylet előkészítésének ismertetése. Erre érdemes lett volna több fejezetet szentelni a sok süketelés helyett.

Tartalmi és logikai hibák:

1. Az 1. fejezetben azt írják a szerzők, hogy mikor az űrhajó felemelkedik a Coruscantról az űrbe, ott nem látszódnak a csillagok, mert a városbolygó fényszennyezése elnyomja a fényüket. Ez butaság, mivel a fényszennyezés a légköri fényszóródáson alapul. Az űrben meg nincs légkör, tehát nem léphet fel fényszóródás, azaz semmi sem nyomhatja el a csillagok fényét.

2. A 2. fejezetben légifolyosóról van szó, ami az űrben vezet. Ezt űrfolyosónak kellett volna írni-fordítani.

3. A 3. fejezetben bemutatott űrcsata két csillag között az áramló plazaóceánban egy merő ostobasághalmaz. A két szerzőnek láthatóan semmi érzéke, képzelőereje nem volt a témához és teljesen rosszak, irreálisak, pontatlanok és igénytelenek a leírásaik. Először is, Vader hogy találta meg Pavanékat a hatalmas kiterjedésű galaktikus mélyűrben, miközben korábban nem volt képes megtalálni őket a jóval kisebb Coruscanton? Ez még akkor is nehéz feladat, hogy később kiderül, fülest kapott az útvonalukról. Aztán a birodalmi hajók hogyan követték a hiperűrben a teherhajót, ami köztudottan képtelenség? Menekülés közben elhagyni a teherhajót mentőkabinokkal teljes ostobaság harci helyzetben. A fedélzeten lezajlott összecsapás féleség pedig kész katasztrófa, amire tényleg nem lehet mást mondani, minthogy a szerzői igénytelenség csimborasszója az egész.

4. A 7. fejezetben Pavan arra pazarolja az idejét a felkelő bázison, hogy elemzi a korábbi csatáról készült távérzékelő felvételeket, azt próbálva kitalálni, hová ment Vader hajója. Ami totálisan értelmetlen és fölösleges tevékenység, ennyi idővel az események után, hisz bárhová mehetett a galaxisban, tehát az adatok rég elévültek.

5. A 43. fejezetben: Mimban-rendszer szerepel. Csakhogy ilyen rendszer nincs a galaxisban. A Mimban bolygó a Cirkarpusz-rendszerben található.

6. A 45. fejezetben Sacha és Den csak úgy, simán elkábítanak két őrködő rohamosztagost, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Csakhogy a rohamosztagosok testpáncélja ellenáll a kábító töltetű lövéseknek, mert különben nem érne semmit. Azaz nem lehet őket így kiütni. Talán ezért is nem részletezték a szerzők a dolgot, gyorsan elkenve az egészet.

Készült: 2019.05.17. - 20.

A könyvről ismertető a coruscant citizen oldalán, itt: Michael Reaves, Maya Kaathryn Bohnhoff: Az utolsó lovag