Napjainkban tudósaink többsége az 1210- es évekre teszi Anonymus Gestájának keletkezését.
A mi Névtelenünk művének értéke elsősorban abban rejlik,
hogy tájak, családok és nagyobb közösségek hagyományait beleszőtte regényes Gestájába,
Fordította: Pais Dezső
Barabás Miklós
Barabás Miklós (Márkusfalva/Márkosfalva 1810. február 10. – Budapest, 1898. február 12.)
magyar festő. A magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja.
Barabás Miklós festményei
Erkel Ferenc
ERKEL FERENC (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, később egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy-szövegre írt műve Erkelnek. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet. 1888-ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén. Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség