SZENTANDRÁSI ERZSÉBET
**A
TÖRTÉNELEM MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI**
CSERKÉSZÉLET az ÚMÉ negyedéves Internet-kiadvány állandó rovata:
X. évf. 3 sz. 2005. szeptember
Mivel sok cserkésztiszt itt, ebben a parkban kapta
meg a képesítést és egyúttal ez volt az
utolsó cserkésztábor is Palicson, most, hatvankét
év után erre is emlékezni akartunk, emléket emelve
a cserkészet mai szeniorjainak is. A tíznapos cserkésztábor
színvonalát emelte, hogy olyan közéleti személyiségek
szólaltak fel és tartottak eloadásokat az ifjú
nemzedéknek mint Ft. Gyulay Endre Szeged - Csanád megye püspöke
és a Magyar Cserkészszövetség volt elnöke,
valamint szintén az anyaországból Licsicsányi
István nyugalmazott tanár és katonatiszt, aki a Rákóczi
szabadságharc csongrádi vonatkozásairól tartott
eloadást. Losoncziné Szentandrási Erzsébet történelem
tanár pedig Rákóczi vallásosságáról
beszélt.
Kossuth-konferencia
Csongrádon
Erdélyi napló 1998. június 16.
"Kossuth, a leghívebb magyar." E jelmondat jegyében
szervezte és tartotta meg a Kossuth Szövetség május
végén Csongrádon azt a tudományos tanácskozást,
amelyre honi és határon túli történészeket,
kutatókat egyaránt elvártak. A tartásos rendezvény
vonzerejét gyarapították a meghívott Kossuth,
Szacsvay, Damjanich leszármazottak, közöttük Kecskemétrôl
a hatodik nemzedékbeli Kossuth Lajos. Miért esett a választás
éppen Csongrádra, erre a húszezernyi lakosú, Tisza
menti kisvárosra? Az itteniek szerint azért, mert lakóhelyük
több ízben kapcsolatba került Magyarország késôbbi
kormányzójával: még fiatal ügyvéd,
amikor e mezôváros örökös megváltásáért
perorál a pozsonyi diétán; 1848 szeptemberében
- Jókaival a jobbján - toborzó beszédet tart;
hatására ezrek jelentkeznek katonának; ugyanakkor a köznép
Csongrád díszpolgárának választja. - Mindezek
valósága felôl nem kételkedem, de a látottak,
tapasztaltak nyomán feltétlenül szólnom kell Kossuth
szellemének jelenünkig tartó hatásáról,
az önkormányzat, a levéltár, a gimnázium
szellemi és anyagi erejének egyesítésérôl,
és fôképp L. Szentandrási Erzsébet tanárnô
el nem fáradó lobogásáról.
http://tortenelem.lap.hu/
VISSZA tanárainkhoz